Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-13 / 61. szám
2 ütim NÉPÚJSÁG 1924. március 13. A Bebek-bástyától az Ó-Kapuig. A vár közeli múltja és jövője Eger, 1924. március 12. A városi hatóság most adta meg tájékoztatásait Werner Adolf dr. főigazgatónak, mint a Gárdonyi Társaság elnökének, a várban tervezett szépítési és rendészeti intézkedésekről. A város a költő sírját és ennek környékét ezen a tavaszon szándékozik kertessé tenni. Minthogy pedig az egri vár a katonai kincstár tulajdona, föltétlenül szükséges volt az állomásparancsnokság hozzájárulását kérni. A várfalak Sánc felöli részét is javítani kell. Ennek érdekében is megtette a hatóság a szükséges lépéseket. A várfal állandó javítása ugyanis a kincstárnak szerződésben vállalt kö- telezettsége. Ezért tehát az áltomásparanos- noksággal érintkezést kellett keresnie a városi hatóságnak, hogy a munkák megkezdése előtt megszüntessék a Sánc pajkos gyermekeiknek tűrista útját. Ezúttal szóbsjötv a Dobó síremléknek és környékének rendbehozatala is. Ez szintén a tavasz folyamán fog megtörténni. Erre nézve a megállapodás az állo- másparancsnoksággal megvan. A minaret irányában ,kilátást nyújtó várbeli sétautaknak teljesen szabaddá tétele érdekében is megkeresték az állomás parancsnokságot. Onnan olyan felvilágosítást nyertek, amelyből világosan megállapítható, mennyire igaza van az állomásparancsnokságnak, bogy a sétautat csak föltételesen engedi át a nyilvánosságnak. Mi, a legszélesebbkörű nyilvánosság szószólói szeretnők leginkább, ha a jóérzés, meg a jóízlés annyira általános volna, hogy a sok költséggel és szeretettel főn- tartott kertek és egyéb gondozást igénylő létesítményekhez már mindenkit oda lehetne engedni. Azonban a jelen körülmények között, minthogy már tapasztalták egyszer, mit tudnak a nagy tömeg egyes söpredékei: helyesebb megőrizni azt, ami szép is maradhat. (Sót meg kellene keresni a nyitját az egész vár rendészeti védelmének.) A jőérzésű közönség elől a várkert ezután sincsen elzárva. Az egri vár tulajdonjoga nem vitás. A várat Bartakovica Bála egri érsek a magyar katonai kincstárnak ajándékozta A szerződés eredeti példánya az egri érseki levéltárban van letéve s I. Ferenc Józsefnek 1870. juiius 3-án kelt előzetes jóváhagyása alapján jött létre A Kálvária és az ahhoz tartozó térség továbbra is az egri érsekség kizárólagos tulajdona, hogy az ájtatoskodók az istentiszteletet báboríttailanúl gyakorolhassák. A várba felvezető egyetlen út hábo- ríttatlan használatát is ebből az érdekből biztosította az érsekség. A megszállott délvidékről. Magyar vasutasok fizetését letiltották. Az Újvidéken megjelenő Délbácsba március 1-ei száma azt a különös hirt hozza, bogy a szabadkai vasúti igazgató- , ság a vasutasok fizetését március eísejé- j tői letiltotta. Hogy ennek a különös rendelkezésnek mi az oka, azt eddig a magyar sajtó nem tudja. Da annyit megjegyez, hogy ezekkel a rendelkezésekkel a j vasutasokat nagyon súlyos sérelem érte, i mert a vasúti forgalmi tisztviselőknek j fizetése amúgy is alig 7—800 dinár, ■ amiből egymagában Í9 lehetetlen megélni. ■ Kevés a tanító. ! i Bizonyos reménykedő optimizmussal jelenti ugyancsak a Délbácssa, hogy a szerb kultuszminiszter a napokban egy rendeletet bocsátót ki, amelynek értelmében az elemi iskolákban, tekintettel az óriási tanítóbiányra, megengedi bogy gimnáziumi érettségit végzett egyének is ki- j nevezhetők legyenek. Gyakorlati vizsgát J csak később tartoznak letenni. A lap, te- j kintettel arra, hogy a Vajdaság területén kisebbségi tanítóképző egyáltalán nincsen, és így nincseij a tanerők utánpótlása lehetővé téve a kisebbségek számára, ezt a rendelkezést örvendetesnek tartja, de hozzáteszi, hogy csak az esetben, ha ezt a rendeletet, a jogegyenlőség alapján, a kisebbségekre is kiterjesztik. A szabadkai színház ügye A szabadkai leégett színházat a város vezetősége közadakozás folytán kívánja befejezni. Miután azonban a magyarságnak ama törekvését, hogy állandó színházhoz jusson, a közoktatásügyi miniszter elutasította, a Hírlap olyanféle burkolt vezércikket közöl, amelyben felszólítja a magyar közönséget, hogy addig, amig a város vezetősége nem biztosítja, hogy a felépítendő színházban magyar darabok is színre kerülhessenek, na ada kozzék a színház építésére. Zaklatások egy plébános ellen. Az összes a Vajdaságban megjelenő magyar lapok közük azt az atrocitást, amelyet a szenttamás főszoig ibiró Berec Kálmán ottani magyar plébánossal szemben elkövet. A plébánost ugyanis hat hőuap óta rendőri felügyelet alá helyezte a szolgabirő, mert kérni merte, hogy a magyar iskolában a miniszteri rendelete kel magyarul is tolmácsolják. Amikor a plébános ez ellen lépéseket tett a felsőbb hatóságoknál, a hatóságok meggyanusítása és lebecsülése címén 200 dinár pénzbüntetésre ítélték. A szerb gimnázium igaz gatőja viszont közölte a plébánossal, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak nem szabad magyar nyelvű imakönyvet hasz- nálniok. A szabadkai > Hírlap« gazdát csereit. A vajdaság politikáját illetőleg különösebb feljegyezni való nincsen. A Hírlap legújabban a régi tulajdonosától, amelynek élén Fenyves tulajdonos állott, átment Szántó Róbert és társai részvénytársasági tulajdonba. Minden esetre ez a változás a magyarság számára csak örvendetes lehet, mert Szántó Róbert evangélikus magyar leikész, akinek kezeiben a lap mentes lesz a »Horthy-uralom» ellen intézett támadásoktól. Éppen >jókor<. A kultuszminiszter megengedte, hogy a középiskolai alapítványokat értékpapírba fektessék, illetőleg kosztpéuzbe adhassák. A képviselőtestület új póttagjai. Eger, 1924. március 12. Az Egri Népújság tegnapi számában közöltük a képviselőtestület megválasztott rendes tagjainak névsorát, ezúttal pedig a megválasztott póttagok jegyzékét adjuk a következőkben: Város I negyed: Szabó László, id. Cseh István, Elek Dezső, Nagy Lajos, Tóth Ferenc, Jánfi Emil, Miklőssy Sándor, dr. Ács József. Város II negyed: ifj. Balkay István, Pavlyák Pál, Szilágyi Vilmos, P.ipp László, Siókkor János, Schultz Ferenc, Kneller Vilmos, Lőw Nándor. Város Ifi. negyed: Pavlyák Ferenc, Págyi József, Lukács Bála, Alexovics Gyula, Galassy Dezső, Erdélyi Ignác, Biró Ferenc, Farkas Sándor. Város IV. negyed: Viberánszki Viktor, Bolya Ferenc, Domán Vilmos, Szabó László, Bokor József, Vass Boldizsár, Saári Fereno, Zvoncsek Antal. Hatvan I. negyed: Erdéii József, Bőta Sándor, Bőgős István, Mélypataki Antal, Gyulai Ferenc, Bőta Kálmán, Bágyi Péter, Balázs András, Bors Dániei, Bodnár Gyula. Hatvan II. negyed: Füáöp Aadrás, Biró Imre, Ruskó Mihály, Pálok^ándor, Lakatos Mihály, Bőta Lajos, Szepesi Mihály, Ra- kusz Bernát. Hatvan 111 negyed: König Ferenc, Heringh Imre, Kormos József Pál látván, Mondok Jenő, Mihályi Endre. Rakusz János, Mezei László, Berényi János, Kállay István. Hatvan IV. negyed: Poppá János, Rizsi Kovács János, Fülöp András, Bene Mihály, ifj. Imre József, Bernát Ferenc, Merczei Ferenc, Bárdos József. Felnémet! negyed : Karsai Hudák József, ifj. Bánfi Ignác, Misik Sándor, Nagy Bernát, Balog Ferdinánd, Csanádi István, Sütő József, Antal Imre. Cifra sánc: Cica Óernát, Bodor Béla, Kindornai György, Kréti István, Kréti Sándor, Kovács Károly, Déliéi József, Tót Bírja József. Makiár I. negyed: Bárdos György, Szakácsi István, Pál József, Szakácsi József, id. Vig Rernát, Juhász Pál, Jakéi Sándor, Vidinszki Kálmán. Maklar II. negyed: ifj. Virág Leopold, Nagy Vajas Barnát, Virág András, Becskei Gyula, Farkas János, Fodor Sándor, Tót András. Erdődi István. Az amerikaiak 20 millió dollárt jegyeznek a magyar kölcsönből. Az amerikai lapok úgy vélekednek, hogy a Nemzetek Szövetségének pénzügyi programmja Ausztriában nagy sikert aratott ée kiemelte az országot a háborús romokból. Magyarország pénzügyi restaurációja is épp, olyan gyorsan remélhető, lót még gyorsabban, mint Ausztriáé, ha kiváló amerikai bankár veszi kezébe az ügyeket. Newyork banknegyedében úgy tudják, hogy a magyar kölcsön kibocsátását nyomon követi Hardig beiktatása és az előkészületek már folynak a Wall Stre- eten, hogy a bankárok kezükbe vegyék a kölcsön tekintélyes részét. A Magyar- országnak engedélyezett és ötvenmillió dollárt kitevő kölcsönből húszmillió dollárt akarnak Amerikában jegyzésre bocsátani.
