Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-08 / 82. szám
Előfizetési dij postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Kgg hóra, . 20.000 K I Egész és félévi előfizetést I Neggedévre 60.000 K I nem fogadunk eL ---- I Felelői Szerkesztő: BREZNAY IMRE. S zerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ä szabadforgalom felé. Eger, 1924. április 7. A napokban a kereskedők küldöttsége kereste föl a miniszterelnököt s a szanálási javaslatokkal kapcsolatban annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a kirótt terhek, izemben a mezőgazdasággal, nehezebbek a kereskedő-világra.Sürgették az árvizsgáló bizottság megszüntetését, a devizák belső forgalmának felszabadítását s általában a fennálló korlátozások gyökerei revízióját, mert az a véleményük, hogy ezeknek a korlátozásoknak megszűntével, a szabadverseny beálltával, az árak is csökkennek majd. Sérelmesnek tartották a szanálási javaslatnak azt a pontját, amely a lakás és bolt-bérek ügyében kíván intézkedni. A miniszterelnök válasza teljes mértékben kielégítheti a kereskedő-világot, mert csaknem minden ‘kívánságra megoldást talál a kormány szanálási tervezete. Egyetlen pontban merült fel a kereskedők küldöttsége és a miniszterelnök felfogása között lényegbeli különbség, de ebben az esetben is a miniszterelnöknek van igaza. A bolt-bérek tekintetében ugyanis a miniszterelnök a magántulajdon szentségére hivatkozva, nem volt hajlandó engedményeket adni. Teljesen igaza van a miniszterelnöknek, hogy a megkötöttség legnagyobb mértékben a háztulajdonosokkal szemben áll fenn. Ezt az igazságtalanságot egyszer már reparálni kell, mert nem lehet egyik oldalon teljes szabadságot adni, amikor a másik oldalt a legerősebb megszorítás éri. Különösen a kereskedő-világ nem kívánhatja ezt, melynek minden időben módjában volt, hogy segítsen magán s ezt erejéhez mérten mindig ki is használta. Ekkor azonban nem gondolt a miniszterelnök arra, mint ahogy most egyes baloldali szélsőséges lapok beállítani kívánják, hogy a kereskedők a terheket hárítsák át a fogyasztőközönségre, mert az egész szanálási folyamat lényegével ellenkeznék ez a rosszindulatú beállítás. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy tervszerű tempóban a teljes szabadforgalom felé közeledjék. S minden bizonnyal meg fog nyílni ennek a lehetősége, amint az első kölcsön-előleget megkapjuk. Pontosan számításba jönnek azonban a környező államokkal kötendő kereskedelmi szerződések is, mert például bármennyire kívánja a magyar kormány a vámtarifát még husvét előtt letárgyaltatni a parlamentben s ezzel utat engedni a szabadkereskedelemnek, ha ez ellen akadnak államok, amelyek elzárkóznak ! A kormány kész mindent megtenni az érdekeltségeknek, hogy a terhek súlyát minél jobban csökkentse, előttünk áll még azonban az egész szanálási javaslat parlamenti letárgyalása. Ennek megtörténte után várhatjuk az egész vonalon a normálisabb idők bekövetkezését. Akkor nem lesz szükség árvizsgálő bizottságra, Devizaközpontra; szerencsésebb lehetőség nyilik a behozatalnak, szóval mindazoknak a Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését yt12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A nemzetgyűlés a sürgősséget kimondotta a szanálási javaslatokra. — Ezután folytatják a szanálási javaslatok tárgyalását. Az első szónok Heinrich Ferenc, aki szükségesnek tartja a javaslatnak gyors letárgyalását. Nem akar rekriminálni, csupán megállapítja, hogy felelős helyen nem fogadták el azt a tanácsot, hogy ha már infláció van, meg kellene próbálni papírból aranyat csinálni. A szabadforgalmat szerinte nem lehet behozni akkor, amikor még a szomszéd államokban sincs meg. Nem lehet a devizaforgalmat sem felszabadítani, amikor az országnak a Devizaközpontra szüksége van. Minden baj forrása pénzünk romlásában rejlett. Ez azért következett be, mert államháztartásunknak nem volt meg az egyensúlya és előttünk volt a-jővátőtel réme. A pénzügyminiszternek sok fáradtságába került a kölcsön nyélbeütése. Ez megteremti a talpraállás A jövedelem és vagyonadó bevallása. Eger, 1924. április 7. A napokban jelent meg a pénzügy- igazgatóság hirdetménye az 1924. évi kivetéshez szükséges adővallomások beadására vonatkozó rendeletről április 20-iki határidővel. Az 51,000 sz. rendelet szerint az 1923. évi jövedelemadőmentes létminimum 500 aranykorona vagyis 1.750,000 papírkorona. A nemzetgyűlés egyesített bizottságai április hó 2 án tartott ülésében a miniszterelnök hozzájárulásával az 500 aranykorona jövedelemadó létminimumot 800 aranykoronára emelték fel. Ily körülmények között kétségtelen, hogy a tárgyalás alkalmával a jövedelemadó létminimuma 800 aranykoronában lesz megállapítva. Dacára ennek, a vallomások beadása igen rövid időben április 20-ig lett megállapítva akkor, a mikor kétségtelen, hogy az eredeti rendelkezést megváltoztatva az adómentes létminimumot felemelik s egy új, vagy pótbevallásra lesz szükség, ami az adózó közönség újabb zaklatására fog körülményeknek, amelyek ma még, mint szükségszerű követelmények fennállanak. Hisszük, hogy a miniszterelnök megfontolásra érdemes válasza, amit a kerekedők küldöttségének adott, teljes megelégedéssel fog találkozni az ország kereskedő-társadalmában. előfeltételeit ób egyúttal a jővátételi kérdést is rendezhetik majd. A nemzetgyűlésnek ratifikálni kell ezeket a megállapodásokat, amelyeket a kormány a külföldön aláírt. Ez az első alkalom, hogy talpra- állításunk előfeltételeit sikerül megteremteni. Ezt az első segítséget, a kölcsönt, most megkaptuk, de ennek feltétele a szanálási program végrehajtása. Ha a szanálási programot végrehajtjuk, a külföldi bizalom megerősödik Magyarország iránt. Ne húzzuk-halasszuk a dolgot, nekünk sürgős a szanálás, nem a Népszövetségnek. Nem szabad tehát halasztgatni a javaslatnak meghozását. Nagy felelősség terheli azokat, akik el akarják gáncsolni a kölcsönt. Az objektiv kritikának senki sem ellensége, azonban a mértéket be kell tartani. Majd az adózás kérdésével foglalkozik. Még hosszasan pártolta a javaslatot. Helyesli a jövedelmi és vagyonadót. Nagy Emil szólalt fel utána, akinek beszéde alatt az Egységes-párt tömegesen kivonult. vezetni a sok mindenféle bevallás mellett. Tudomásunk szerint a vagyonadó megállapításánál is lesznek változások s így igazán érthetetlen, hogy miért volt ily sürgős az a bevallások beadása. Azt sem tudjuk, hogy a különböző létminimumok milyen kulcs alapján lesznek véglegesen megállapítva és hogy tulajdonképen kik lesznek kötelesek jövedelem ős vagyonadó vallomást adni. aBMfömBSBi&tSHHagRBBtiHBaeBWSHHaMSM Ma tárgyalta a Tábla az Ulain-ügyet. A királyi Itélő-tábla Degré tanácsa ma tárgyalta Ulain Ferenc és Bobula Titusz ügyét. A főügyészhelyettes zárt tárgyalást indítványozott, ami az egész délelőtt folyt. Válságba került a magyar gyáripar. Budapest. A gazdasági válság hulláma terjed. A nagyipar válságba került a tőzsde stagnálása és visszaesése következtében, mert a vállalatok képtelenek az alaptőke fölemelésére. A héten sorozatos üzemkorlátozások várhatók még a textil- gyárak üzemében is. »00»» i »Nagy felelősség terheli azokat, akik el akarják gáncsolni a kölcsönt.«
