Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-04-09 / 83. szám

Ára 800 korona. Eger, 1924. április 9. szerda. XL1. évf, 83. sz. Előfizetési díj postai szállítással POLITIKHI N Ä PIL 3 P< Bgg hóra. . 20.000 K I Egész és félévi előfizetést Neggedévre 60.000 K I ---- nem fogadunk el. Felelős Szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Llcenm. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Emellett pedig az a tény, hogy a szociál­demokrata párt az ország érdekében te­endő újjáépítési törekvésekkel szemben, — melyek a gazdasági életviszonyok meg- javulását kívánják előmozdítani pénzügyi és gazdasági intézkedésekkel, — csak politikai érveket tud felsorakoztatni. Tár­gyilagos és szakszerű ellenjavailattal meg sem kísérli megingatni a kormány kibon- takozási programmjának helyességét. Ez azt mutatja, hogy a tárgyilagosságnak és hozzáértésnek még a látszatát is nélkülözi A közigazgatási bizottság ülése. A kiütéses tífusz veszélye ellen általános védekezés szükséges. A szociáldemokraták belső ellenmondásai. Eger, 1924. április S. A magyarországi szociáldemokrata párt, amely nyíltan a nemzetköziség alap­elveire helyezkedett és ezt mindenkor vallja is, a Magyarország talpraállítására törekvő szanálási javaslatokkal, szemben alkotmányjdgi aggályait foglalta belé sok minden egyébről szóló pártválasztmányi határozatába. Akik a nemzeti állam fenn­tartásának és az államéletet a nemzeti törekvések céljai ezerint irányító alkot­mányosságnak elvi ellenségei, ime, meg­csúszó mlott a k saját pártprogrammjuk ta­laján. Előállanak közjogi kifogásaikkal, melyek közül nem utolsó a nemzetközi kapitalizmusnak bevonulása ellen emelt óvás. Némi rosszhiszeműséggel azt is mond­hatnék, hogy humorizálni akart önmagá­val és az ország többi néprétegével az ilyen gondolkodás, mely nemzetközi ad­dig, amíg a nemzeti élet védelméről esik szó, de azonnal a nemzeti aggályok me­zébe öltözik, ha a kapitalizmus rémét látja megerősödni valamely irányból. Sző sincs itt arról, hogy az ország dolgozó népét a nemzet ki akarná szol­gáltatni idegen kapitalizmusnak. Ez min­den kétségen felül áll s legfeljebb rossz­akaratú ellenzéki érv. Bethlen István gróf és kormánya éppen ellenkezőleg az or­szágot magának a nemzetnek mentette meg azokkal a külföldön tett erőfeszíté­sekkel, melyek elismerték Magyarország­nak az élethez való jogát s amelyekkel kiharcolta a magyar népnek talpraállásá- boz az európai hatalmak hozzájárulását. Ez pedig mintegy Trianon expiálásának tekinthető. A Bethlen-kormány múltja a legtöké­letesebb kezesség arra, hogy ez a kormány kezdettől fogva éppen a nemzeti önállóság féltő védelmében cselekedett mindent és tette meg a konszolidáció útján mindazokat a lépéseket, amelyektől az alkotmányosság és jogrend helyreálltát és jövőre való biztosítását várhatjuk. Nevetséges azért, hogy a szociáldemokraták a forradalmi szellem felszámolását is követelményül ál­lítják fel a szanálási javaslatok ellenében; ők, a forradalmiság megtestesítői, a ma­gyar alkotmány októberi felforgatői, a köz­jogi élet anarchiává sülyedésének bábái, az alkotmányjogi szempontok tagadói! Helyesen mutatott rá nemzetgyűlési fel­szólalásában a miniszterelnök arra, hogy mindenkinek inkább, mint ennek a párt­nak van joga beszélni a nemzet nevében. Hiszen ez a párt az, amely kijelentette önmagáról, hogy osztályharc alapján áll. Eger, 1924. április 8. Vitéz Bobory György dr. főispán 10 órakor nyitotta meg a közig. biz. ülését. Ennek első tárgya az alispáni jelen­tős volt, melyet Puchlin Lajos vm. fő­jegyző olvasott föl. Megemlékezik a je­lentés a kormányzó látogatásáról a kis­körei hídnak a forgalom részére történt átadása alkalmából. Jelenti, hogy az ár­víz veszélye elmúlt. Mártonffy Lajos árvaszéki elnöknek az árvaügyek forgalmáról tett jelentése után : Kassa Endre dr. egészségügyi ta­nácsos jelentése következett. A vármegye egészségügyi állapota kedvező. Azonban kiváló figyelmet követel a népjóléti mi­niszter azon intézkedése, mellyel a kiüté­ses tífusz elleni védekezést rendeli el. Tudvalevő, hogy a kiütéses tífusz terjesz­tője a ruhatetű. Minthogy pedig a sze­génység és nyomor előmozdítja a szenny és tisztátlanság kifejlődését, ennélfogva a kiütéses tífusz fellépésének veszélye ál­landóan fennáll és ellene védekezni is szükséges. Jellemzésül említi, hogy Eger­nek egyik igen nagy forgalmú helyisé­gében is megállapították a ruhatetű jelen­létét. A népjóléti min. rendeletében fog­lalt szigorú intézkedések foganatosítása megtörtént. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő a nem állami jellegű tanerők helyi járandó­ságának kiszolgáltatását megállapító előző ülési határozat kapcsán jelenti, kogy a szűkebbkörű bizottság a javaslatot le­tárgyalta és a következőkben foglalja össze a javaslatát: 1. A járandóságokat a m. kir. állam­pénztárból kapja minden, tehát a nem állami iskolai tanító is. 2. A párbérjárardőságok értékeltes­senek át búzára és adó módjára az állampénztárba fizettessenek be. 3. A nem állami tanerők fizetéseinek helyi hozzájárulásai is közadők módjára hajtassanak be. 4. A kántori foglalkozásért járó külön tiezteletdijak ne számíttassanak be a helyi járandóságokba. Ennek a javaslatnak elfogadását kéri. Jelenti továbbá, hogy a népfőiskolái és analfabéta tanfolyamok megfelelő ünnepé­lyességgel bezárűltak. 84 írástudatlan ezút­tal is megtanult írni, olvasni. Jelentést tett továbbá a kinevezésekről és véglege­sítésekről. Jelenti továbbá, hogy Kőczián László gyöngyöspüspöki kántortaniiőt fegyelmi hatósága állásáról való elmozdí­tásra ítélte. Dutkay Pál biz. tag a jelentéshez szólva ismétli, hogy a helyi járandóságok biztosításánál arra kívánnának figyelmet fordítani, hogy az iskolaföntartó bírja-e a terheket ? Mert vannak olyan községek, melyekben a terhek olyan súlyosak lehet­nek, hogy nem kultúrát, hanem egyebet érnénk el az intézkedéssel. Minthogy a bizottság állandóan fi­gyelembe fogja venni a községek teher­viselő képességét ennélfogva a javaslatot elfogadták. Magyary Pál, min. tanácsos pénzügy­igazgató és Kőczián Gyula kir. ügyész után Jezierszky Mihály tett jelentést az őszi vetés jó állásáról és a mély fekvésű helyek vízkáráról, meg a három hétre tehető gazdasági késedelemről, mely a termést is érinteni fogja. Tóbiás József műszaki főtanácsos jelentőséhez Keglevich Gyula gróf szólt hozzá, kérve az útkaparóknak az úttesten való szigorúbb foglalkoztatását és ellen­őrzését. V. Bobory főispán az egyik szom­szédos vármegye példájára javasolja: dol­gozna ki az államépítészeti hivatal javas­latot a kavics fuvarozásnak az érdekelt­ségek adakozásából beszerzendő autó-fu­varozási üzemmel való lebonyolítására. Osinger Nándor állategészségügyi főfelügyelő jelentése után V. Bobory György főispán a ruha- segélyakció befejezéséről tett jelentést és egy újabb cipöakciőt is kilátásba helyezett. A jövő ülés idejét május 13-ára tűz­ték ki. A tárgyjegyzéken szerepelt Nagy Mária egri áll. tanítónő fegyelmi ügye egy lakásügyből kifolyólag ellene irányuló tanúvallomások miatt. A közig, bizottság a fegyelmi eljárás megindítását a kir. tanfelügyelő további intézkedéséig ebben az ügyben elhalasztotta.

Next

/
Thumbnails
Contents