Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-04-02 / 77. szám
2 JÜGKI NÉPÚJSÁG 1924. április 2. Az érs. f. kereskedelmi iskola tanulóinak irredenta előadása: A szabadkai diák. Eger, 1924. ápr. 1. A Kát. Legényegylet megújított színpadán három felvonásos, irredenta ifjúsági színművel mutatkoztak be az érs. felsőkereskedelmi iskola tanulói. A tisztán férfiszerepekből álló színművet hetek óta folyó lelkiismeretes készület előzte meg. Több ízben adták elő azt. Gyümölcsoltó napján a vendéglátó házigazda szerepét betöltő Legényegylet törzsvendégei előtt, utána a nemzeti hadsereg legénysége, majd a tanintézetek ifjúsága, tegnap pedig a nagy közönség előtt hozták azt színre. Ezek az előadások, különösen az első, olyan zsúfolt nézőtér előtt folytak le, amilyenek ‘a színműlátogatás történetében még soha följegyezve nem voltak. A darab cselekménye abból a világból való, amit reményeinkkel építgetünk egyelőre, meg ezekkel az ifjak lelkét telítő színművekkel. Szabadka és a Délvidék visszaszerzése az. Láttunk benne a 'Magyar Jövő» eszméjébe kapcsolódó ifjúsági összeesküvést, a magyar konspirációknál elmaradhatatlan féltékenységet és láttuk benne a meggyanúsított nemzetiségi ifjúnak magyar hazája iránt megnyilatkozott hűségét és ezért szenvedett mártirságát. Az idők, mintha túlélték volna a darab cselekményének valószínűségét? A játékosok azonban derekasan megfeleltek a kivánalmaknak Juhász F., a fő hős szerepében, Joó Gy., Stokker L, Sárfi, Vágássy és Bakó a diákok szerepében igen otthonosak voltak. Igen népszerű volt Göncsy M. Debrői tábornok szerepében, Polánkay Kritenics kormánybiztos hideg szerepét kellő nyugalommal adta. És ha Stokker K. sokkal magyarabb lélek ahhoz, hogy Krispovics tábornok jellem télén és züllött szerepét talán élethűbb cinizmussal adhassa, azért jól játszott. Horváth F. és Szabó S. Miklics adjutáns, illetőleg Sztreu- kovics szerb tisztek szerepében igen kiválóak voltak, Révész K. pedig a lelki- ismeretlen szerb tiszthez méltó snájdig- sággal lépett fel (Kosztics főhadnagy), Huszty M. a haldokló hírvivőt, Jirzik Z. pedig a rác káplárt adta kellőd hűséggel. Kalmár Gy. mint sváb boltos, Geriet Gy. mint bujdosó énekes, Ágoston J., Vámos N. és Braun K., Mlinkó, Molnár és Soós megfelelően illeszkedtek bele az adott keretekbe, mint szerb katonák, Tóth J., Giret L., Török Z. és Zagyva G. pedig mint bujdosók. Bobok E és Pólónkat L. szerepeltek még mint szívesen látott jelenségek a magyar katonák szerepében. Az előadások kitűnő rendezését a buzgó tanári kar tagjainak érdemeként kell elismernünk, akik ebben a tekintetben is kiválóak. Az érdemekből nem kérnek, azonban a sikernek mindent alá rendeltek. A nagy és előkelő közönség ez alkalommal is teljesen megtöltötte a tágas dísztermet és nem fukarkodott a jól kiérdemelt tapsokkal. Oláh tábornok Varsóban. Varsó. MTI. (Lengyel Távirati Iroda.) A román hadügyminisztérium megbízásából Horescu tábornok, a király főhadsegéde, a román vezérkar hadműveleti osztályának vezetője, Varsóba érkezett. Katasztrófával fenyeget a Tisza áradása. Eger, 1924. ápr. 1. (M. J.J A Tisza áradása oly veszedelmessé vált, hogy az árterének közelében fekvő községekre egyenesen katasz- trőfális lehet. Főképpen a Tiszafüredtől Tiszaszederkényig elterülő községeket fenyegeti a legkomolyabb veszély. Itt a Tiszának nincs védőgátja, a községek körgátjait pedig a tartós áradás könnyen elmoshatja. Legközvetlenebb a veszély TiszaMlinkó István temetése. Eger, 1924. április 1. Gyűjthet valaki milliókat, százmilliókat, milliárdokat: roppant vagyona még sem jelenti azt, hogy közbecsülést is szerzett. S ha meghal, rendezhetnek neki ragyogó temetést ; pompásat, fényeset: a fény és pompa csak kiváncsiakat vonz a temetésére, ámde résztvevő, fájó szívek százai, ezrei nem kisérik utolsó útján. . . A Mlinkó István ravatalát nem százak, hanem ezrek állották körül. Földi maradványait is nem százak kisérték ki a temetőbe, hanem sok-sok ezren. És mindannyian fájó lélekkel, sajgő szívvel. . .| Három órakor kezdődött a temetési szertartás, melyet Kriston Endre püspök végzett nagy segédlettel. A temetésen testületileg volt jelen az önkéntes Tűzoltó és Mentőagyesület, az Egri Dalkör, az Egri Polgári Dalkör, a Közigazg. tanfolyam, amelynek évek óta előadója volt; képviseletileg a vármegye, a katonatisrti- kar, a város, Egernek minden rendű és rangú iskolája stb. stb. Ezen kívül a társadalom minden osztályából és rétegéből ezrekre menő gyászoló közönség. A szertartás után elóbb az Egri Dalkör, majd a Polgári Dalkör búcsúzott tőle megható gyászénekkei. A siketnéma- intézet tanári testületének nevében Sturm József mondott fájó lélekböl fdkedt gyászbeszédet, míg az Egri Dalkör részéről Fehér Lajos dr. elnök búcsúztatta mély fájdalommal a dalosok nagyérdemű tiszt, alelnökét. Közben egy kis sikétnéma mondott búcsút e szavakkal: «Azok nevében, akiket annyira szeretett s akiknek érdekében oly sokat dol- dozott, fáradozott, mostani és volt tanítványai nevében mondok nagyon szomorú szívvel utolsó Isten Hozzádot. Azt, aki oly sokunknak nyitotta meg szólásra ajkát s világosságot gyújtott elménkbe, elszakította tőlünk a kegyetlen halál. Árvaságunkban emlékét hálás ^kegyelettel fogjuk megőrizni. Jóságos Atyánk, Isten vele!» Egyetlen érző szem sem maradt szárazon e beszéd alatt. Ezután az utcán lobogó viharfáklyák és viaszfáklyák között várakozó gyáczko- csivá alakított »nagy gép<-re tették a koporsót, melyen ekkor is ott volt a díszsisak és a tűzrendészed felügyelőt illető »rőzsekés.« Ezt, meg az utánna következő »vészvonat« ot a koszorúk tömege borította. A tűzoltók szakasza után a siketnéma int. növendékei csöndes oszlopa vonult. Egy tűzoltó biborpárnán az elhúnyt érdemrendjét vitte. Zászlók emelkedtek ki a tömegből, melyben mindenüst szembebábolnán. A községek férfilakossága éjjel-nappal dolgozik a gátak megerősítésén, a nők, gyermekek pedig megkezdték a menekülést, amely már csak a Mezőkeresztes felé vezető országúton lehetséges. Az állatokat szintén elhajtották. A tegnap éjjeli órákban érkezett jelentések szerint az ár és a védőgátak felszíne között 35 cm. a különbség. tűnt egy-egy volt tanítványa, egy-egy egész emberré lett siketnéma. így ment sok-sok ezer gyászoló kíséretével örök nyugvóhelyére egy valódi ember, egy igaz ember, egy munkás ember, akinek váratlan elhunyta csak az elvetemült lelket nem érinthette döbbenetesen. A sírnál a szertartás és a két dalkör énekei után Klis Lajos, a Siketnémák, Vakok és GyengetehetségŰ9k Tanár- Egyesűletőnek nevében és megbízásából magasztalta példán életét annak, akit a természet rendje szerint az ősz szónoknak »meg kellett volna előznie és akit talán elsőnek fog kartársai közül követni.« Búcsúzott tőle a »viszontlátásig«. Dallos Iván tüzoltőfőparancsnok mint a tűzoltók atyjától búcsúzott attól, aki»kÍDCset, vagyont nem gyűjtött, csak szeretetek« Szőke Benedek a hatvani járás tűzoltósága nevében hajtotta meg a Kozmáry- zászlőt kérve a távozót, hogy egy szebb »Nagymagyarországért* imádkozzék odafönn. A tűzoltóság kürtöse imához kürtőit. Azután következett a lefuvás. A vall.- és közokt m. kir. miniszter megbízásából, Simon József szakfelügyelő személyesen fejezte ki a családnak részvétét. Mégis szép dolog szépen élni; szép és érdemes közügyeket önzetlenül szolgálni ! A „Falusi verebekkel“ nyitja meg Mariházy az egri színházat Eger, 1924. április 8. Kaposvárról írják : Mariházy Miklós még hátralevő szezonját igyekszik mentül változatosabbá és érdekesebbé fenni. Március hő 31-én Somogyi Ilonka kaposvári születésű színművésznő, a budapesti Renaissance színház tagjának egyetlen vendégjátéka volt, mely alkalommal a már itt Kaposvárott is nagy sikerrel színre került »Hazajáró lélek*, Zilahi Lajos nagyszerű színműve volt műsoron. A fiatal művésznőnek már Budapesten is értékes nagy sikerei voltak és ez alkalommal szülővé-, rosa közönségének óhajt bemutatkozni Április 1-én, kedden és 2-án, szerdán egy kitűnő táncos bohózatos operettnek, a Jojó három vőlegényének lesz a bemutatója. Ennek a kitűnő operettnek a főszerepeit nálunk Gyöngyösy Märy, Szigethy Annul, Egyed Lenke, Fö dváry Sándor, Szigethy Bandi, Károlyi Vilmos éi Hajnal Károly játszák. A kacagtató bohózatos gyönyörű zenájü operettet Erdélyi Mihály rendezi. Április 3-án, csütörtökön és április 4-őn, pénteken Gárdonyi Géza hallhatatlan nagy szellemének hódol a színtársulat, mely alkalommal a gloriozus író itt még nem adott gyönyörű, magyar levegőjű vígjáté- ka, a Falusi verebek« kerül színre elsőrendű szereposztásban és kitűnő előadásban annál is inkább, mert ezzel a darab bal fogja Mariházy társulata az egri színházi szezont is megnyitni.
