Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-10 / 84. szám
Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra. . 20.000 K Égisz és félévi előfizetést Neggedérre 60.000 K nem fogadnak el. ---P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licetun. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. önkényes sztrájk azt látszik bizonyítani, mintha a szociáldemokrata vezérek elvesztették volna lábuk alól a talajt; mintha légüres térben állanának és nemcsak, hogy az egész ipari munkásság nincs mögöttük — hiszen nagy munkástömegek helyezkednek el más szervezetben — hanem még azok sem, akiket párthiveiknek vallanak. Ennek a felismerésnek gondolkodóba kell ejtenie a szocjáldemokrata vezéreket is, nemcsak a közvéleményt. Ami pedig magát a sztrájkot illeti, hangsúlyoznunk kell, hogy bűnösen köny- nyelmű és veszedelmes lépésnek tartjuk. Ennek annál kevesebb erkölcsi alapja van, mert a sztrájkolők még aránytalanul jobb anyagi kelyzetben vannak, mint sok más társadalmi réteg, mely hősiesen küzd a súlyos viszonyokkal anélkül, hogy ilyen erőszakos eszközökre gondolna. Tizenhatórás ülések lesznek. Ä vezetők ellenére csinálták meg a nyomdász-sztrájkot a fő* városi lapok szedői. S köztudomású, hogy maga a szakszervezeti vezetőség igyekezett megakadályozni a sztrájkot, mert az ellentéteket oly könnyen áthidalhatőnak találta, hogy a békés tárgyalás is a megegyezés sikerével kecsegtetett. És éppen ezen a ponton lehetetlen elzárkózni bizonyos tanulságok elől, melyek e szomorú esetből adódnak. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hát megtörténhetik, hogy egy akciót, melyet a szakszervezeti vezetőség nem helyesel, sőt határozottan elitéi és tiltakozik ellene, a szakszervezet tagjai mégis végrehajtsanak a saját elhatározásukból, vezetőik nélkül, sőt ellenükre ?! Ha ez a tiltakozás őszinte volt, akkor egy megdöbbentő el- lenmondásra eszmélünk, mely hatalmas szakadékot vág a valóság és ama szólamok közé, melyeket szinte naponta hallunk a szociáldemokrata vezérférfiaknak ajkáról. A szociáldemokrata vezetők, a párt parlamenti képviselői és szakszervezeti irányítói, állandóan azt hirdetik, hogy a munkásság nevében beszélnek és cselekednek. És ime kiderül, hogy nem irányítanak és nem vezetnek. Nem tudják érvényesíteni akaratukat egy látszólagos, indokaiban alárendelt jelentőségű ügyben, ahol nem az történik, amit ők tartanak helyesnek, hanem az ellenkezője. Ez az Iskolai színjátékok a főgimnáziumban. Nincs szándékom e rövid cikk keretében arról értekezni: milyen szerepet töltöttek be a régi és újabb iskolai drámák a tanítás, főkép a nevelés terén; sem arról, mennyire erősítették a főgimnázium szinjátékai a kapcsolatot az intézet és a város közönsége között az újabb időkben. Nincs módom emlékezni a meghatottság könnyeiről sem, amelyek egy-egy öreg diák szemében csillogtak, mikor a fiát látta most azon a színpadon, ahol valamikor az ő hangja csengett; azokban a ruhákban, amelyek valamikor az ő vékony termetén feszültek. Az Imre királyfi előadása alkalmából csak egyszerű krónikása akarok lenni az egri főgimnázium színdarabjainak. Az apáknak akarom emlékezetébe időzni életük egy-egy boldog óráját. Fiaik elé akarom tárni az apák s az elődök buzdító példáit, mivel — ha nem szerényebbek — jubileumot ülhetnének az időn a gimnazisták. 1903. március 2-án ünnepelte a főgimnázium XIII. Leó pápa uralkodásának 25 éves jubileumát. Vajda Ödön apátur, megértve ős méltányolva a tanári kar buzgó törekvését, engedélyt adott színpad, díszletek, ruhák megszerzésére. «Az ünneplés, mondja az Értesítő, a budapesti Népszínház diszletfestőjétől: Linhart Vilmostól két színre berendezett uj színpadon folyt le.* Az ünnep legemlékezetesebb réBudapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */411 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Lukács György kormánypárti az első felszólaló. A javaslat meg nem szavazásával nemcsak a kormányt buktatnák meg, hanem a gazdasági konszolidációt is lehetetlenné tennék. Ezt a felelősséget pedig senki sem vállalhatja magára. Meg van róla győződve, hogy az az út, amelyen a kormány vezeti az országot, az egyedüli helyes út. Gazdasági leromlásunk okai a háború, a forradalom, a bolsevizmus, a román megszállás. Ezeket nem lehet meg nem történteknek tekinteni. A javaslat azért fontos, mert ezáltal kapcsolódunk bele a világ gazdasági életébe. A javaslat elutasítása nagy katasztrófát vonhatna maga után, míg elfogadásával kőt és fél év alatt rendbehozhaíjuk államháztartásunkat. Ezután külpolitikai szempontból foglalkozik a javaslattal. A Nemzetek Szövetsége ezután remélhetőleg a kisebbség ügyét jobban figyelemmel fogja kisérni. és rá fogja szövetségeseit szorítani arra, hogy a kisebbségek védelmét a gyakorlatban keresztül vigyék. Ebben az esetben elszakított véreinkre jobb jövő virrad. A külpolitikai helyzetben csak akkor várható javulás, ha a győztesek teljesen keresztül viszik a lefegyverezőst A Nemzetek Szövetségének alapszabályaiból ki kell küszöbölni a győzők és legyőzöttek között lévő óriási megkülönböztetést. Az a tény, hogy a külföldi kölcsönért nagy áldozatokat kell hoznunk, sőt idegen beavatkozást is el kell tűrnünk; azonban evvel szemben ott van az az óriási előny hogy Magyarország talpraállítása csak ilyen módon vihető keresztül. A javaslatot sze volt Kienzl «A bibliás ember» című zenedrámájából a II. felvonás I. részének az a jelenete, amelyben a bibliás ember az utcán játszadozó gyermekeket ájtatos j énekével magához édesgeti és énekelni j tanítja. A főszereplők Gyomlay László ős Póta Aladár IV. o. tanulók. A zenét az 5. gyalogezred zenekara játszotta. A játék szervezője, rendezője Küzdi Aurél tanár. E kísérletnek fényes sikere ösztönözte a tanári kart, első sorban a kezdeményezőt, hogy ezentúl ne csak egy jelenetnek, hanem teljes drámai műnek előadásával lépjenek a közönség elő. 20 évvel ezelőtt, 1904. április 20-án,<t adja elő a főgimnázium az első teljes ifjúsági színjátékot, a <J6zsef Egyiptomban» c. három felvonásos énekek drámát. A szöveget is, a zenét is Küzdi Aurél dolgozta át Mehul bibliai tárgyú operájából. Az énekszámokat ismét katonazenekar kiséri. A színpad újabb díszletekkel bővül; a ruhatár is gyarapodik. Főszereplők: Molnár Kálmán, Brambring Imre, Altorjay Sándor, Szamosi György, Burghardt József,'Lollok Sándor VIII., Dénes Lajos VII. és Kádár József V. o. t. Húsz év alatt ezt az előadást a következő színjátékok követték: 1905. április 1-ón ős 2 án kerül színre Madarász Flóris dr. A tékozló fiú c. négy felvonásos bibliai játéka. Zenéjét Auber hasonló című operájából Küzdi Aurél állította össze. A zenét ismét az 5. gyalogezred zenekara adja. «A szerző, mondja az Értesítő, az ismeretes szép evangéliumi példázatot dolgozta fel oly módon, hogy teljesen a régi iskoladrámák vallás-erkölcsi célzatát szolgálva, lehetőleg kielégítse azokat a követelményeket is, melyeket a modernebb ízlés a színpadi termékekkel szemben támaszt.* Főszereplők: Dénes Lajos, Prinz János VIII., Udvardy Jenő, Kozák Sándor, Macskás László VII., Farkas Jenő, Bőgős János VI., Makó Gábor, Buczkő Pál V. o. t. 1906. március 3-áu és 4-én adják elő diákjaink az első;:magyar tárgyú színjátékot Kovács Pius: Zrínyi a költő című három felvonásos művét. Zenéjét ismét Küzdi Aurél állítja össze Erkel Ferencnek Hunyadi László ős Bánk Bán c. operáiból. Az élőadásbői 100 korona tiszta jövedelem marad a Dobó-szobor alapjára. »A nemzeti történelem és irodalomtörténet legtanulságosabb lapjai elevenültek meg az ifjúság előtt és mind az előadókat, mind a nézőket teljes mértékben eltöltötte az a hazafias lelkesedés, mely a szerző tollát irányította. Az a szeretet, mellyel ő témáján csüngött* — mondja a beszámoló. A darab főszereplői: Macskás László, Fehér Lajos, Makó Endre, Markovics Miklós, Kozák Sándor, Kősa Kálmán, Udvardy Jenő, Szabó Zsigmond VIII., Szabó Rudolf, Buczkő Pál VI., Farkas Sándor IV., Tróján Alfonz, Petravich Gyula II. oszt. tanulók.
