Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-09 / 7. szám

Ára 300 korona Eger, 1924. január 9 szerda XLÍ. evf. 7 sz Előfizetési dijak postai szállítással e9B bóra . . 7000 K I Egész és félévi előfizetést Segged évre 20000 K I — nem fogadónk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Márciusra együtt lesz a külföldi kölcsön. Eger, 1924. január 8. Ma már mindenki tudja, hogy a kül­földi kölcsön pénzügyi feltételei között szerepel az önálló jegybank felállítása a korona stabilizálása és a költségvetés megszerkesztése is. Ezeknek a feltételeknek mintegy következménye, hogy a kormány belső kölcsön felvételéhez folyamodjék. Ez a belső területekről veendő összeg tulajdon­képen más célt alig akar szolgálni, mint hogy a külföldről behozott kölcsön-ösz- szegnek már kellő mozgási alapot teremt­sen, hogy a külföldi pénz okos felhaszná­lását ne akadályozzák olyan ingadozó pénzügyi jelenségek, amelyek az ország pénzügyeinek szanálását s általános gaz­dasági kibontakozását nehezítenék, avagy visezalöknék a bajba. A belföldi kölcsön tehát megenged- hetőleg velejárója a. külföldi kölcsönnek s amennyiben a belföldi kölcsön kellő eredménnyel fog járni, mi sem akadá­lyozza meg, hogy rövid idő leforgása alatt teljesen helyrebillentsük zilált pénz­ügyi viszonyainkat. Egy ilyen nagyszabásús korszakokra kiható országos jelentőségű dolog meg­valósításánál fölebbezni kell a nemzet ál­dozatkészségére. Elsősorban ugyanis a nemzet érdeke, hogy a lejtőn való lefelé csúszás egyszer és mindenkorra megáilít- tassék. A kormány január hónapban felhí­vást fog intézni az ország lakosságához, hogy önkéntes felajánlás útján, — tehát saját jószántából — járuljon hozzá ehhez a nagy pénzügyi művelethez. Elejétől kezdve elejtette a kormány a kényszerítő hatású intézkedések igény- bevételét, mert úgy gondolta, nincs szük­ség pressziős rendszabályokra, mert en­nek a nemzetne« minden gyermeke át és át van itatva a konszolidációs idők után való vágyakozással s nem fog elzárkózni attól, hogy önnön erejével és tehetségé­hez képest a iegmesszebbmenően támo­gasson minden olyan becsületes törekvést, amelyet az idős a nemzet minden egyes fiától meg is követelnek. A kormánynak erős a hite, hogy ezen az úton elő tudja teremteni azt az összegei, amely belső kölcsön címén a pénzügyek javításához szükséges. Ha ez a hite nem válnék valóra, még abban az esetben sem fog erőszakos rend­szabályokhoz folyamodni, hanem a hi­ányzó részt a jövedelmi adó kulcsa alap­ján adóban fogja beszedni. A belső kölcsön, az eddigi számítá­sok szerint 30—40 millió aranykorona lenne. Ekkora összegnek kell az ország belső területéről összegyűlni, hogy a kül­földi kölcsönnek megfelelő beágyazást tudjon teremteni. A belföldi kölcsön összegének a kor­mány számítása szerint már március hó­napban együtt kell lennie, mert — amint a miniszterelnök kijelentései után a kül Eger, 1924, január 9. Tegnap, f. hó 8 án tartotta Hevesvár­megye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését a Vármegyeház kistermében V. Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A fóispán pontban 10 órakor nyi­totta meg az ülést, amely után Hellebronth Pál t főjegyző ismertette az alispáni je­lentést. A jelentés szerint a bizottság válasz­tott tagjai sorában változás nem fordult eló. Megemlítésre méltó, hogy Babocsay Sándor és Ber.iczky György a múlt és minden ülésén, Borhy György ős Piőez István 11, Graefl Jenő 9, Dutkny Pál és gróf Keglevich Gyula 8, Mayer János, Ridárcsiik Imre és Török Ráírnád 7—7 ülésen vettek buzgó részt e bizottság mun­kájában. Megállapítható tehát, hogy a kü­lönböző bizottságok közül a közigazga­tási bizottság az, amelyik iránt mindig élénk és állandó az érdeklődés, tehát a gyakorlati életben ennek működése a leg­intenzívebb, így a régóta és ismételten tervezett reformok tárgyalása alkalmával erre lenne a legnagyobb figyelem helye­zendő. A jelentés megemlékezik arról is, hogy Bekőlcza a belügyminiszter engedé­lye folytán nagyközséggé alakult át s az új nagyközség működését éppen a mai napon kezdte meg. Evvel nagyközségeink száma 76-ra, a jegyzősógek száma pedig 91 re emelkedett. Folyamatban van Dor- mánd átalakulása is. Jelenti még, hogy Hevesmegye főis­pánja a hevesi útbiztosi állást Szabó Já­nos ig. csendőrőrmesterrel töltötte be, így az útbiztosok létszáma teljes. A kereske­delmi miniszter az útbiztosi állások sza­porítása ügyében a törvényhatóság ké­relmét az úttörvény revíziójára való te­kintettel nem teljesítette. Az alispáni jelentés után Köllő Pál m. kir. erdöfőtanácsos válaszolt Eeglevich Gyula grófnak, a közig, bizottság múlt földi kölcsön megérkezéséről tájékozva vagyunk — az szintén esedékessé válik március hónapban. Nehéz időket élünk, de jobb napok felé tekintünk. A nemzet áldozatkészsége mutassa meg, hogy a nagy napoknak át- dozatrakész és hazája sorsáért aggódó gyermekei vannak. havi ülésén a terpesi faiskola ügyében tett felszólalására. Keglevich Gyula gróf jelen nem lé­vén, a bizottság a választ tudomásul vette és elhatározta, hogy a válaszról a felszó­lalót értesíti, hogy észrevételeit ő is meg­tehesse. Dr. Kassa Endre egészségügyi taná­csos, tiszti főorvos jelenti, hogy járvány a múlt hónapban mindössze Pétervásárán volt, ahol kanyaróban megbetegedett 46, meghalt 3 gyermek. Egyéb előforduló ra­gályos betegségek : difteritisz 3 (meghalt 1), vörheny 2, kanyaró 48 (meghalt 3), hasi hagymáz 13 (meghalt 1), fültömirigy- gyuladás Mezőtárkaayon 10. A főorvos jelenti még, hogy a füzesibouyi tr-choma- járvány gyógyítását a felfüggesztett köz­ségi orvos, helyett a besenyőtelki körorvos végzi. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő je lenti, hogy a VKM. rendelkezése értelmé­ben azon felekezeti tanítók, akiknek az élvezett túlilleíményt december 31-ig vissza kelleti volna flzotniök, január 30-ig hulla­dékot nyertek, sót különös méltánylást érdemlő esetekben a visszafizetést részoen vagy egészben elengedi. Örömmel jelenti, hogy az iskolánkivűli oktatás az egész vármegyében nagy iendületet vett. Nép­főiskolák, polg. Í6k. előkészítő tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások, analfabéta és különböző háziipari tanfolyamok működ­nek a vármegyében. A tüzelőhiány, illetve tüzelőanyag használhatatlansága miatt a karácsonyi szünetet Egerben és Pásztón bizonytalan ideig meg kellett hosszabbítani. Plósz István szól hozzá a tanfelügyelői jelentéshez; a tanítói fizetések késedelmes kiutalását teszi panasz tárgyává. Szomorú példákat említ meg erre nézve. A tanfel­ügyelő a fölszólalót megnyugtatta, hogy előreláthatólag júniua 1 re a tanfelügye­lőségek mellé számvevőségeket rendelnek és így az illetmóay-ügyek gyorsabb lebo­nyolítása lehetővé válik. Kóczián Gyula m. kir. ügyészségi A közigazgatási bizottság ülése. Az alispáni jelentés szerint igen ügybuzgóak a bizottság tagjai. — Dormánd is nagyközséggé alakul át — Kedvező az egészségügyi állapot. — Számvevőséget kap a tanfelügyelöség. — Jól telelnek a vetések.

Next

/
Thumbnails
Contents