Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-04-12 / 86. szám

1 Előfizetési díj postai szállítással I POLITIKAI NÄPILÄP Kgg hóra. . 20.000 K Égisz és félévi előfizetést I Neggedévre 60.000 k nem fogadunk ei. — I Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Kollektív szerződés kötötte úgy a budapesti nyomda-főnököket, mint a nyomdászokat. És, csodálatos, a Népszava mégis a munkaadók testületét ítéli el azért, mivel a kollektív szerződést aláíró testület, a fennhatósága alá tartozók egy részének szerződésszegéséért egy tel­jes munkáskategoriát zárt ki. A főnök­egyesület álláspontja ez ügyben az, hogy a kollektív szerződés csak osztatlan egy­ségben állhat fenn, annak részekre bon­tása magát a szerződést rombolja össze. Ezért kénytelen volt azt a munkáskate­goriát kizárni, amely egy esztendő óta részleges munkabeszüntetésekkel, ameri- kásással stb. mind újabb bérjavításokat erőszakolt ki, lapüzemről-lapüzemre vo­nulva. — A kizárást előidéző személyzetet, mely munkahelyét jogtalanűl, szerződést szegve elhagyta, az utolsó hetekben a fő­nökök és munkások vezetőiből alakított közös békéltető bizottság által hasonló cselekményekért egy ízben rosszalásra, egy ízben pénzbírságra ítélték. Ugyan­ennek a személyzetnek három hét előtt hatőrai munkaidőt és a rendesnél magasabb munkabért állapítottak meg, mivel két lap elkészítésében vesz részt. — Az üzemzavarő esetek gyors és fokozott halmozódása arra kényszerítette a munkaadókat, hogy az egész hirlap- munkásságra kiható és annak köréből központilag intézett ily sorozatos szerző­déssértések megakadályozására, — a békés eszközök kimerítése után, — erősebb esz­közökhöz nyúljon, mert nem ismerhette el, hogy ily eszközök folytonos alkalmazása csak az egyik felet illetheti meg. — Még csak arra a körülményre kí­vánunk rámutatni, hogy a munkabéreket a nyomdaiparban minden hét csütörtökén a munkásság bevonásával együttesen ren­dezik a legmagasabb (Pester Lloyd) index­számok alapján, mely alkalmakkal a meg­állapított drágulási számot mindenkor 10%-kal emelik az életszínvonal javítása céljából. Ez a tényállás és éppen ezért ragasz­kodik a Grafikai Főnökegyesület ahhoz, hogy valamelyes módon elégtételt kapjon. Érdekes, hogy az első napon a szak- szervezetek vezetői, a munkásságnak vörös- szekfűs parlamenti vezérei is azon az állásponton voltak (legalább is a nyilvá­nosság előtt így beszéltek), hogy nem szabad sztrájkolni a munkásoknak a szer­ződést megszegők érdekében. Most azután, mikor tapasztalták, hogy a munkásság nem hallgat úgynevezett «vezéreire*: kö­pönyeget fordított a Conti-utcai szócső, és a szerződésszegőknek fogja pártját. ügy véli tudniillik, hogy evvel szilárdnak tüntetheti fői megingott .hatalmát. A «vezérek» azonban rosszúl számí­tottak abban az esetben is, ha titokban ők rendezték a sztrájkot, melyet a nyil­vánosság előtt eleinte elítéltek. De rosszúl ütött ki rájuk nézve abban az esetben is, ha elítélő nyilatkozataik őszinték voltak. Nem sikerült ugyanis a zavarosban halászniok. Nem lett zavar. A mostani, roppant komoly parlamenti tárgyalásokat úgy nézi a polgári társadalom, hogy azoknak ha­marosan dűlőre kell jutniok. S ezt — a közvélemény szerint — nem akadályoz­hatja meg a nyomdász-sztrájk, a fővárosi sajtó elnémulása. A társadalmat, amely annyiszor okúit már a szociáldemokrata pártvezérek tak­tikázásán, nem izgatja ez az állapot Mindenki nyugodtan végzi a dolgát; sen­ki nem terjeszt rémhíreket s legfeljebb mosolyog — a pártvezérek tehetetlen ver­gődésén. És ez a helyes. Elvégre is még mindig igaz a közmondás: mindenki a maga sze­rencséjének kovácsa. A tizenhatórás ülések első napi a. Budapesti tudósítónk jelenti: Kora reggel már 7 óra tájban gyülekeztek a parlament előtt a képviselők, akik */47 őrá tájban nagy tömegekbe csoportosulva érkeztek meg a nemzetgyűlés folyosójára. Pontban 7 órakor jelenik meg Szcitovszky Béla elnök, akit úgy az Egységes kor- mányzöpárt, mint az ellenzék zajos éljen­zéssel fogadott. Ezután az ülésterembe vonultak, ahol megszólalt az elnök csen- getyűje és az üléB megkezdődött. A mai szónokok közül messze ki­emelkedő volt Apponyi Albert gróf beszéde, aki kijelentette, hogy a törvényjavaslatot az ország nehéz helyzetére való tekintet­tel és felelőssége tudatában elfogadja. Mégis nagyon kemény kritikát gyakorolt a kormány pénzügyi politikája felett. — A legnagyobb hatással Apponyi akkor beszélt, amikor a jövő politikájá­nak irányáúl a demokratizmust jelölte meg. S követelte a kormánytól, hogy haladék- talanűl (lépjen a demokratikus irányzat alapjára, mely egyedül van hivatva az ország jövőjét és békességét megteremteni. Hangoztatta, hogy a nemzeti erők össze­tartására a mai időkben nagy szükség van. Apponyi beszéde nemcsak az ellen­zékre, hanem az egységespártra is nagy és mély hatással volt és a beszédről so­káig beszélgettek a folyosón. Dr. Idpcsey Péter Tíormányfötandcsos ünneplése. Eger, 1924. április 11. A Korona nagyterme százat megkö­zelítő számban fogadta be este 8 órakor Eger város társadalmának színét javát, mely Lipesey Péter dr. kir. közjegyzőt, kormányfőtanácsosi kitüntetése alkalmá­ból, ősi magyar szokás szerint, a fehér asztalnál óhajtotta ünnepelni. Képviselve volt minden társadalmi osztály, ezzel is igazolva, hogy az igazi érdemek elismerése általános örömet kelt. Ott voltak: Vitéz Bobory György dr, főispán, Isaák Gyula alispán, Ma- gyary Pál min. tan. p. ü. igazgató, Trak Géza polgármester, Horváth Gyula dr. rendőrtanácsos, Ficzere Béla kir. ítélőtáb­lái biró, Marssó László kir. járásbirősági elnök ; a nemzeti hadsereg tisztikarából: Juhász László tábornok, Zalán Antal és Leöchey Géza ezredesek, Szita Mihály fő­tanácsnok, Illés Ödön ny. ezredes. Főz Aurél őrnagy, Kosztka Ágoston csendőr­őrnagy ; továbbá: Szongott Tivadar tv.- széki birő, Krajcsovics József dr. m. kir. rendőrtanácsos, Greskovits Ernő kir. járásbirő. Vajda Mihály p. ü.-őri főfel­ügyelő, Bayer Henrik vár. tanácsos, Szo­kolay Lajos vm. főügyész, Glósz Kálmán városi tiszti főorvos, Mészáros Béla dr. orvos, Dallos Iván dr. ügyvéd, Velcsey István gyógyszerősz stb. stb. Az első felköszöntőt Vitéz Bobory György dr. főispán mondotta a magyar kormányzóra, aki érdemes férfiút tünte­tett ki. Az ünnepeltre: Isaák Gyula al­ispán a vármegye és a város közönsége, Encsy Kálmán dr. kir. ügyész a jogász- társadalom, Juhász László tábornok a m. kir. honvédség, Marssó László az igaz­ságügyi tisztviselők, Balkay Bála az egri iparosság, Kálnoky Viktor dr. az ÉME tagjai, Biró Ferenc kisbirtokos az egri gazdaközönség ős Tóth István lelkész a ref. egyház nevében mondottak pobárkö- szöntőt. A szónokok a közéleti, közgazda­sági, közművelődési és közjótékonysági érdemeket hangoztatták. Lipesey Péter dr. kőt ízben is válaszolt. Könnyekig meg­hatva jelentette ki, hogy ezután is minden erejével hazáját óhajtja szolgálni. Stinnes Hugó meghalt. Berlin. Stinnes Hugó tegnap este 8 órakor meghalt. Halála percéig eszméleté­nél volt.

Next

/
Thumbnails
Contents