Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-09 / 83. szám
Ára 800 korona. Eger, 1924. április 9. szerda. XL1. évf, 83. sz. Előfizetési díj postai szállítással POLITIKHI N Ä PIL 3 P< Bgg hóra. . 20.000 K I Egész és félévi előfizetést Neggedévre 60.000 K I ---- nem fogadunk el. Felelős Szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Llcenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Emellett pedig az a tény, hogy a szociáldemokrata párt az ország érdekében teendő újjáépítési törekvésekkel szemben, — melyek a gazdasági életviszonyok meg- javulását kívánják előmozdítani pénzügyi és gazdasági intézkedésekkel, — csak politikai érveket tud felsorakoztatni. Tárgyilagos és szakszerű ellenjavailattal meg sem kísérli megingatni a kormány kibon- takozási programmjának helyességét. Ez azt mutatja, hogy a tárgyilagosságnak és hozzáértésnek még a látszatát is nélkülözi A közigazgatási bizottság ülése. A kiütéses tífusz veszélye ellen általános védekezés szükséges. A szociáldemokraták belső ellenmondásai. Eger, 1924. április S. A magyarországi szociáldemokrata párt, amely nyíltan a nemzetköziség alapelveire helyezkedett és ezt mindenkor vallja is, a Magyarország talpraállítására törekvő szanálási javaslatokkal, szemben alkotmányjdgi aggályait foglalta belé sok minden egyébről szóló pártválasztmányi határozatába. Akik a nemzeti állam fenntartásának és az államéletet a nemzeti törekvések céljai ezerint irányító alkotmányosságnak elvi ellenségei, ime, megcsúszó mlott a k saját pártprogrammjuk talaján. Előállanak közjogi kifogásaikkal, melyek közül nem utolsó a nemzetközi kapitalizmusnak bevonulása ellen emelt óvás. Némi rosszhiszeműséggel azt is mondhatnék, hogy humorizálni akart önmagával és az ország többi néprétegével az ilyen gondolkodás, mely nemzetközi addig, amíg a nemzeti élet védelméről esik szó, de azonnal a nemzeti aggályok mezébe öltözik, ha a kapitalizmus rémét látja megerősödni valamely irányból. Sző sincs itt arról, hogy az ország dolgozó népét a nemzet ki akarná szolgáltatni idegen kapitalizmusnak. Ez minden kétségen felül áll s legfeljebb rosszakaratú ellenzéki érv. Bethlen István gróf és kormánya éppen ellenkezőleg az országot magának a nemzetnek mentette meg azokkal a külföldön tett erőfeszítésekkel, melyek elismerték Magyarországnak az élethez való jogát s amelyekkel kiharcolta a magyar népnek talpraállásá- boz az európai hatalmak hozzájárulását. Ez pedig mintegy Trianon expiálásának tekinthető. A Bethlen-kormány múltja a legtökéletesebb kezesség arra, hogy ez a kormány kezdettől fogva éppen a nemzeti önállóság féltő védelmében cselekedett mindent és tette meg a konszolidáció útján mindazokat a lépéseket, amelyektől az alkotmányosság és jogrend helyreálltát és jövőre való biztosítását várhatjuk. Nevetséges azért, hogy a szociáldemokraták a forradalmi szellem felszámolását is követelményül állítják fel a szanálási javaslatok ellenében; ők, a forradalmiság megtestesítői, a magyar alkotmány októberi felforgatői, a közjogi élet anarchiává sülyedésének bábái, az alkotmányjogi szempontok tagadói! Helyesen mutatott rá nemzetgyűlési felszólalásában a miniszterelnök arra, hogy mindenkinek inkább, mint ennek a pártnak van joga beszélni a nemzet nevében. Hiszen ez a párt az, amely kijelentette önmagáról, hogy osztályharc alapján áll. Eger, 1924. április 8. Vitéz Bobory György dr. főispán 10 órakor nyitotta meg a közig. biz. ülését. Ennek első tárgya az alispáni jelentős volt, melyet Puchlin Lajos vm. főjegyző olvasott föl. Megemlékezik a jelentés a kormányzó látogatásáról a kiskörei hídnak a forgalom részére történt átadása alkalmából. Jelenti, hogy az árvíz veszélye elmúlt. Mártonffy Lajos árvaszéki elnöknek az árvaügyek forgalmáról tett jelentése után : Kassa Endre dr. egészségügyi tanácsos jelentése következett. A vármegye egészségügyi állapota kedvező. Azonban kiváló figyelmet követel a népjóléti miniszter azon intézkedése, mellyel a kiütéses tífusz elleni védekezést rendeli el. Tudvalevő, hogy a kiütéses tífusz terjesztője a ruhatetű. Minthogy pedig a szegénység és nyomor előmozdítja a szenny és tisztátlanság kifejlődését, ennélfogva a kiütéses tífusz fellépésének veszélye állandóan fennáll és ellene védekezni is szükséges. Jellemzésül említi, hogy Egernek egyik igen nagy forgalmú helyiségében is megállapították a ruhatetű jelenlétét. A népjóléti min. rendeletében foglalt szigorú intézkedések foganatosítása megtörtént. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő a nem állami jellegű tanerők helyi járandóságának kiszolgáltatását megállapító előző ülési határozat kapcsán jelenti, kogy a szűkebbkörű bizottság a javaslatot letárgyalta és a következőkben foglalja össze a javaslatát: 1. A járandóságokat a m. kir. állampénztárból kapja minden, tehát a nem állami iskolai tanító is. 2. A párbérjárardőságok értékeltessenek át búzára és adó módjára az állampénztárba fizettessenek be. 3. A nem állami tanerők fizetéseinek helyi hozzájárulásai is közadők módjára hajtassanak be. 4. A kántori foglalkozásért járó külön tiezteletdijak ne számíttassanak be a helyi járandóságokba. Ennek a javaslatnak elfogadását kéri. Jelenti továbbá, hogy a népfőiskolái és analfabéta tanfolyamok megfelelő ünnepélyességgel bezárűltak. 84 írástudatlan ezúttal is megtanult írni, olvasni. Jelentést tett továbbá a kinevezésekről és véglegesítésekről. Jelenti továbbá, hogy Kőczián László gyöngyöspüspöki kántortaniiőt fegyelmi hatósága állásáról való elmozdításra ítélte. Dutkay Pál biz. tag a jelentéshez szólva ismétli, hogy a helyi járandóságok biztosításánál arra kívánnának figyelmet fordítani, hogy az iskolaföntartó bírja-e a terheket ? Mert vannak olyan községek, melyekben a terhek olyan súlyosak lehetnek, hogy nem kultúrát, hanem egyebet érnénk el az intézkedéssel. Minthogy a bizottság állandóan figyelembe fogja venni a községek teherviselő képességét ennélfogva a javaslatot elfogadták. Magyary Pál, min. tanácsos pénzügyigazgató és Kőczián Gyula kir. ügyész után Jezierszky Mihály tett jelentést az őszi vetés jó állásáról és a mély fekvésű helyek vízkáráról, meg a három hétre tehető gazdasági késedelemről, mely a termést is érinteni fogja. Tóbiás József műszaki főtanácsos jelentőséhez Keglevich Gyula gróf szólt hozzá, kérve az útkaparóknak az úttesten való szigorúbb foglalkoztatását és ellenőrzését. V. Bobory főispán az egyik szomszédos vármegye példájára javasolja: dolgozna ki az államépítészeti hivatal javaslatot a kavics fuvarozásnak az érdekeltségek adakozásából beszerzendő autó-fuvarozási üzemmel való lebonyolítására. Osinger Nándor állategészségügyi főfelügyelő jelentése után V. Bobory György főispán a ruha- segélyakció befejezéséről tett jelentést és egy újabb cipöakciőt is kilátásba helyezett. A jövő ülés idejét május 13-ára tűzték ki. A tárgyjegyzéken szerepelt Nagy Mária egri áll. tanítónő fegyelmi ügye egy lakásügyből kifolyólag ellene irányuló tanúvallomások miatt. A közig, bizottság a fegyelmi eljárás megindítását a kir. tanfelügyelő további intézkedéséig ebben az ügyben elhalasztotta.