Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-04-04 / 79. szám

Ara 500 korona Eger, 1924. április 4. péntek. XLI. évf, 79. sz POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Riadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. □él abban az irányban tapogatózott: mi­lyen politikai engedményeket várhat, ha a javaslatok letárgyalása elé nem gördít akadályt? Ez a tapogatózás — hangzik a közlemény — nem volt hivatalos jellegű ős nem volt hivatalos jellegű a kormány válasza sem, mely rövid és egyszerűen visszautasított minden alkudozást. Befejezték a középiskolai reform vitáját. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */4ll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Várnai Dániel személyes kér­désben szólal fel. Vasadi Balog György, a törvényjavaslat előadója reflektál, a vita során elhangzott felszólalásokra. Megálla­pítja, hogy a felszólalók vitatták, hogy az egyetemes középiskola megvalósíthatatlan. Kár, hogy a felekezeti kérdést bevitték a vitába. Mindenki tudja, hogy a kultúra terjesztői a katolikus papok voltak, viszont a protestánsok a nemzeti szellem fokozá­sával éa ápolásával szereztek nagy érde­meket. Fölemlíti, hogy a szociáldemokraták az iskolákat is demokratizálni akarják. Demokratikus iskola nincsen a világon. Oda mindenkinek joga van beiratkozni akár szegény, akár gazdag. Foglalkozik az osztályok létszámának csökkentésével, nehezebb nagyobb létszámú, osztályokban, hol 80—90 tanuló van, olyan sikert elérni, mint ahol a tanulók száma annak a fele. Egészségesnek tartaná, ha záros határidőt tűznének ki, amelyen belül a kormány intézkednék az osztályok létszámának csökkentéséről. Kéri a javaslatnak általá­nosságban és részleteiben való elfogadását. Ezután Klebelsbergj Kunó gróf kul­tuszminiszter szólal fel. Mindenek előtt köszönetét mond a Háznak, mind a kor­mánypártnak, mind az ellenzéknek, a tár­gyilagos kritikáért. A kifogások egyik ré­sze oda irányult, hogy egyes nagyfontos- ságu kérdések kimaradtak. Kifogásolták, hogy a népoktatásról nincs sző a javas­latban. Kijelenti, hogy itt elsősorban nem törvényjavaslatra van szükség, hanem rendeleti intézkedésre. Uj tanterv beállí­tására és űj iskola épület felépítésére. Első sorban az adminisztratív munka szüksé­ges. Sajnos, igaz, hogy Magyarország 7 millió lakosa közül 1 millió 90 ezer nem tud írni ős olvasni, ő ezért nem felelős. Békében nagy részt a nemzetiségi vidé­keken állítottak fel Iskolákat és most a trianoni békeszerződés után látjuk, a ma­gyar területek elhanyagolását. Az alföldön jóformán nincs iskolai Az 1921—22.-ki tanévben a 60-nál több tanulós osztályok száma rendkívül nagy volt. Időközben 1079 űj tanítói ál­lást szervezett. Ehhez hozzászámítva a nem állami iskolákat, ahol uj tanitói ál­lást létesítettek. Az összesek száma 1267, uj népiskolai állást szerveztek. Nem lehet azt mondani, hogy semmi sem történt a népoktatás kérdésében. Még 133 tanítói állásra van szükség. E tekintetben szomorű helyzetben vagyunk, mert a háború alatt született gyermekek most kerülnek isko­lába. Az itt talált hiányok azt mutatják, hogy a gyermekek száma kevés. Előfizetési dij postai szállítással Egy hónapra 13.000 korona. Hosszabb időre előfizetést nem fogadunk el. Napi politika. Parlamenti körökben felvetődött az a gondolat, hogy a parlamenti ülésszakot fejezzék be és új ciklust kezdjenek meg. Ennek időpontja egyesek’ szerint a husvőt lenne, mások szerint a nyári szünet. A városok szövetsége a jövő héten fogja tárgyalni a pénzügyi javaslatokat. A sza­nálási javaslatok ugyanis nagyon érintik a városokat, elsősorban a tisztviselői fize­téseknél, amelyek nagy részét a pénzügyi kormány folyósítja, de amely támogatás a javaslatok szerint 1926 január 1-ig fo­kozatosan megszűnik. A városok ennek pótlására pótadőt vethetnek ki, de evvel szemben nagy kérdés az, vájjon a városi polgárok kibírják-e még ezt a súlyos ter­het? Erről tárgyal főként a jövő héten összeülő városok kongresszusa. Vanderlip ’amerikai bankár kijelentette, hogy Magyarország zálogjogait végleg fel­oldják és ha az ország hitelképessége bizto­sítottnak látszik, akkor a kölcsön leg­nagyobb részét Amerika fogja jegyezni. A kormány és bankok közötti tárgya­lások még mindig folynak. A bankoknak az az álláspontjuk, hogy csak a végső szükség esetén fizetnek, — ha a kormány kényszerítő intézkedéseket alkalmaz. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Homonnay Tivadar nagy beszédet mondott a tanárkép­zésről. Nemcsak tanítani kell, mondta, hanem jellemet nevelni is. Erre pedig csak olyan tanár képes, aki maga is jó magyar, jő keresztény Ebben a tekintetben a szer­zetestanárok jóval fölötte állanak a világi testületnek. A tanárok és tanítók a leg­értékesebb elemei ennek az országnak és a jő középiskolai reform jól fizetett tanári kart feltételez. Méltatja a szerzetesrendek érdemeit és arra kérte a minisztert, hogy a szerzetesrendekkel állapítsa meg a ren­delet újításait. Az első 10 órás ülést keddre várják parlamenti körökben. így husvétig 110 munkaóra állana a nemzetgyűlés rendel­kezésére. Ez az idő oly nagy, hogy ez alatt okvetlenül letárgyalná a Ház az összes javaslatokat. f Hosszú idő után tegnap először jelent meg Apponyi Albert gróf a képviselőház folyosóján. Átvette a szanálási javaslatokat és nem sokkal ezután el is távozott. Ap­ponyi a javaslatok parlamenti tárgyalásá­nál felszólal és részletesen megindokolja ajkormány szanálásiprogrammjával szem­ben elfoglalt álláspontját. Az egyik reggeli lap szerdai száma <A szocialisták alkudoztak a kormánnyal» címen azt írja, hogy a szociáldemokrata­párt a kölcsönjavaslatok benyújtása után érintkezést keresett a kormánnyal, amely­Túl a demarkáción. Diáktüntetés Temesváron. A temesvári Kadinsa sportegyesület az elmúlt szomba­ton nagyszabású báli estélyt rendezett a tiszti kaszinóban. Éjfél tájban egy száz tagból álló diákosoport gyülekezett a tiszti kaszinó előtt, hogy demonstráljanak a zsidó bálozók ellen. A rendőrség és a ka­tonaság még idejében szétoszlatta a tün­tetőket. Az oláh parlamentben Negulescü kérdést intézett a kultuszminiszterhez aziránt, hogy az Erdélyben utazó román színtársulatok működésének könnyítéséről miként gon­doskodott ? — Rabinescu az ujaradi vá­lasztások ügyében interpellált és felpana­szolta, hogy a csendőrség és hatóságok hallatlan erőszakosságot fejtettek ki. ianovics Jenő, a kolozsvári magyar színház volt igazgatója, jubilál. A kitűnő magyar színész jubileumát Nagyvárad is megünnepli és Tabéry Géza a következő levél kísé­retében küldte el Janovics Jenőnek a nagy­váradi közönség meghívását: »Kedves Di­rektor Ur! A nagyváradi közönség, bár­mily diszkréten készítik is elő a Direktor Ur kolozsvári jubileumát, ráneszelt, hogy jövő hő elején valami mese szép dátum sírja fel azt a harminc évet, ami talán már nem is az Öné, hanem a magyar kultur- históriáé. És ez a rossz cinikus közönség, amelyik a seften és rohanó hétköznapokon keresztül alig hagy magának rést ünnepi megpihenőre, most Ön előtt spontán mó­don döbbent áhítatba. Csak szerény pos­tása vagyok a hívogató levélnek, amit Önhöz címez Nagyvárad. Idemellékelten küldöm az ünnepi meghívót s hozzá, ma­gam részéről, a nagyváradi viszontlátásig maradok kedves Direktor Urnák készsé­ges jó hive Tabéry Géza.« A meghívást, melyet elsőnek Kará­csonyi János dr. püspök írt alá, Nagyvá­rad társadalmi életének legkiválóbb egyé­niségei küldték Janovics Jenőnek »Sokan vannak még sorainkban — írják — akik

Next

/
Thumbnails
Contents