Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-28 / 73. szám
Ára 500 korona Eger, 1924. március 28. péntek. XLI. évf. 73. sz / # * Előfizetési dijak postai szállítással Egp hóra . . 13000 K ] Egész és félévi előfizetést Negged évre 36000 K ' ----- nem fogadunk el. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Llcenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését Y* 12 érakor nyitotta meg Szcilovszky Béla elnök. Az elnök bemutatja a miniszter átiratát, amelyben értesíti a nemzetgyűlést, hogy IV- Károly király elhunyténak évfordulóján a koronázó templomban ünnepélyes gyászistentiszteletet tartanak. A gyászistentiszteleten a nemzetgyűlést Huszár Károly alelnök fogja képviselni. Ezután a pénzügyi bizottság egy tagsági helyének választás utján valő betöltése következett. Az elnök felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy Bar- tos János olvashassa fel a távollevő és jelenlevő képviselők névsorát. Gömbös Gyula a házszabályokhoz kér szót. Kifogásolja, hogy a soros jegyzők távolléte miatt az ülést csak */* 12 órakor tudják megkezdeni, reméli hogy a többségi párt megtalálja a módját annak, hogy a jegyzők levonják a konzekvenciát. Azután áttérnek a középiskolák reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalására ; első szónok Lukács György. Beszéde elején történelmi visszapillantást vet a középiskolák fejlődésére. Ez a fejlődés Zsigmond király alatt alakult. A szerzetes rendek és káptalanok szakképző intézetével kezdődött Újabb lendületet nyert a reformációban. A protestáns és katolikus iskolák nagy sújt helyeztek a latin nyelv tanítására különösen a ^jezsuita iskolákban. A református iskolák is nagy sikerrel vették fel a versenyt A református iskolákat az egyéni férfias lélek kialakítása jellemzi, a jezsuita iskolák egyéniséget elnyomó!! ? pedagógiai elvével szemben. Az Educationális kiadása után nagy suiyt helyeztek főleg a latin tanítására, de nem tanították a magyar nyelvet. A magyar nyelvet 1805-től kezdve vezették be az abszolutizmus alatt A‘ császári edictumok az iskolát 8 osztályúvá teszik. Súlyt helyeznek a tanárképzésre és behozzák a reáliskolákat a nemzeti tárgyak tanítását kizárják s ezt csak 1861 tői kezdve vették a tantárgyak közé. Beszél Eötvös reformtervéről, amelyet Eötvös maga sem mert keresztül vinni. A reformot Trefort vitte a középiskolába. (Az ülés tart.) Czettler Jenő előadása a Szociális Missziótársaságban. Napi politika. Az Egységes-párt tegnapi értekezletén Kállay volt pénzügyminisztert választotta meg a felhatalmazási javaslat előadójának. A kényszerkölcsönre vonatkozó részt Temesváry Imre fogja ismertetni. Az általános vita április 2-án kezdődik, ehhez azonban a középiskolai javaslat sürgős letárgyalása szükséges. A középiskolai javaslat után a földbirtoknovellának azt a pontját tárgyalja a Ház, amelyet a kormányzó visszaküldött. A felhatalmazási javaslatot, mint megirtuk, tíz órás üléseken tárgyalják. A Ház húsvéti szünete előreláthatóan 2 hét lesz. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Klebels- berg kultuszminiszter nagy beszédet mondott a középiskolai reformról. Szerinte az egységes középiskola pedagógiai lehetetlenség. Beszédében jelezte, hogy a szak- oktatási törvényjavaslat, amely a gazdasági népoktatást ia felöleli — szintén készen van. A közélelmezési minisztérium felszámolása folyamatban van és julius 1-ével szűnik meg teljesen. A Közélelmezési Tanács a jövö héten tartja utolsó ülését Hadik János gróf elnöklésável. Korányi Frigyes az új pénzügyminiszter. Budapest. A kormányzó Korányi Frigyes bárót pénzügyminiszterré, Szabóky Alajost pedig pénzügyminiszteri államtitkárrá nevezte ki. Poincare lemondott. Paris. Poincare Miíleraad elnöknek benyújtotta a kormány lemondását. A Kamara 271 szavazattal 264 ellenében a tisztviselői nyugdíjakról szőlő törvényjavaslatot a bizottsághoz utasította, bár a pénzügyminiszter fölvetette a bizalmi kérdést. Roland W. Boy den lesz a magyarországi főbiztos. Budapest. Magyarország pénzügyi főmegbizottja Roland W. Boyden lesz. Harding végleg elhatározta, hogy nem vállalja a megbízást, de elindult Budapestre, hogy tárgyaljon Bethlen István gróf miniszterelnökkel. A Glücksburg - dinasztia sorsa. Athén. A görög nemzetgyűlés trónfosztó ülését megtartották. Egyetlen hang sem akadt a képviselők között a király védelmére s mind a 283 jelenlevő képviselő megszavazta a dinasztia trónfosztását. Az ülésen jelenlévő tisztek és a karzatokon jelenlévő katonák leszakgatták sapkájukról a koronát, kardbojtjuk szallagjáról a királyi monogrammot és kitűzték a köz- társasági kokárdát. Eger, 1924. március 27. Zsúfolt teremben, a helyi társadalom szine-java előtt, tartotta meg előadását a kiváló nemzetgazdász és politikus Czettler Jenő egyetemi tanár. Témája volt: a közép- osztálybeli nő elhelyezkedése a mai gazdasági életben. Vezető gondolata: a nő maradjon otthon és az otthon körében legyen gazdasági segítőtársa a férfinak. E tekintetben pedig az első nagy köteles- ; ség, mely a nőre vár: a nemzeti szemponttól áthatott takarékosság, mely nemet kiált a párisi divat jelszava alá bújó bécsi és pesti kiuzsoráző kereskedelemnek az uj divatláznak, melynek lényege az, hogy a tavalyi ruhát ne lehessen viselni. Történeti visszapillantást vetett a régi magyar asszonyokra, kik a finom és józan ízlésnek, a házi ruha-készítésnek ideáljai s a régi magyar urakra, kik a házi munkában élő magyar leányban, nem pedig a simmiző és »báloző« modern nőben találták az igazi segítőtársat. A koronaromlásnak egyik főokát abban látja, hogy ma úri és paraszti nők eddig soha nem tapasztalt luxusa rengeteg pénzt juttat külföldre. A takarékosság mellett a házimunka az a tényező, mely a nő gazdasági helyzetét biztosítja A házi szövés-fonás, a ruhakészítőé idegen segítség igénybevétele nélkül, a kertészkedés, csipkeverés a nőt jelentékeny pénzforráshoz juttatja. Ez nemcsak hasznosabb, de nemesebb időtöltés, mint a papirmanipuláció, a sport és kártya. Új nőre van szükség a régi magyar nők szellemében, űj anyákra, kik leányaikat ránevelik arra a munkás, nemzeti szellemű, keresztény józanságra, mely nélkül elpusztűl a nemzet. A mindvégig lebilincselő és szellemes előadást feszült figyelemmel és tapssal köszönte meg a hallgatóság. Czettler Jenő, ki az érsek-főpásztor vendége volt, az esti vonattal visszautazott a fővárosba. Az előadás előtt Mészöly Agátha zongorajátékában, utána Mészöly Sylvia szavalatában gyönyörködött a hallgatóság. Kimélik-e a kisembereket a helyzetjavítás terheiröl? Eger, 1924. március 27. Nagy János dr. nem sokallja a fáradságot olyankor, mikor a kisemberek védelmére vállalkozik, de amint alább látható, olyankor sem, ha arról van sző, hogy őket helyzetük igazságos megítélésében segítse. Ebben van tulajdonképen a társadalmi megerősödés kulcsa. Az embereket állapotuk igazságos megítélésére kell képessé tenni. Az alábbi adatokat annak érdekessége miatt közölte velünk, hogy világosan láthassuk, milyen adatok alapján lehetett
