Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-23 / 70. szám
Ára 500 korona f Előfizetési dijak postai szállítással &gg hóra . . 13000 K | Egész ét félévi előfizetést ■egged évre 36000 K ‘ ;— nem fogadnak el. =— Eger, 1924. március 23. vasárnap. XLI. évf. 70. sz POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BSEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Éger, Llcentn. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Rupert a Kossuth-serleggel. Eger, 1924. március 22. A napokban egy politikai vacsorán, melyre a Kossuth Lajos halálának évfordulója adta meg a jogcímet, összegyűltek a nagy politikus eszméinek antikrisztusai s a Kossuth-serleg Rupert Rezső kezébe került. (Ha Koseuh Lajosnak módja lett volna hozzá, nyilván kiveszi az ő névé- ről nevezett serleget ál-apostolának kezéből.) Ennek a politikai poharazásnak, amely Kossuth Lajos eszméi mellett történt, előzménye van. Az 1918-as októberi forradalomban részes, úgynevezett Batthyány- párt, a választások idején teljesen elenyésző eredményeket ért el. Tulajdonképen egyetlen követet tudott beküldeni a parlamentbe. Kossuth Lajosnak a neva azonban a magyar nép körében olyan varázserejű, hogy később egyes politikusok, az ő eszméinek álhangoztatásával, mint jő eégér felhasználása által, némi parlamenti szóhoz tudtak jutni. Ezek az ál-Kossuth-párti honatyák — számbelileg alig egy páran — Kossuth Lajos halálának évfordulóján együttes ülést tartottak az Országos Függetlenségi 48-as Párttal, amelyen kimondották a kfit párt egyesülését. Erről a dologról nem lesz talán érdektelen egy kissé elmélkedni, miközben a »Kossuth-serleg« Rupert Rezső kezében ven, mint az egyesült két párt elnökének a kezében. Rupert Rezső elnöki beszédében azt mondotta, hogy a párt nemzeti alapon áll s a polgárság hegemóniáját akarja biztosítani. Ugyanekkor azonban azt is hangoztatták Kossuth Lajos eszméinek cégére mellett, hogy együtt kívánnak dolgozni a szociáldemokratákkal. Ez a Rupert-féle téves okoskodás nyomban felnyitja a figyelők Bzemét. Bajos dolog ugyanis elképzelni azt a polgári hegemóniát, amelyet a nemzetközi eszmék csökönyös harcosainak segélyével akarnak biztosítani. Erre a polgári hegemóniára fényt vet egyebekben az az elnöki kijelentés is, hogy a párt hű marad hagyományaihoz. Rupert itt nyilván, arra az októberi tradícióra gondolt, amelyik melegágyat vetett a komimun tradíciójának, mert mondata végén őszinteséggel ki is jelentette, hogy azért »küzdeni fognak szélsőséges eszközökkel is.« Erre a szélsőséges eszközre a Kossuth serleges elnök egyebekben már meg is adta a példát. Ismeretes, hogy pár héttel ezelőtt Rupert Rezső olyan kijelentést tett a parlamentben, hogy a kormány koronabiztosítási szükségrendeletei- vei szemben kívánatos volna kiáltványt intézni a nemzethez, hogy az u. n. belföldi kölcsönelőlegeket ne fizesse be. Ez az az út, amelyet Rupert szélsőségesnek nevezett s amelyet mi nem tudunk más szóval jelölni, mint forradalomra való izgatás. Ezen a fúziós vacsorán nem vonták meg Kárelyi Mihálytől sem a jóhiszeműséget, bár kijelentették, hogy vele teljesen nem azonosítják magukat, mert Károlyi Mihály a szocialisták karjaiba került. Ebből igazán nehéz volna kiokosodni, mert az uj fúziós párt is együtt kíván működni avval a párttal, amelyhez való közeledést Károlyi Mihálytől rossz néven vett. Kossuth Lajos álapostolai ilyenféle ellentmondások és mondvacsinált pártfúzió közepette találkoztak, hogy eltereljék Kossuth nevének hangoztatása által a nemzet figyelmét igazi szándékuktól, amellyel az októbrizmust akarják poraiból megeleveníteni. Az általuk most hangoztatott polgári hegemóniát már ismerjük s Batthyányi Tivadar jámbor szakállsimogatásai, Rupert Rezső Kossuth-billikoma sem képes többé erre a lakomára csábítani, mert ezen egyszer már csaknem halálra etették ezt a szegény magyar nemzetet. Beszámoló a forgalmi és kereseti adó végrehajtása körül való tárgyalásokról. Irta: Nagy János dr. I. Eger, 1924. március 22. Három napon keresztül folyt az egységes párt iparügyi bizottságának tárgyalása Vargha Imre államtitkárral, hogy a forgalmi és kereseti adó végrehajtása körül felmerült zaklatásokat kiküszöböljük. Legelső indítványom az volt, hogy a mostani forgalmi adórendszer helyett hozzuk be az egyszeri forgalmi adő rend szerét, vagyis ne kelljen minden vételnél forgalmi adót fizetni, ne legyen minden eladó adóbeszedd, hanem csak a vámnál, a gyárnál, a termelőhelyen legyen fizetve egyszer, esetleg nagyobb kulcs, alapján. Erre az indítványomra az államtitkár kijelentette, hogy ez most keresztűl- vihetetlen, mert más rendszerre való áttérés teljesen felfordítaná a most folyó szanálási programúi eredményeit. Kimu tatta, hogy az állam legnagyobb bevétele a forgalmi adő, ha ez bizonytalanná válik az új rendszer miatt, az egész pénzügyi Programm felborul. Ezeket az adatokat én is közre adom okulásúl: 1923. július 1-től 1924. jan. 31-ig befolyt az állampénztárba földadó 40, jövedelmi, vagyon, társulati, házadé együtt 121, tőkekamatadő 5, általános forgalmi adó 263, állatforgalmi adő 39*5, cukorrépa forgalmi 4, tőzsdeadó 84, fényűzési adó 26, örökösödési, ingatlanforgalmi 28'5, bírósági illeték 41, váltóközigazgatási illeték 17, szállítási adő 62 milliárd korona. Mikor így beláttuk, hogy az állam a jelen pillanatban a legnagyobb adótételét nem teheti bizonytalanná új rendszer bevezetésével, arra kértünk biztosítékot, hogy a mostani forgalmi adő kulcsát nem emelik. Az államtitkár kijelentette, hogy inkább arra törekszenek, hogy idővel a 3 százalékról lefelé szálljanak, ne fölfelé. Ezután következtek a mai adórendszer módosítására vonatkozó javaslataim. Az átalányozási rendszert kiterjesztő indítványaimra elfogadta az államtitkár a következőket: 1. Olyan kisiparosra és kereskedőre nézve, aki semmiféle följegyzést nem képes vezetni, elrendeli a kötelező átalányozást, becslés út)án. 2. Minden kisiparosra és kereskedőre, a segédek számára való tekintet nélkül, kiterjeszti az átalányozást és pedig úgy, hogy a legutolsó évben fizetett forgalmi adóját aranyban számítják át és ezt veszik az új egyezség alapjául, amely alapot az illető újabb viszonyaihoz képest, bizonyos százalékkal emelnek, -vagy csökkentének. Áz arany alapra való átszámítás azt jelenti, hogy nem kell hón3pról-hónapra új megállapodást kötni. Különben is, amint a külföldi kölcsön júliusra megérkezik, pénzünk állandósága biztosítva lesz és így nem kell tartani az újabb emelkedéstől. Megjegyzem, hegy nemcsak ez, hanem minden adó aranyban lesz átszámítva, de papírban fizetve. 3. Az átalányozás megállapításánál az adót kimunkáló hatóság köteles lese az érdekképviseletet (ipartestúlet, ipartársulat, kereskedelmi érdekképviselet) meghallgatni. 4. Vásározó kisiparos és kiskereskedő, amennyiben átalányösszegben fizeti a forgalmi adót, ha a vásáron az illető községi hatóság forgalmi adóval sújtja, ezt az összeget a lakhelyén fizetendő általányösszegbe be kell számítani. ő. A forgalmi adó összegét heti, vagy havi részletekben kell leróni. Ezzel eléri az iparos, hogy apránkint fizetve, nem érzi annyira a súlyát, mintha hosszabb idő alatt felhalmozódnék az adó. 6. A lerovás történhetik annál, akinek kisebb összeg a forgalmi adója, bélyegben, akinél pedig nagyobb az egyszerre lerovandó összeg, annál készpénzben, postatakaréki csekk, vagy bank- átutalás útján. (Befejező közlemény a jövő számban.) Március tizenötödikéig 240 milliárd belső kölcsönt fizettek be. Eger, 1924. március 22. Március 15-ig kellett befizetni a köl- csönelőlegek eled részletét. Mint értesülünk, eddig az időpontig 240 milliárd bel- sö kölcsön folyt be. Hazahozzák az Oroszországban sinyiödő magyar túszokat. Budapest. A belügyminisztériumban ankét volt a még Oroszországban sínylődő magyar túszok hazahozatala céljából. A tanácskozáson kijelentették, hogy jogi értelemben már nine* hadifogoly, mert akik odakünn maradtak, azok önhibájukból maradtak ott. A magyar kormány utazási igazolványokat fog a hazatérni akarókhoz juttatni, bár a szovjet még mindig több kommunista szabadon bocsátását hőveteli a magyar kormánytól — a hazahozandó magyar túszokért. Forradalom Perzsiában. London. Teheránban kitört a forradalom. A város utcáin harc fejlődött ki a köztársaságiak és a royalisták között. Sokan meghaltak, vagy megsebesültek.
