Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-03-29 / 74. szám

Ára 500 korona Eger, 1924. március 29. szombat. XLI. évf, 74. sz. Hogyan válasszunk ? Eger, 1924. március 28. Egerváros képviselőtestülete ma dél­után tartandó részleges tisztújító gyűlésén mintegy 35 állást tölt be véglegesen. Olyan állásokat, amelyeket a tízesztendős függő helyzet miatt mindig csak helyette- sekkel tölthetett be. Mondanunk sem kell, hogy a helyet­tesként való működés — kivált vezető ál­lásokban és manapság — nagyon nehéz sor. Áldatlan állapot. A nagy háború előtt, ha egy-egy tisztviselő csak egy-két évig is helyettesként töltött be valamely állást: ez szinte biztossá tette a véglegesítését. Akkor ugyanis érdemeit öregbítette a ko­moly, kitartó munkával és szinte jogot tarthatott arra, hogy ne legyenek verseny­társai a »kenyérmezei ütközetében, amint Bartakovics Béla, vármegyénk utolsó örö­kös főispánja, a tisztujítást tréfásan el­nevezte. Ma, a háború és a forradalmak után, más a helyzet. A helyettes tisztviselő nem szaporíthatja erkölcsi tőkéjét, hanem csak koptatja, fogyasztja. Igen, mert a viszo­nyok napról-napra nehezebbek, a közter­hek, — ha nem is valorizációs arányban, de — folyton súlyosabbak. És igen sokan a tisztviselőt okolják a tehernövekedésért. Pedig az a tisztviselő csak végrehajtója a törvényeknek. S ha kellő komolysággal és szigorral jár el: tuiajöonképan csak a törvényeket hajtja végre hecsületes igyekezettel. Mivel pedig a törvények tisztelete és megtartása legelső sorban éppen a tiszt­viselőknek kötelessége: csak tiszteletet érdemel az a vezető állásban lévő tiszt­viselő, aki a mostani nehéz viszonyok kö­zött is képes egyensúlyban tartani ennek a szegény városnak anyagi mérlegét s hajóját a háborgó vizeken is biztos kéz­zel kormányozza. Ez az első megszívlelendő köteles­sége minden városatyának a mai részle­ges tiBztujításnál. A másik a világnézeti kérdés. És itt ne tessék az úgynevezett »kurzusra« gondolni, hanem arra, hogy nekünk alapjában véve vallásos nemzeti irányzat kell. Csak ez segíthet át bennün­ket a forradalmak örvényei ős lappangó zátonyai között, hogy végre nyílt ős bé­kés vizekre juthassunk. Nem a túlzott li­beralizmus, nem a radikális elvek, nem a szociáldemokrata felfogás, [nem a szabad­kőmúvesség és éppen nem a kommuniz­mus, amelynek szekerét — öntudatlanul, vagy szándékosan — az előbbi három­négy politikai csoport tolja. Egernek elég volt egyszer, hogy a forradalmakhoz ős a velökjárő pusztulás­hoz — az 1918. júniusában lefolyt ország- gyűlési képviselő választáson — az első lökést megadta. Egernek nem szabad és nem lehet — újabb és bizonyára végle­ges — romlásunkban vállalni a kezdemé­nyező lépést; nem szabad még egyezer pályáznia erre a szomorú hírhedtségre, erre a herosztrateszi hírnévre. Ezek az elvek irányítsanak minden­kit, amidőn akár a polgárság bizalmából, akár virilizmus alapján választói jogát gyakorolni az urnához lép. Ma ugyanis csak az érdem, a vár­ható munka és a helyes világnézet eshet­nek a mérlegbe, midőn városunk tiszti­karát jőrészben újjászervezzük. »»»0 S—MSI»—0 »030 WOO J) sm QMS A tanárság sérelmei a Ház előtt. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését l/»ll órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után áttér­nek a középiskolák reformjáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Első felszólaló Östőr József. A tanár­képzést teszi szóvá. Nem képzelhet el jő iskolát jő tanárok nélkül. A tanárokat kellő módon kell javadalmazni. Mert az a helyzet, hogy egy öt éves szolgálati idővel rendelkező bírósági titkár több fi­zetést kap, mint 20 ővsb szolgálati idő után egy középiskolai tanár. A helyettes tanár illetményei össze-vissza 350 ezer koronát tesznek ki, mig egy igazgató ja­vadalmazása nem rúg többre 1.900,000 koronánál. Ez a helyzet tarthatatlan. Ezenfelül megszüntették az ötödéves pót­lékokat, ami nagy sérelme a tanárságnak. Megvan ugyan számukra az előléptetés lehetősége, mégis az a helyzet, hogy 670 Imre királyfi a történelem és Balassa B. dr. színdarabjának világánál. Szent István egyetlen felserdült gyér mekéről elég keveset tud a krónika, még kevesebbet a história. De az aranyszájú krónika is, a biztos itéletű história is azt tanítja, hogy Imre királyfi az első meg­teljesedett virága a magyar keresztény­ségnek. Az 1007. évben született Székesfehér­várott István király és Gizella királyné gyermeke. A királyné óhajtására a gyer­mek a keresztségben szentőletü nagybáty­jának, a német császárnak a nevét: Hen riket kapta. Ebből a Heinricus, Hemeri- cus, Emericus szóból formálódott a ma­gyar ajkakon az Emreh, utóbb az Imre elnevezés. A gyermek első nevelője maga az édesatya, aki királyi sok gondja között is első dolgának tartotta, hogy fiának szi­vében az új szent vallásnak igazságait ki- csiráztassa s elméjét jövendő hivatására felvértezze. Mikor pedig a tudós ős szent­életű velencei bencés, Gellert 1015. körül * udvarába érkezik, nem bocsátja tovább útjára, a szentföldre, hanem ott marasz­talja s rábízza egyetlen kincsének neve­lését. Szent Gellert kb. 1023-ig volt a ki­rályfi nevelője. A 16 éves ifjú megerősö­dött már hitében, erényei kivirágoztak immár, a tudományban is elegendő jártas­ságot mutatott s amit még tanulnia kellett, az ország kormányzását, arra maga a ki­rály volt megint legjobb oktatója. Ettől kezdve szüntelen atyja mellett marad az ifjú és részt vesz a királynak és a szent embernek minden munkáiban. A krónikák sok kedves legendát je­gyeztek fel a szent királyfiról. Hogyan fo­gad örök szüzességet a veszprémi temp­lomban, hogyan különbözteti meg a szer­zeteseket üdvözlő csókjaival életük szent­sége szerint, hogyan olvasgatja Bzövétnek világánál egész éjtszakákon át a zsoltá­rokat, hogyan sanyargatja liliom-testét a sanyargató övvel. Atyja szent fogadalmáról mit sem tud­ván, 1026-ban összeházasítja II. Krescimir horvát király leányával. Imre engedelmes­kedik királyi atyjának de teljesíteni óhajtja Isten akaratát is, akinek magát fogadásá­val lekötötte. Ifjú jegyesét is ráhajlítja a szüzesség útjára. A jámbor házasságnak öt éve telt el. Az öregedő király fiára akarja ruházni terhes hivatalát, hogy hát­ralevő napjaiban csak Istennek éljen. 1031 szeptember 2-ára ki is tűzik a koronázás napját. Ám a jő Isten más koronát tarto­gatott a királyfi számára. Nyolc nappal a koronázás előtt hirtelen rosszul lett s a ' koronázásra kitűzött napon, szeptember 2-án az égben tette fejőre maga a meny- béli Ur az üdvösség koronáját. Imre herceg élete a történelem sze­rint példás nemes és szent, de nem drá­mai. Balassa dr. költői invencióval megta­lálta a magot, honnan a dráma kisarjad- hatott. A Koppány-féle lázadás leverése napján kezdődik a darab. A király serege teljes diadalt arat. Ä csatában pusztul maga Koppány is. Fia: az ifjú Ernőd, ki a rá- kényszerített keresztségben Vászoly (Vazul) nevet kapott, foglyul esik. A király elé viszik a lelkében megátalkodott pogány ifjút. Oldalán Hadúr ősi kardja, a szent kard. Ettől várja ő a régi magyar isten újra támadását. Ám a magyar urak nem tartják őt méltónak a kard viselésére : Imrét illeti az ősi kard, aki majd a ke­resztény Isten dicsőségét vívja ki vele. Imre rövid viaskodásban elveszi Vászoly­tól a kardot s ez lelkében örök bosszút fogad a királyfi ellen. A második felvonásban Szent Márton hegyén vagyunk. A szent király monos­tort épített oda. A monostor apátja Gellért. Az ő gondjaira bízta a király a vadlelkű Vászolyt, hogy vezesse Krisztus szelíd igájába. De a jámbor apát minden törek­vése meghiusúl Vászoly makacsságán. Folyton Hadúrt sírja vissza s azon re-

Next

/
Thumbnails
Contents