Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-27 / 72. szám
Ára 500 korona Eger, 1924. március 27. csütörtök. XLI. évf. 72. sat Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K I Egész és félévi előfizetést Kegged évre 36000 K ■ ----- nem fogadónk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. D Ä nemzeti hadseregről azl mondotta egyik radikális honatya, hogy az fölösleges luxus. Mondotta pedig a nemzetgyűlés nyílt ülésén, a mentelmi jog biztos fedezékéből. Megszoktuk már, hogy amit Rupert mond, azt nem kell komolyan venni, mindamellett mégis meg kell állnunk egy szóra ennél a hazafiatlan kijelentésnél. Luxus az, amire nincs okvetetlen szükség : ami tehát fölösleges, elkerülhető, így: a fényűző ruha, a túlságos nagy lakás, az Ínyenc falatok, amely az állásnak meg nem felel stb. stb. Az a kérdés most már: ilyen fölösleges valami-e a nemzeti hadsereg ? Az a kérdés: elegendő-e a belső rend fenntartására a rendőrség, mint azt Rupert Rezső mondotta ? Semmi esetre sem. Kivált most, ami kér a forradalmi hangulat még mindig nem csöndesedett el s az aknamunka még ebben a megcsonkított országban is állandóan folyik. Ha az irredenta gondolatot — föltéve, de meg nem engedve, — mellőzzük is : még mindig ott marad a másik, a belső rend fenntartásának kérdése, amely pedig, kivált mai helyzetünkben, legelsőrendű érdek. Élénken emlékezünk pedig a delíriu- mos Károlyi-miniszternek, Lindernek, kijelentésére: nem akarok katonát látni! Hát nem láttunk. A fegyvereket eldoHol volt Krackernek, az egri nagy művésznek, háza és műterme ? Kracker János Lukács, a barokk művészet kiváló mestere, gróf Esterházy Károly püspök meghívására 1764. október havában érkezett eíőször Jászőről Egerbe. S aztán itt is maradt, mindvégig, 1779-ben bekövetkezett haláláig. Jászőn a premontrei prépostság templomát és könyvtárát éveken át nagyszerű falfestményekkel és oltárképekkel ékesítette. Ott szerzett hírneve indította Esterházyt arra, hogy egri nagy alkotásain a festői feladatok megoldását kezdettől fogva az ő mesteri ecset jére bízza. Első műve volt, 1765-ben, a püspöki palota uj kápolnájának menyezetén Krisztus feltámadásának al fresco ábrázolása. Az 1800-ki óriási tűzvész alkalmával a püspöki palota fedele is leégett, a kápolna menyezetét meg kellett újítani s ennek a Kracker festménye áldozatúl esett. Megmaradt egy vízfestmény-másolata, mely fogalmat ad arról, hogy a kápolna márvány stucco falainak és aranyozott díszítésének előkelőén finom rokokó összhangjában milyen egyöntetű lehetett Kracker menyezet-festményének lendületes csoportosítása és légiesen könnyű színezése. Az első siker után Esterházy elhalmozta Krackert megrendeléseivel. Eámu- latos, hogy egri tartózkodásának tizennégy éve alatt mennyit tudott festeni! Nemcsak Egerben, hanem a vidéki templomokban bálták, a magyar sereget szétzüllesztették. S még egyrészről az el nem dobált fegyvereket itthon ártatlan polgárok gyilkolására, rablásra használták fel: addig másrészt környező ellenségeink kardcsapás nélkül jöttek be az addig érintetlen Magyarországra. Megszűnt a belső béke! Oda lett a független Magyarország! Ez utóbbiról ugyan egyelőre csak álmodnunk lehet, ámde a belső béke még ennek a megcsonkított országnak is életkérdése. Mi ugyanis a helyzet ma ? Károlyira társasvacsorán mondanak pohárköszöntőt volt és jelenlegi honatyák. A magyar függetlenség szent ünnepén az icternacionálét éneklik s utcai tömeg élteti a fővárosban Kun Bélát és a proletárdiktatúrát. A vörösszegfűs lovagok úgy a nemzetgyűlésen, mint minden más alkalommal hírlapi cikkekben és beszédekben folytonosan izgatják a félrevezetett, hiszékeny tömeget az államrend ellen. És mikor mindezek éppen napirenden vannak, akkor előáll Rupert Rezső — és mint most öíesztendeje Linder — nem akar katonát látni. Az ország békés polgársága azonban — akar. Mindnyájan akarunk, mert a nemzeti hadsereg hús a mi húsunkból, vér a mi vérünkből. Olyan tényező, amelyre föltétlenül szükségünk van, akár a növénynek a napfényre, a levegőre, a nedvességre. Olyan tényező, amelyért semmi áldozatot nem tart nagynak és nem sajhál és kastélyokban is maradt fenn igen sok nagyszabású alkotása. Egri frescoi közöl nehány elenyészett. De még teljes [szépségűkben csodálhatjuk a líceum könyvtártermőnek menyezetén a trienti zsinat fényes és ünnepélyes sokaságának festői ábrázolását, a kisprőposti palota termének színpompás allegóriáját s a szervita rendház refektoriumának oldalfalán Krisztus földi életének gyöngéden megfestett két jelenetét. Kracker a barokk művészetnek minden kiválóságát, a térhatásnak a falsíkokat áttörő fokozását, a széles színfoltoknak dekorativ egészbe foglalását az ő nagyméretű oltárképein is ki tudta fejteni. A ferencrendiek és a minoriták egri templomaiban is az ő magasztos műveiben áhítattal gyönyörködhetünk. A minoriták templomának főoltárképe a maga teljességében tárja fel azt, ami szeretetreméltó, ami meghatóan szép a Kracker művészetében. Templom belsejében, felhőcsomón trónolva jelenik meg Szűz Mária, ölében a gyermek Jézussal. A kőpadlózaton térdel előttük paduai Szent Antal s mozdulata és arckifejezése a rajongó hódolattól áthatott. Fent a magasban két szárnyas angyal lebeg. Az életnagy6ágú alakok erőteljes plasztikája és már a templomba lépőnek távolságából is világosan átérthető elosztása a nagyszabású feladatokban jártas barokk mesterre vall. A szentnek fekete szerzetesi öltönyén, Máriának halványa becsületes magyar nemzet. Olyan tényező, amelyért lelkesedünk, amelyre büszkék vagyunk s amely reményeinknek forrása . . . Szívesen elhisszük, hogy Rupertnek nem kell a nemzeti hadsereg, mivel ez a legnagyobb akadálya annak, hogy ők parancsoljanak Magyarországon. Percnyi Kandid f Született 1873. május 21-én, meghalt 1924. március 26-án. Ma reggel kaptuk a zirczi apátúr levelét : Kandidunk állapota válságosra for- dúlt: én nem bízom többé. Délben jött a távirat: Kandid ma, szerdán, hajnalban meghalt. Ti, kedves tanítványai, áldott szivének jőbarátai, ne várjatok ma tőlem búcsúztatót. Remeg a szivem és remeg a toliam. Nekem Í3 jóbarátom, jő testvérem volt. Az én családom vesztesége még nagyobb, a mi gyászunk még igazabb. Négy éve ment el közülünk, testben talán megrokkanva, de munkakedvben új feladatokra erősödve. 21 évig volt egyfolytában intézetünk tanára. Életének legszebb idejét, tudásának javát e város gyermekeinek áldozta. S áldozta annyi szeretettel, az ifjúság lelkének oly megértésével, hogy nincs tanítványa annyi ezer közül, aki nem hálával, szerető vissza- gondolással emlékeznék reá. E 21 éven át nincs a főgimnáziumnak olyan értesílilás rózsaszínű ruháján, dúsan redőzött kék leplén, a kisdednek rózsásan árnyalt testszínén, a lebegő angyalokig, alúlről fölfelé a telített nehéz tónusok fokozatosan oldódnak fel a fényben. S a világosság dúsan árad jobbról az egész kép felületére, körülfolyj a, mélyíti és kiemeli az ábrázolás minden részletét, oly művészies számítással, mintha nem is a festő ecsetjétől, hanem a szentély ablakától származnék. Csak így volt képes Kracker a maga képének térbeli hatását az arra szánt helyen, az oltár hatalmas oszlopainak tömege és díszítésének gazdag csillogása mellett is, érvényre juttatni. Az ilyen nagy oltárképet csak arra való nagy műteremben lehet megfesteni, hol a festő elég távolságból tekintheti át az egész vásznát és össze tudja hangolni színfoltjainak az arra szánt térhez és világításhoz megkívánt erejű fokozatát. S így, ha csak a minoriták főoltárképét nézzük is, felvetődik az a kérdés, hogy hol is lakott Egerben Kracker, a nagy művész, hol lehetett az ő műterme. Mert Kracker nem volt nálunk idegen* vendégszereplő mester, úgy mint a XVIII. század folyamán azok, kik csak addig tartózkodtak hazánkban, míg jutalmazó mun- kájok akadt. Kracker Jászón és Egerben egyfolytában húsz-huszonöt éven át tartózkodott ; a miénk lett egészen. Férfi korának delétől fogva haláláig hazánk levegőjéből gyarapította a művészi tudásnak azt a készletét, melyet ö Jászéra ide-
