Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-20 / 67. szám
2 EÖJÜ NEPÜJSÁG 1924. március 20 san emelkedjék a fizetés. Jellemző, >hogy júliusban ehhez a rendszerhez hasonló rendszerre tértek át. A városnak: lakásépítés céljaira, hogy a lakásszükségen enyhítsen, a múlt év szeptemberében 100 milliót eszközölt ki az államtól olcsó kölcsönképen. 15 hónap alatt 523 embernek ügyében járt el. Minden hazajöveteid alkalmával tucatszámra hordta haza a miniszterek válaszait. Ahogy eddig évtizedeken át másoknak és a köznek szolgálatába dobta minden tehetségét, úgy, hogy neki abból semmi anyagi haszna nem volt: most is oly szegény, mint 21 évvel ezelőtt; e mellett most is mint politikus teljesen a köznek szentelte magát, a saját érdeke semmi lett előtte és pedig annál inkább, minél magasabbra emelkedett a kötelességteljesités terén. Hát civil ember tud jobban a közérdek szolgálatába állani ?! És még se politizáljon a pap?! Tudnivalók a belföldi kölcsön befizetésére nézve. Eger, 1924. mérdus 19. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőnk közli a következő értesüléseket, melyeket a pénzügyminiszteri államtitkártól kapott: 1. Mindazok, akikre a kirótt kölcsön- előleg összege túlságosan aránytalan, bő- lyegmentesen kérhetik a pénzügyigazga- tőságnál a helyesbítést, de a kirótt részletek felét a határnapokig le kell fizetni; ekkor a 10%-os pótlékolástől mentes a további hátrálék, de később, ha a kirótt részleteknek a már befizetett felénél nagyobb lesz a még befizetendő összeg: azt takarék-koronában kell befizetni. 2. A március 15-ig teljesített fizetés pótlékmentes; nem kell ráfizetni 10%-ot, de a március 14- és 15-diki fizetés takarék-koronában számítandó. 3. Aki egyénileg igazolja a pénz- ügyigazgatőság előtt, hogy most nem tud fizetni még annyit sem, hogy lombardköl- ciönt vehetne igénybe, az pótlékmentes fizetési halasztást kap, de takarék-koronában köteles majd fizetni. A nemzetgyűlés ülése. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */4ll óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A valorizációs törvényjavaslathoz Dénes István szólal fel elsőnek. A szükség-rendelet kibocsátását törvény- ellenesnek tartja. A kormánynak hamarabb kellett volna ezt a törvényjavaslatot benyújtania. Az ellenzék már egy évvel ezelőtt sürgette a valorizációt. Egy évvel ezelőtt hangoztatta a miniszterelnök, hogy az országot csak külföldi kölcsönnel lehet helyre állítani. A külföldi kölcsön pedig nem használ. (Az ülés tart.) A német birodalmi bank elnöke Parisban. Páris, MTI. Schach Ferenc a német birodalmi bank elnöke ma este Párisba érkezett Holnap kezd tanácskozást a pénzügyi körökkel és valószinű, hogy a szakértő bizottság e hét folyamán megtartja ülését, amelyen Schach Ferenc is részt fog venni. Tenyészállat kiállítás Miskolczon. Miskolcsról jelentik: A Tisza-Jobb- parti Mezőgazdasági Kamara Borsod vármegye Gazdasági Egyesületével karöltve április hó 24 én Miskolcon dijázással egybekötött tenyészbika és tenyészkan-vásárt rendez, Borsod, Gömör, Zemplén, Abauj, Heves és Szabolcs megyék tenyésztői részére. A nagy apaállat hiányban szenvedő községek és uradalmak nagy érdeklődéssel néznek a vásár elé. Miután a budapesti tenyészállatki- állításon a nagy távolság miatt nincs alkalmuk tenyészállatot beszerezni, gondoskodás történik arról, hogy a Tisza- Jobb parti Körzeti Hitelszövetkezet az apa állatokat vásárló községeket és birtokosokat bölcsönoyújtással segítse. MB—HaWMUKSM nnBBMMOBB—il—MMBMI——I—IMS A felvidéken egyre nagyobb méreteket ölt a kivándorlás. Kassáról Írják a magyar Kurírnak. Az elszakított részeken a kivándorlás egyre nagyobb méreteket ölt. Vannak olyan falvak is, ahonnan 20—40 család kért útlevelet. Hol kaphatja meg a városi ember a tífuszt ? Eger, 1924. március 19. A városi tiszti orvosi hivatal oda tapint, ahol a baj forrása van. Nagyon jól tudják a sok, siralmat okozott tapasztalásból, miképen költözik be a halál a gyanútlan városi lakos féltett hajlékába. Azért rendezik olyan gyakran az élelmiszer-razziákat. Sokan kiváncsiak arra, hogy miképen folyik le az ilyen razzia. Nohát az igen érdekes. A városi tiszti orvos megjelenik a piacon, megfelelő hatósági segédlettel behívja a tejárusokat a tisztiorvosi hivatalba Kitöltik a jegyzőkönyv űrlapját arról, hogy kinek, melyik tejárusnak mennyi a készlete s abból 1—1 litert megmintáznak. Lepecsételik, megszámozzák. ;A tejet kifizetik, a jegyzőkönyvet aláírják, azzal mehet a néni és árulhat. Az egész tíz perc. Az így összegyűlt tejmintákat gondosan kétfelé rakják. Az egyik literes üveg tejet félre teszik. Ez itt marad Egerben. (Tartaléknak, ha az árus nem hinne a vizsgálatban) óvatosan becsomagolják arra készült rekeszes ládába. Hogy a drága láda minden nap használható legyen, fiókosán tolódik a teteje. Hogy ne kelljen újra meg újra címezni; a tetejét hol a színével, hol a fonákjával kifelé tolják rá. Mert már rá van égetve a cím. Budapestre : menet, Egerbe : jövet. Lakat kerül kívülre. Párja van az egri kulcsnak Pesten. Csak ott lehet kinyitni. Pesten azután átolvassák a jegyzőkönyvet, ráteszik a hozzávaló tejmintát. Megnézik, jó-e a pecsét, mert azt az árus előtt nyomták a dugóra. Jő. Ezután következik a vizsgálat. Ezt képzett, tudományos szakemberek eskü alatt fogadott pártatlansággal és lelki ismeretességgel végzik. Képesek kikémlelni azt, hogy mennyi a tejben a zsír, mennyi a cukor, amit a természet alkotott bele, mennyi a víz. Ha a tej tiszta, meg tudják állapítani. Azt már régen tudják, mennyi zsírnak kell benne lennie ős mennyi víz volna benne, ha rendesen kezelt tej volna. A pontosan és világosan beszélő kém- lőeljárások eredményét Egy »Vélemény« feliratú nyomtatványban jegyzik, még pedig milligrammokban. Ezek a számok sohasem hazudnak. Megmondják : olyan tejet vitt-e az árús a piacra, aminőt a föld- mivelési miniszter is tejnek tart? Az ívet aláírják a hites emberek, pecsétet is ütnek rá, azzal az egészet visz- szaküldik Egerbe. Itt legelőször a »Véleményt« nézik meg. Ha az van benne, hogy a tej csakugyan tej: akkor a város kifizeti a 32 ezer korona vizsgálati díjat 1 liter után. De ha az van benne, hogy a kutat is megfejték: akkor már be van igazolva az élelmiszer hamisítása. Akkor a kapzsi nénit feljelentik és az ítéletet az újságban is kinyomatják az ő költségére, meg a vizsgálati költségben is elmarasztalják. — Hát aztán miért nyomorítanak minket vele? — kérdik erre a tejárusok. — Nem a tejárusokat, hanem a »nemtej« árusokat büntetik meg. A szédelgő pogány cialőkat. Mert aki képes pár liter értékű törvénytelen haszonért felebarátját az ő mocskolt tejével megcsalni: nemcsak csal, hanem fertőz, mérgez, beviszi a bélhurutot és béltifuszt a gyermekes házba. A sok gyerek, beteg, táplálékot óhajtó magyar felebarátja meg rakásra hal az|ő gznosz lelke miatt. Azért rendelte el a miniszter, hogy tisztánkell a tejet kezelni. Ez tehát a legkeresztényebb kormányintézkedés a világon. Ism&t drágább a cukor! A miniszteri nyilatkozat ellenére a cukorgyárak eladási bizottsága ma délelőtt tanácskozást folytatott a cukorárak új megállapításáról. A tárgyaláson az anyagárak emelkedésére való tekintettel a oukor árát kilogrammonként újabb 1000 koronával emelték és eszerint a cukorelosztó iroda a kristálycukrot addigi 17.100 korona helyett 18.100, a kockacukrot pedig 17.700 helyett 18.700 koronával drágábban szállítja. A nagybani való árak emelkedése folytán természetesen hasonló arányban drágul a cukor detail ára is. Éhínség a hasznosi hutákban. Eger, 1924. március 19. Isaák Gyulának, Hevesvármegye alis pánjának tudomására jutott,hogy a Hasznos községhez tartozó Alsó-Felső-Fiskaiitás és Almási-huták lakossága nagy nyomorban sínylődik. A nyomor oka a kereset hiánya Az alispán utasította a főszolgabírót a szigorú vizsgálatra és jelentéstételre. A vizsgálatnak megdöbbentő adatai igazolták az alispán értesülésének alaposságát. Kékessy Dezső hatvani főszolgabíró tényleg olyan óriási nyomort talált az alig megközelíthető irtványokban, hogy a legsürgősebb eljárásra volt szükség Isaák Gyula alispán nyomban kiutalt és kiosztatott 22 mázsa lisztet az Ínsége sek között, miáltal a pillanatnyi ínség enyhült. Egyidejűleg azonban megkereste a közeli »nagybátonyi kőszénbánya« igaz gatőságát, hogy a lakosságot a lehetőség szerint foglalkozáshoz segítse és keresethez juttassa. Adomány. Az Egri Hangya Szövetke zet Merczel Imre építési költségeire 17500 koronát adományozott.
