Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-03-06 / 55. szám

Ára 500 korona Eger, 1924. március 6. csütörtök. XLI. évf, 55. m Előfizetési dijak postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Egg hóra . . 13000 K I Egésx él félévi clfiHsctést Negged évre 36000 K 1 ----- nem fogadunk el. — F elelő« szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. A nemzetgyűlés ülése. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7*12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelentés és előterjesztések után az interpelláciős könyvet olvasnák fel. Hébelt Ede, az igazságügyminisz­terhez, a politikai foglyok névsorának és a rájuk vonatkozó adatok közlésének tárgyában, Kétli Anna, a belügyminiszter­hez. a Magyarországi Munkás Gyermek­baráti Egyesület működésének felfüggesz­tése tárgyában, Szabó József az összkor- mányhoz, a korona romlásával kapcsola­tos drágulás és munkabérek tárgyában, Nagy Ernő a miniszterelnökhöz, a volt Habsburg uralkodó é :aládnak a trón­tól való megfosztása tárgyában, Nagy Ernő a belügyminiszterhez a beregmegyei közállapotok és a főszolgabírói szék be­töltése tárgyában, Hegymegi Kiss Pál az öszkormányhoz a szükségrendelet miatt, Knaller a miniszterelnökhöz és belügy­miniszterhez a pestvidéki főszolgabírók eljárásáról é« a soroksári választókerület ügyében, Fábián Béla a miniszterelnökhöz a kény szer kölcsön törvénytelensége tár­gyában, Lendvai a miniszterelnökhöz a magyar iparosság sérelmei tárgyában, Győrffi Imre az összkormányhoz a kor­mánynak a kiviteli engedélyek körüli visszaélésről, különösen az exportügyek tekintetében; Szeder Ferenc a belügymi­niszterhez a földmunkások szervezkedésé­nek megakadályozása tárgyában; a nép­jóléti miniszterhez a békéscsabai lakás­hivatal törvénytelen rendelkezései tár­gyában. Az interpellációkra fél három óra után térnek át. Ezután harmadszori olva­sásban fogadják el az országos testneve­lésről szóló törvényjavaslatot; utána a ko­rona értékcsökkenésének megakadályozá­sáról szőlő ’törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Temesvári Imre ismerteti a tör­vényjavaslatot. (Az ülés tart.) A népszövetségi delegáció hivatali sze­mélyzete már Budapestre érkezett és a Hungáriában berendezett irodában kezdte meg munkáját. A delegáció tagjai pedig megállapították a tárgyalás menetét, amely teljesen azonos az ausztriai példával. A delegáció valamennyi tagjának megérke­zését mára várják. Korányi nyilatkozata szerint a legteljesebb reménnyel nézhetünk a delegáció munkája elő és a kölcsön ki bocsátása május végére, vagy június ele­jére várható. Búd Jánost tartják ez idő szerint a pénzügyminiszteri szék várományosának. Hir szerint a miniszter ez ügyben is tár­gyalt tegnap Bethlen miniszterelvökkel. Az Egy&égespárt tisztázni kívánja a Garami féle nyilatkozat ügyét, amely kel­lemetlen helyzetbe hozta Peidl Gyulát, aki Garamival együtt járt Londonban. Peidl mindössze annyit mondott, hogy nem tudjai vájjon ez a nyilatkozat autentikus-e? Az Egységes pártban az a felfogás, hogy az ügyet tisztázni kell és erre nézve kormány- nyilatkozatot is vár. Az Angol Bank mintájára alakul mag; a Magyar Jegybank. Budapest. A Magyar Jegybank konstruk­ciója az erre vonatkozó megállapodás értel­mében teljesen a Bank of England mintájára készült. Alapja a hányadfedezeti rendszer lesz, alaptőkéje 30 millió aranykorona és a kibocsátandó bankjegyeknek 40°/»-os fedezete lesz. A német aranybank áprilisban kezdi meg működését. Berlin. Schacht dr. a német birodalmi bank elnöke Londonba utazott, hogy ott folytassa a kölcsöntárgyalásokat, melyek már is igen kedvezően haladnak. Berlinbe visszatérve azonnal hozzálát a német aranybank megalapításához, amely ápri­lis 1 én kezdi meg működését. Ezüstmárkát veretnek a németek. Berlin. Az űj márkából 1, 2 és 5 márkásokat veretnek, azonban csak kisebb mennyiségben. Az olasz választások kilátásai. Róma. Az olasz választások ered­ményében a fascisták 275, a szocialisták 50 mandátumra számítanak. Új német hadigáz. Paris. A lapok aggodalommal írnak a drezdai katonai laboratóriumban történt szerencsétlenségről, melynek 7 áldozata van. Az űj gáz kéksavból készült, szag­talan, színtelen és ízetlen. Pusztítása na­gyobb az eddigieknél is. Magyar élet és magyar irodalom | Przemyslben 1914—15-ben. *) v. Mivel a vár feladása előtt a katonák túlnyomó többsége elégette a Tábori Új­ságnak előbb nagy gonddal összegyűjtött számait, — az a hír volt ugyanis elter­jedve, hogy az oroszok kutatni fognak a Tábori Újság után és kellemetlenkedni fognak miatta, — ez okból csak nagyon kevés embernek van meg az országban a Tábori Újság egy-egy példánya. Magam is csak úgy mentettem meg a félrerakott számokat, hogy Przemysl egy p ncéjében elrejtettem s 1918-ban (a hadifogságból való visszatértem után) hoztam haza. Egy teljes példányt a Magyar Nemzeti Mú­zeumnak ajándékoztam. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a lapnak egy-egy számát az előfi­zető katonák 4 fillérért, az utcai vásárlók 10 fillérért kapták, s hat hónap alatt 5030 korona volt a tiszta jövedelem, mely ősz- szeget a Przemysl védelmében hősi halált *) Irta és a Gárdonyi-Társaság febr. 17-diki gyűlésén felolvasta Molnár Kálmán dr. egyet. ra. tanár, volt tartalékos főhadnagy és a przemysli ost- iom alatt megjelenő «Tábori Ujságc-nak volt szer­kesztője. halt m. kir. honvédek és népfelkelők öz­vegyeinek és árváinak segélyalapjára szolgáltattam be. Jellemző a várvédő magyar katona­ság lelkületére annak a gyűjtésnek az eredménye is, amit a Tábori Újság indí tott ugyancsak az említett célra. Ez a gyűjtés három és fél hónap alatt 56,052 K 98 fillért eredményezett, — akkor még ugyanannyi aranykoronát, — mely össze get a vár feladása előtt, repülő pősía ut­ján, a m. kir honvédelmi minisztériumhoz küldöttem be. Sem a háború előtt, sem a háború óta nem láttam gyüjlöiveket, ame­lyeken az emberek olyan általánosan az erejükön felül adakoztak volna, mint a przemysli katonák gyüjtőivein. Megcáfolni látszik ez azt a gyakran hallott állítást, hogy a harctérnek ezer szenvedése, s a borzalmak állandó látása érzéketlenné teszi az embereket mások szenvedései iránt. Még a przemysli zenei életről kell pár szóval megemlékeznem. Benn maradt a várban a szegedi honvéd zenekar, amely kedvező idő ese­tén minden vasárnap délelőtt térzenét adott a Rynek-téren. A kedvező idő alatt azonban a harctér némileg sajátos szólás- módja szerint azt kellett érteni, hogy az idő ne legyen verőfányes és napsütéses, mert ez túlságosan kedvező volt az orosz repülőgépek bombavetői részére, akik bi­zony nem egyszer akadályozták vagy zavarták meg a körülzárt vár lakóinak ezt a kedves szórakozását. Ezenkívül azonban magas színvonalú hangversenyek is igen gyakran élénkí­tették a várélet egyhangúságát. A magyar szereplők közül kiváltak: Dr. Várkonyi Béla hadnagy, a m. kir. országos zene- akadémia tanára, dr. Gobbi Károly és dr. Veress Andor segédorvosok, Böhm Károly, Brakl István és Balázs Leo, a nem magyarok közül pedig: Zohsel Fritz müncheni, Landesberg Bernhard kölni operaénekesek, Engel Erich hadnagy, a barlin-charlottenburgi opera karmestere, Grzywienska Janina zongoraművésznő, így hát igen magas színvonalú hangver­senyekben gyönyörködhettünk, amelyek­nek műsora és kritikája szintén a Tábori Újságban olvasható. Még a képzőművészeteknek is volt a várban jeles magyar reprezentánsa: Sződy Szilárd tart. főhadnagy, budapesti szobrász­művész, aki plaketteken örökítette meg a várőrség kiváló parancsnokait és katonáit, amely plakettek a Przemyslben tervezett emlékszobor reliefjeinél lettek volna fel-

Next

/
Thumbnails
Contents