Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-08 / 57. szám
■V Eger, 1924. március 8 szombat. XLi. evf. 57. sz Előfizetési dijak postai szállítással Effl faóra . . 13000 K I Égési is félévi clfiflsctést Hegged évre 36000 K ' ----- nem fogadnak el. — P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. HSSÍ Haladunk a kölcsön felé. Eger, 1924. március 7. A budapesti lapokban újabban ismét nagyjelentőségű nyilatkozatot tett Sir William Goode a magyar kölcsönügy mai állásáról és jövendőbeli sorsáról. Ebből a nyilatkozatból azt a meggyőződést meríthetjük, hogy csak rövid idő választ el a kölcsön végleges elintézésétől. Nyilatkozatában röviden vázolta azokat a pontokat, amelyeken még át kell haladnunk, hogy azután Magyarország hozzákezdhessen az újjáépítés nehéz munkájához. Véleménye szerint legkésőbb március végéig meglesz a szükséges jegyzőkönyvek aláírása, s ezután kezdődnek a tárgyalások a népszövetségi delegáció tagjaival. Ezeknek lezárását követi Harding pénzügyi főbiztos Budapestre érkezése. Az utolsó lépcsőfok a külföldi kölcsön ügyében a közvetetten tárgyalás lesz. Bár Sir Goode nyilatkozatának eme pontjai eléggé érdekesek, mégis Bókkal kiemelkedőbbnek tartjuk azokat a finom megjegyzéseket, melyeket talán nem minden célzat nélkül ejtett el. Megjegyező többek között, hogy a közvetetten tárgyalások sikere nagy mértékben függ a ma gyarországi eseményektől is, sőt talán elsősorban ezektől. A külföldi pénzpiacok szívesebben nyújtanak segítséget olyannak, ski nem túlságosan sürgeti őket. Ez mindenesetre arra akar célzás lenni, hogy Magyarországnak nem szabad mindent csak a külföldi kölcsöntől várnia, hanem — ami saját erejéből telik — azt meg kell valósítania s mintegy biztos utat készítenie az idegen tőke beözöníéBe számára. Sir Goode a kölcsön végleges folyósításának időpontját május végére, vagy legkésőbb június elejére várja, föltéve, hogy a legutóbbi pánikhoz hasonló jelenségek nem fognak megismétlődni. Ez az utóbbi megjegyzés tulajdonképen a magyar nagyközönségnek szól, amely legutóbb úgyszólván saját esztelen viselkedésével idézett fel egy súlyos kimenetellel járó gazdasági krízist. Az angol közgazdász előtt, úgy látszik, érthetetlennek tűnik fel ez az egész felfordulás, mert — amint kifejezetten hangsúlyozta — Magyarországnak elsősorban saját magában kell bíznia, s erre az önbizalomra minden oka és joga megvan. Hiszen a tárgyalások a legjobb mederben haladnak. Sir Goodnak még egy megjegyzését kell megismerni ag a magyar közvéleménynek, amikor a kölceöntárgyalá- sok lehetséges akadályául akár a parlamentben, akár másütt felmerülhető eseményeket jelölt meg. Ügy látszik, a külföld figyelemmel kiséri azokat a botrányokat, amelyeket oly szívesen rendeznek a parlament némely pártjai s most egy olyan ember szájából kapták meg (bár igen finom formában) a kritikát, aki a saját hazájában egészen más parlamenti modorhoz, a vitás kérdések egészen más elintézéséhez van szokva. A kölcsönt megkapW»l SSM> '»»ISO Rakovszky István a Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7sl2 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések és előterjesztések után Míkovinyi Jenő, az igazoló állandó bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését. — Napirend előtt Rakovszky István szólalt föl. Rakovszky: ;A kormány föl akarja emelni a lakbéreket, azonban a nemzet- gyűlésnek és a drágasági bizottságnak, amely ezt a kérdést meg szokta tárgyalni, egyáltalán nem tett jelentést. A népjóléti miniszternek kötelessége lett volna ezt a kérdést a drágasági bizottság elé vinni, mielőtt lépést tett volna. A kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Állandóan és meglepetésszerűen emelik a vasúti tarifát ős az egyéb állami bevételek forrásait, még a lakbéreket is. — A lakbérek 70% a kincstári ház- «w**«' 4m***w*..<&. d*wa Napi politika. A drágasági bizottságot összehívták. Heinrich Ferenc, a drágasági bizottság elnöke, összehívta a drágasági bizottságot. Az értekezlet tárgya a lakásbérpótlékok kérdése lesz. A Kor. Gazdasági Párt tegnapi Diesen megjelent a kultuszminiszter is és ismertette a középiskolák reformját. A párt rő széről Petrovácz Gyula szólt a kérdéshez. Ezután Ozettler Jenő ismertette a párt felfogását a kényszerköicsön ügyében s arra a megállapodásra jutottak, hogy a kölcsön terhét azok viseljék, akik valori- zálatlan hiteleket vettek igénybe. Végül az értekezlet adóügyi kérdésekkel foglalkozott. A Nagyatádi-csoport tagjai ö pontba foglalt kívánságukat terjesztették legutóbb a miniszterelnök elé. A memorandum a belső kölcsön alkalmával készült, de csak az 1. pont tartalmazott erre vonatkozó kívánságokat. A miniszterelnök megígérte, hogy a csoport kívánságait teljesíti, melynek egyik jele a tűzrendészed szabályzat revíziója, amely célból már értekezletet hívtak össze a belügyminisztériumba. Sürgősen kell még dönteni a másik kívánság sorsa felől is, amely nem más, mint a saját szükségletre való dohány termelésének megengedése. A kisüstök ügyét is mihamarabb elintézik. juk, de bizonyos, hogy segítségével csak akkor ludunk talpraállni, ba megszívleljük azt a finom bírálatot, amelyet közéletünk egyeB fájó pontjairól Sir William Goode szükségesnek tartott elmondani. lakásbérek emeléséről. haszonrészesedésre esik. Ha a kormány a kincstári házhaszonrészesedést szállítaná le, nem lenne szükség lakbéremelésre. A kormány úgy látszik a dolog ódiumát a háztulajdonosokro akarja hárítani. Az orvosi s általában a szellemi foglalkozásúakra kivételt tesznek. Tudomásomra esett, hogy egy házbirtokos, aki 1922-ben 90 millióért vett házat, ma 180 millió bért követel a bolthelyieégőrt. Arra kéri a népjóléti minisztert, hogy a drágaaági bizottságnak a lakbér-emelésről adjon felvilágosítást. V&8: A drágasági bizottság annakidején foglalkozott a lakbéremelés kérdésével, amely ma is érvényben van. Már akkor foglalkozott avval, hogy amennyiben a korona értéke csökken, az értékcsökkenés arányának megfelelően a kormány a lakbéreket emelheti. (Az ülés tart.) L’ Eclair. Párisban megjelenő, francia napilap ez, duzzadó nacionalizmussal, németgyü- lölettel, gall imperializmussal. A minap egyik februári száma jutott kezeim közé. A vezércikk feltűnő címet víboI : Le defaitisme. A cím magára vonja figyelmemet, olvasásába kezdek. A mottó a londoni «National Review -bői való: <Egy Mac Donald Ramsay kormány, belső és külső jele annak a defetizmusnak, mely öt év óta bennünket ront.» Tapsoljatok, kiált fel Maxse, ellenségeink ! Berlin, Moszkva, Bagdad örvendezzetek! Mac Donald, aki a háború hevében saját hazájának érdeke, az angol imperializmus ellen küzdött, ma angol miniszterelnök, Loyd George szócsöve, a német érdekek védelmezője. Vitéz katonáink ugyan megnyerték 1918-ban a háborút, de politikusaink a győzelmet Kihasználni nem tudták, mert a legyőzött Németország az egész világot mozgósította, összeszedte nemzetközi összeköttetéseit, hogy megmentse a -Vaterland»-ot. A poroszok fényesen értenek a jajgatáshoz, adják a szegényt, a nyomorgót, könyör- adományokat gyűjtenek holland, svéd, norvég, amerikai, angol, sőt francia, belga polgárokkal, valójában pedig a német nép gazdag; ügynökei bej árják Franciaországot, összevásárolják borát, búzáját, autóit, ipari termékeit, hozzá még sok német luxusban él. Igen, a franciáknak van jó szívok, de
