Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-03-29 / 74. szám

Ára 500 korona

Eger, 1924. március 29. szombat. XLI. évf, 74. sz.

Hogyan válasszunk ?

Eger, 1924. március 28.

Egerváros képviselőtestülete ma délután tartandó részleges tisztújító gyűlésén mintegy 35 állást tölt be véglegesen. Olyan állásokat, amelyeket a tízesztendős függő helyzet miatt mindig csak helyette- sekkel tölthetett be.

Mondanunk sem kell, hogy a helyettesként való működés — kivált vezető állásokban és manapság — nagyon nehéz sor. Áldatlan állapot. A nagy háború előtt, ha egy-egy tisztviselő csak egy-két évig is helyettesként töltött be valamely állást: ez szinte biztossá tette a véglegesítését. Akkor ugyanis érdemeit öregbítette a komoly, kitartó munkával és szinte jogot tarthatott arra, hogy ne legyenek versenytársai a »kenyérmezei ütközetében, amint Bartakovics Béla, vármegyénk utolsó örökös főispánja, a tisztujítást tréfásan elnevezte.

Ma, a háború és a forradalmak után, más a helyzet. A helyettes tisztviselő nem szaporíthatja erkölcsi tőkéjét, hanem csak koptatja, fogyasztja. Igen, mert a viszonyok napról-napra nehezebbek, a közterhek, — ha nem is valorizációs arányban, de — folyton súlyosabbak. És igen sokan a tisztviselőt okolják a tehernövekedésért. Pedig az a tisztviselő csak végrehajtója a törvényeknek. S ha kellő komolysággal és szigorral jár el: tuiajöonképan csak a törvényeket hajtja végre hecsületes igyekezettel.

Mivel pedig a törvények tisztelete és megtartása legelső sorban éppen a tisztviselőknek kötelessége: csak tiszteletet

érdemel az a vezető állásban lévő tisztviselő, aki a mostani nehéz viszonyok között is képes egyensúlyban tartani ennek a szegény városnak anyagi mérlegét s hajóját a háborgó vizeken is biztos kézzel kormányozza.

Ez az első megszívlelendő kötelessége minden városatyának a mai részleges tiBztujításnál.

A másik a világnézeti kérdés.

És itt ne tessék az úgynevezett »kurzusra« gondolni, hanem arra, hogy nekünk alapjában véve vallásos nemzeti irányzat kell. Csak ez segíthet át bennünket a forradalmak örvényei ős lappangó zátonyai között, hogy végre nyílt ős békés vizekre juthassunk. Nem a túlzott liberalizmus, nem a radikális elvek, nem a szociáldemokrata felfogás, [nem a szabadkőmúvesség és éppen nem a kommunizmus, amelynek szekerét — öntudatlanul, vagy szándékosan — az előbbi háromnégy politikai csoport tolja.

Egernek elég volt egyszer, hogy a forradalmakhoz ős a velökjárő pusztuláshoz — az 1918. júniusában lefolyt ország- gyűlési képviselő választáson — az első lökést megadta. Egernek nem szabad és nem lehet — újabb és bizonyára végleges — romlásunkban vállalni a kezdeményező lépést; nem szabad még egyezer pályáznia erre a szomorú hírhedtségre, erre a herosztrateszi hírnévre.

Ezek az elvek irányítsanak mindenkit, amidőn akár a polgárság bizalmából, akár virilizmus alapján választói jogát gyakorolni az urnához lép.

Ma ugyanis csak az érdem, a várható munka és a helyes világnézet eshetnek a mérlegbe, midőn városunk tisztikarát jőrészben újjászervezzük.

»»»0 S—MSI»—0 »030 WOO J) sm QMS

A tanárság sérelmei a Ház előtt.

Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését l/»ll órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök.

Az elnöki előterjesztések után áttérnek a középiskolák reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalására.

Első felszólaló Östőr József. A tanárképzést teszi szóvá. Nem képzelhet el jő iskolát jő tanárok nélkül. A tanárokat kellő módon kell javadalmazni. Mert az a helyzet, hogy egy öt éves szolgálati

idővel rendelkező bírósági titkár több fizetést kap, mint 20 ővsb szolgálati idő után egy középiskolai tanár. A helyettes tanár illetményei össze-vissza 350 ezer koronát tesznek ki, mig egy igazgató javadalmazása nem rúg többre 1.900,000 koronánál. Ez a helyzet tarthatatlan. Ezenfelül megszüntették az ötödéves pótlékokat, ami nagy sérelme a tanárságnak. Megvan ugyan számukra az előléptetés lehetősége, mégis az a helyzet, hogy 670

Imre királyfi

a történelem és Balassa B. dr. színdarabjának világánál.

Szent István egyetlen felserdült gyér mekéről elég keveset tud a krónika, még kevesebbet a história. De az aranyszájú krónika is, a biztos itéletű história is azt tanítja, hogy Imre királyfi az első megteljesedett virága a magyar kereszténységnek.

Az 1007. évben született Székesfehérvárott István király és Gizella királyné gyermeke. A királyné óhajtására a gyermek a keresztségben szentőletü nagybátyjának, a német császárnak a nevét: Hen riket kapta. Ebből a Heinricus, Hemeri- cus, Emericus szóból formálódott a magyar ajkakon az Emreh, utóbb az Imre elnevezés. A gyermek első nevelője maga az édesatya, aki királyi sok gondja között is első dolgának tartotta, hogy fiának szivében az új szent vallásnak igazságait ki- csiráztassa s elméjét jövendő hivatására felvértezze. Mikor pedig a tudós ős szentéletű velencei bencés, Gellert 1015. körül * udvarába érkezik, nem bocsátja tovább útjára, a szentföldre, hanem ott marasztalja s rábízza egyetlen kincsének nevelését. Szent Gellert kb. 1023-ig volt a királyfi nevelője. A 16 éves ifjú megerősödött már hitében, erényei kivirágoztak immár, a tudományban is elegendő jártasságot mutatott s amit még tanulnia kellett, az ország kormányzását, arra maga a király volt megint legjobb oktatója. Ettől kezdve szüntelen atyja mellett marad az ifjú és részt vesz a királynak és a szent embernek minden munkáiban.

A krónikák sok kedves legendát jegyeztek fel a szent királyfiról. Hogyan fogad örök szüzességet a veszprémi templomban, hogyan különbözteti meg a szerzeteseket üdvözlő csókjaival életük szentsége szerint, hogyan olvasgatja Bzövétnek világánál egész éjtszakákon át a zsoltárokat, hogyan sanyargatja liliom-testét a sanyargató övvel.

Atyja szent fogadalmáról mit sem tudván, 1026-ban összeházasítja II. Krescimir horvát király leányával. Imre engedelmeskedik királyi atyjának de teljesíteni óhajtja Isten akaratát is, akinek magát fogadásával lekötötte. Ifjú jegyesét is ráhajlítja a szüzesség útjára. A jámbor házasságnak öt éve telt el. Az öregedő király fiára akarja ruházni terhes hivatalát, hogy hátralevő napjaiban csak Istennek éljen. 1031 szeptember 2-ára ki is tűzik a koronázás napját. Ám a jő Isten más koronát tartogatott a királyfi számára. Nyolc nappal a koronázás előtt hirtelen rosszul lett s a '

koronázásra kitűzött napon, szeptember

2-án az égben tette fejőre maga a meny- béli Ur az üdvösség koronáját.

Imre herceg élete a történelem szerint példás nemes és szent, de nem drámai. Balassa dr. költői invencióval megtalálta a magot, honnan a dráma kisarjad- hatott. A Koppány-féle lázadás leverése napján kezdődik a darab. A király serege teljes diadalt arat. Ä csatában pusztul maga Koppány is. Fia: az ifjú Ernőd, ki a rá- kényszerített keresztségben Vászoly (Vazul) nevet kapott, foglyul esik. A király elé viszik a lelkében megátalkodott pogány ifjút. Oldalán Hadúr ősi kardja, a szent kard. Ettől várja ő a régi magyar isten újra támadását. Ám a magyar urak nem tartják őt méltónak a kard viselésére : Imrét illeti az ősi kard, aki majd a keresztény Isten dicsőségét vívja ki vele. Imre rövid viaskodásban elveszi Vászolytól a kardot s ez lelkében örök bosszút fogad a királyfi ellen.

A második felvonásban Szent Márton hegyén vagyunk. A szent király monostort épített oda. A monostor apátja Gellért. Az ő gondjaira bízta a király a vadlelkű Vászolyt, hogy vezesse Krisztus szelíd igájába. De a jámbor apát minden törekvése meghiusúl Vászoly makacsságán. Folyton Hadúrt sírja vissza s azon re-