Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-09 / 58. szám
Ára 500 korona Eger, 1924. március 9. vasárnap XLL évf. 58 sas Előfizetési dijak postai szállítással Én hóra . . 13000 K j Egész és féléri elóBsetést Negged érre 36000 K : ----- nem fogadunk eL P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Választások előtt. Eger, 1924. máreius 8. Eger város sok ezer választópolgára kedden járul a szavazó urnák elé, hogy legjobb meggyőződése szerint kiválogassa azokat a férfiakat, akik a város ügyeit a reánk következő 3—6 év alatt intézik majd. Ez a kiválasztás nem kicsiny munka, mert hiszen mindig többen voltak a hivatalosak, mint a választottak. Mindenkor több az olyan ember, aki képességet és hivatást érez magában a közügyek intézéséhez, mint az olyan, akiben ez a hiva tás valóban meg is van. Ezen kivül a külsőségek (a nagy hang, a képtelen ígérgetés) mindig nagy hatással voltak és vannak különösen a szűkebb látókörű, a tapasztalatlanabb és gyöngébb itéletű választókra. Fontos tehát, mert jövendő boidogú- lásunk függ tőle, bogy ne demagógok, hanem tapasztalt, komoly, higgadt férfiak kerüljenek a város parlamentjébe. Olyanok, akik akár szűkebb, akár pedig tágabb körben is bizonyságot tetten róla, hogy van érzékük a helyesnek, az igaznak, szépnek és jónak megítéléséhez. Csak az olyan választó szavaz tehát helyesen, aki ezt a nemes meggyőződését követi s nem hallgat holmi hangzatos jelszavakra. Jelszavaink ugyanis bőségesen voltak és vannak úgy az országos, mint s helyi politikában. A demokrácia, a dolgozók emlegetése, a liberalizmus, stb. stb. — mind ilyen jelszavak, amelyeknek lidérc csillogása bevitt bennünket a mocsárba, ahol majdnem gonoszul vesztünk el. Az a kérdés, hogy vájjon — e jel szavakat követve — vissza akarunk-e mászni a pocsolyába; tönkre akarjuk-e tenni ezt a halálos ágyról fölkelt országot, vagy annak egy részét, egy olyan nagy történelmi múltú várost, mint amiuő Eger. Ilyen káros és beteges tünet az ősz- tályérdekek folytonos hánytorgatása is, amelyeknek kielégítése, különösen ha túlzottak, csak a közösség rovására lehetséges. Ha pedig tönkre megy a közösség, vagyis az egész, önmagától pusztái el a diadalmas osztály is, amint ezt a tiszavirág életű proletár-uralom igazolja. Ne hallgassanak végül a választók az önzetlenség folytonos emlegetésére sem Aki valóban önzetlen, az nem üti dobr| ezt a szép lelki tulajdonságát, hanem nr*, gába zárja. Ez annál inkább természetes, mivel az önzetlenségről kinek kinek köz életi szereplése állít ki föitétlen hitelességű bizonyítványt. Ezeket ajánljuk a választók figyelmébe. Szavazzanak komoly, higgadt, tapasztalt, értékes férfiakra. És szavazzanak legjobb meggyőződésük szerint. Akkor föltétien jő és üdvös lesz a város képviselőtestületének összetétele. ! Justh Gyula birtokát kisajátították az oláhok. Justh Gyulának tornyai és sziányi mintegy ezerholdas birtokát teljesen kisajátították az oláhok, 50 holdat hagytak meg belőle az özvegynek. Eger, 1924. március 8. Azt hittük, hogy a háború és utána következő felfordulás elég tanulsággal szolgált mindnyájunknak arra nézve, miféle ideálok után kell haladnunk, hogy a nyugodt, becsületes emberi élet legyen osztályrészünk. Csalódtunk. A lelkek ma- gábaszállása elmaradt, erkölcstelen köny- nyű életet él rengeteg ember s az üzérkedés, a munkanélküli jólét után áhítoznak a lelkek. Szmrecsányi Lajos egri érsek böjti körlevelében a magukbaszállásra figyelmezteti híveit, majd a legutóbbi idők eredményeivel foglalkozván, ezeket írja: — Azok után a nagy szerencsétlenségek után, amelyek a közelmúltban ránk nehezedtek, csaknem általános volt az a meggyőződés, hogy vissza kell térni Is* tenhez. És úgy tetszett, mintha ezután az elhatározás után közöttünk volna Isten. Legalább a szájak arról tettek bizonyságot, hisz minden ajkról hangzott a fohászkodás, Isten segélyével megszabadulni a romlásból, melybe estünk. De mint a Bábeltorony építésekor a nyelvek, úgy teljesen megzavarodtak most a nézetek aziránt, mily utón szabaduljunk a mindenkit elnyomó súlyos helyzetből. És a fogalmak nagy zavarában valóságos veszedelem volt a boldogulását kereső emberre az a jelenség, mely feltárult mindenfelé Kommunista gyermekvédelem. Eger,'1924. március 8. A most Jőíeplezett kommunista mozgalom súlyos millióiba került Szovjetorosz- országnak. A kommunista rémuralom vezetői mindent elkövetnek, hogy rablási területüket az egész világra kiterjesszék s a költségeket és a bolsevisták dáridói- nak költségeit az orosz nép éhínsége árán teremtik elő. Persze erre hallgatnak a kommunizmustól meg nem fertőzött országokban bujkáló lázi tök. A szegény nép boldogulásával hitegetik a félrevezetett tömegeket. A valóság szomorú képeit eltakarják, néha azonban a bolsevisták min den titkolózása ellenére is napvilágra kerülnek a legborzalmasabb rémreganyt felülmúló szörnyűségek. A szocialista kommunista apostolok legfőbb reformterülete a gyermeknevelés. Az »elavult« családi kötelékből sz egyenlő nevelés »áldásai* közé plántálják az ember-csemetét. A Berlinben megjelenő orosz nyelvű >Dai» a következő számadatokkal világítja meg a kommunista gyermeknevelés »áldásait«. 1923. december 10-től 1924. január hő 25 tg 1025 megfagyott gyermekholttestet találtak Moszkva városában. A szerencsétlen teremtések otthon és élelem nélkül bolyongtak a 30 fokos hidegben ; piaci állványok alatt, félreeső helyeken, szemetesládákban, aszfaltfőző üstökben húzódtak meg éjszakára. Ugyanezen idő alatt, ugyancsak csupán Moszkva területén, 7385 gyermeket találtak az utcán félig megfagyott állapotban. Közülök 4015 gyermeknek végtagjai lefagytak, 3370 pedig igen súlyos hűtéssel került kórházba. abban, hogy tömege a kufároknak és Bze- rencselovagoknak, minden munka ás fáradság nélkül nagy jólétre és látszólagos megelégedésre tesz szert. Mert azt csak igen kevesen vették észre, hogy nem tiszteletreméltó, hanem megvetendő ez az út és mód, melyen ezek ide jutottak. Ellenben legtöbben bizonyos kifogásokat eltanultak tőlük, melyek ideig óráig talán hasznot nyújtanak nekik, de becsületet és tisztességet épen nem. így persze a viszonyok nem javulhattak, de a hanyatló becsülettel és leromló egyéb, jobbára anyagi értékekkel együtt még alább száll a jólét, fogyatékosabb az erkölcs és mindinkább vész a jobbrafordulás iránti reménykedés. De hát végre mégis csak be kell látni, hogy az élet javai között még sem első az anyagi jólét, még sem emberhez illő az, hogy minden törekvés oda legyen irányozva, mindent kockára tenni kész legyen, csakhogy gazdaságilag gyarapodjék. Be kell látni, hogy Istenhez visszatérni és a meggazdagodást mégis az élet legfőbb céljának vallani, együtt és egyszerre józanul nem lehet. Böjti szózatát azzal fejezi be az egri érsek, hogy forduljunk igazán Istenhez és életünk szabályául ne rossz sugallatainkat, vagy csábítók biztatásait valljuk, hanem mindenben egyedül Isten törvényét kövessük. — Nagyon üdvös lenne, ha a kommunista agitátorok ilyesmiről is felvilágosítanák azokat, akiket a jövendő szovjet- boldogság képével és reményével ina»zla goinak. Ebből legalább meglátnák az ingadozók, sőt az eltővelyedettek is, bogy a szovjet-állam nem a népért, a munkásokért van, hanem a vezérek és agitátorok földi boldogságára. Fordulat a takarékkorona és a belső kölcsön ügyében. Budapest A Magyar Tőzsde írja, hogy a Népszővatsőg kiküldöttei ős a miniszterelnök között tárgyalások folynak a legújabb pénzügyi intézkedésekről. A tárgyalások eredményeként mélyreható fordulat várható és a takarőkkorona rendelet fog első sorban megváltozni. Ezzel kapcsolatban közük, hogy a belföldi kölcsön ügyében is változás lesz és állítólag a kisgazdatársadalmat mentesíteni akarják a kölcsön alól. Ezt az álláspontot Szíjj Bálint képviseli a tizenkettes bizottságban. Húsz magyar mérnököt keres és alkalmaz Törökország. Budapest. A török kormány 20 magyar mérnököt keres és alkalmaz szakértők gyanánt a minisztériumokban. Az első magyar mérnök, aki meghívást kapott Vondera Béla főmérnök. A Törökországban elhelyezkedni akaró mérnökök 10, 12 és 13 án jelentkezhetnek nála a Turáni Társaság irodájában. Ne üzérkedjünk! Szmrecsánvi Lajos dr. eari érsek naavböiti oásztorlevele.
