Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-14 / 62. szám
Ára 500 korona. Eger, 1924. mftrcius 14. péntek. XLI. évf, 02. sz. Előfizetés! dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K I Egész és félévi előfizetést Hegged évre 36000 K ' —- nem fogadunk el. ---P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNHYlMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Két milliárd koronánál többet fizettek be Egerben a belső kölcsönre. Eger, 1924. március 13. Napi politika. A Népszövetségi delegáció tegnapi ülése igen nevezetes volt, amennyiben tegnap sikerült az első végleges jellegű megállapodást létesíteni egy oly nagyfontosságú kérdésben, mint aminőt a Jegybank felállítása jelent. Magyar részről Popovics és Walkó jelentek meg és a Jegybank ügye teljesen befejeződött és az alapszabályok már legközelebb a nemzetgyűlés elé kerülnek. A delegátusok remélik, hogy a Jegybankot még ebben a hónapban felállíthatják, amely azért oly sürgés, hogy a korona esésének lehétöségét végleg kiküszöböljék. Az ellenzék — hir szerint — csak az általános titkos választójog biztosítása ellenében hajlandó a pénzügyi felhatalmazási javaslat sima megszavazására. A nemzetgyűlés közoktatási bizottsága ma délután öt érakor tartandó ülésében tárgyalja a közoktatásügyi javaslatokat. A mentelmi bizottság pedig 13 án, holnap délben tizenkét órakor tart ülést, amelyen Nagy .Ernőnek a bizottság elé utasított mentelmi ügyét, továbbá Lendvai Istvánnak öt, Vanczák Jánosnak és Bogya Jánosnak három három, Reisinger Ferencnek és Rupert Rezsőnek két két, továbbá Fábián Bélának, Nagy Ernőnek, Kis Menyhértnek, Rassay Károlynak és Renczes Jánosnak egy-egy rendbeli ügyét tárgyalja. Francia ágyúk London ellen? London. Hammon képviselő közölte M&cdonalddal, hgy a következő interpellációkat fogja bejegyezni: 1. Poincaróval ▼aló levélváltás alkalmával, a miniszter- elnök említést tett arról, hogy Francia- ország nyugati részein erősen fegyver kezik. Vájjon a miniszterelnök ezen kijelentését azokra a messzehordő ágyúkra vonatkoztatta-e, melyeket a franciák a nyugati part két pontján állítólag felállítottak. 2. Tudja e a kormány, miért he: lyezték el ezeket? 3. Hajlandóé a kormány e tekintetben kérdést intézni Franciaországhoz ? Fantasztikus hirek szerint Franciaország olyan ágyukat állított föl a tengerparton, amelyek 120 kilométeres horderejűek, úgy, hogy közvetlenül Londont veszélyeztetik. A francia politikai élet izgalma. A Poincare-kormány sorsa. Paris. Poincaré tegnap magához kérette a kormány tagjait és tanácskozott velük. A bizalmi szavazást illetőleg némelyek számítása szerint Poincarénak 10 szótöbbsége, mások szerint ugyanannyi kisebbsége lesz. A kényszerkölcsöneiőleg befizetése ■erényen folyik az egri postán. Még mindig sokan vannak olyanok, akik fizetési meghagyásukat nem kapták meg, igy remélhető, hogy csakhamar együtt lesz az az összeg, amit Eger közönségére kivetettek. Örvendetes dolog, hogy számos egri polgár nem 30*/o-ot, hanem a teljes előleget befizette — nemcsak azért, mert módjában volt, hanem azért is, hogy róMünchen, 1924. március. ... Itt élek már közel fél éve egy nép között, amely egyik lábával már a sírban feküdt, most pedig a félhalott nap- ról-napra nyeri vissza erejét és nem kell sokáig várnunk, mikor a germán óriás ismét megtépázza a francia kakas most oly ékes és büszke tollazatát; a másik kezével pedig a cseh «oroszlánt» fojtja meg, hogy megalapíthassa minden német álmát: Nagynémetországot. A nagynémet gondolat a háború alatt csak pár német tudós elméjét izgatta, ma már külön politikai párt terjeszti hatalmas körben s külső politikai tekintetben is legalább oly hatásúvá fogja magát kinőni, mint a pánszlávizmus. Talán meg sem kell említeni, hogy a pángermanizmus több mozzanatában érinti Magyarországot is. Természetes az, hogy egy ily hatalmas mozgalomnak vannak hibái, jobban mondva hibás és túlzó kinövései, azonban rámutatok arra is, mily hatalmas előnyei vannak, különösen a pánszlávizmussal összevetve. Tudnivaló, hogy a szlávok, mindennél többre tartják a földet, a területet, amelyen dolgoznak és amelyet sohasem gazdaságosabb megművelésben, hanem kiterjedésben igyekeznek naggyá tenni és fejleszteni. Evvel a hatalmi politikával eljutottak a mai kiterjedésükig, mellyel főleg a németség háborús elgyengülése folytán a németség testébe is belefurakodtak, evvel együtt pedig’területeket szeltek le (Teschen, Schlesin, Posen, Laibach). Természetes persze, hogy ez a földhöz kötött területi hatalom nem lehet tartós, különösen, mikor a terület, mint tömeghalmaz hatása a mindenhol megvalósulás alatt állő földreformok miatt sokat veszít értékéből és mikor a nagynémet idea a meggazdagodás és magasabbfokú műveltség gondolati Ezt az érdekes cikket Hevesy Lászlótól, Hevesi Gusztáv vm. tb. főjegyző Münchenben tanuló fiától, kaptuk. szesüljön abban a kedvezményben, amelyet a pénzügyi kormány nyújtott az előrefizető adózóknak. Mint értesülünk az eddigi kölcsön- előlegbefizetések összege a két, milliárdon jóval felül van. * A községekből is azt jelentik, hogy a lakosság mindenütt szívesen és serényen fizeti az előleget és minden igyekezetével azon van, hogy mielőbb megálljon a bankőprés és a korona stabilabb legyen. tát jelölte ki eszközeinek, célja elérésére. Evvel azt akarja mondani, hogy a németség oly más európai államban, ahol csoportosan él (Orosz-, Lengyel-, Cseh, Magyarország, Jugoszlávia, stb.) magasabb technikai és közgazdasági képzettségével ragadja magához a gazdasági hatalmat; minekutána pedig intelligenciáját adja át a körülötte élő más ajkú népeknek, illő, hogy ennek segítségével a műveltség tekintetében is az első szerepet vigye. Tudjuk, hogy ez.a gondolat nem számtani egyenlet teoretikus eredménye, hanem megvalósítható, amint már békében Oroszország szivében is találkoztunk ilyen német telepekkel. Azonban a német sovinizmus, amint már eddig is sokszor, most is túl- nézett bizonyos tekintetben a célon és olyan ábrándokban ringatja magát, melyek csak fantasztikus álomképek. Már most olyan területen képzelik el a »Nagynómetország«-ot, mint a békebeli Oroszország volt, amely hivatva lenne uralni egész Európát. Pedig elég rámutatni a mi svábjainkra és szászainkra. Pár száz évvel ezelőtt — a nagybirtokosságot kivéve — a gazdasági fejlődés, a kereskedelem, a pénz az ő kezükben volt. Maga a főváros is nagyrészben németajkú volt; a művészetet, a kultúrát is aNémet- honből ideváudorlottak adták át. De a németek akkor még nem érezték a nagynémet idea fontosságát: nemcsak hogy átadták kultúrájukat, hanem maguk is jő magyarok lettek. Ennek pedig most szerintük nem szabadna megtörténni, azonban — amint beszélgetés közben egy »nagynémet« diákbarátomnak mondtam — ez mindig így lesz, valahányszor a németség oly helyen kísérletezik e tervvel, ahol a népnek nagy fogékonysága van a kultúra iránt, mint nálunk, magyaroknál. Nem kell azonban olyan messzire visz- szamenünk a nagynémet gondolat fejlőFöltámad a német óriás! — Müncheni levél.*) —
