Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-03-04 / 53. szám

Ara 500 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K | Egéiz ét félévi előlizetélt Negged évre 36000 K 1 ----- nem fogadunk cl. — POLITIKAI NAPILAP. Felölő« szerkesztő: BREZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Licenm. Riadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. A politikai köröket élénken foglalkoz­tatta az a gyorsan elterjedt hír, hogy Lu­kács László volt miniszterelnököt a na­pokban kihallgatáson fogadta Horthy Mik­lós kormányzó. Ellenzéki részről termó- azetesen messzemenő kombinációkat fűz­tek Lukács Lászlónak a Várban való meg­jelenéséhez, ezek azonban nem fedik a va­lóságot. A volt miniszterelnök a kormány esti félhivatalosánk tudósítója előtt kije­lentette, hogy a kihallgatásnak semmiféle politikai jelentősége nem volt és tisztán magántermészetű ügyben jelent meg a kormányzó előtt. Az új költségvetés elkészült, amely azonban csak váz, melyet a Népszövetség megbizottaival fognak végképen formába önteni. A javaslatban a bevételek és ki­adások összege, néhány száz adat szere­pel. Ezekből kell megállapítani a bevéte­lek és kiadások ősszegét és az e között mutatkozó deficit eltüntetésére fog szol­gálni a 250 millió kölcsön. A deficit eltün­tetése fokozatosan történik. Csongrádinegye törvényhatósági bizottsága moBt tartotta februári ülését, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnöknek bi­zalmat szavaztak. A miniszterelnök március 30 án beszá­molót mond Hódmezővásárhelyen és ugyan­akkor részt vesz dr. Aigner főispán beik­tatásán is. A miniszterelnököt Mayer Já­nos Almássy László és az Egységes­párt számos tagja elkíséri. A beszámoló — tekintettel a külföldi kölcsön ügyére — nagyfontoBségú politikai eseménynek ígér­kezik. A pénzügyi és igazságügyi tárcák be­töltésére végleges döntés még mindig nem történt. A miniszterelnök a pénzügyi tár­sa betöltésével kapcsolatban ismételten tárgyalt Búd János közélelmezési minisz­terrel, az igazságügyi tárcára pedig még mindig Pesthy Pá) a nemzetgyűlés alel- nöke a legkomolyabb jelöltje az Egysé­gespártnak, amely esetben a Ház alelnöki állásra Ztitvay Tibort jelölnék. Korányi itthon. Budapest. MTI. Korányi báró meg­hatalmazott párizsi követ ma d. u. érkezik haza Párizsból. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszteri jelöltségéről még eddig semmit sem tud. Korányi ma délután ki­hallgatáson jelenik meg a miniszterel­nöknél. William Goode Budapestre érkezett. Budapest. MTI Ma reggel érkezett a fővárosba William Goode, aki Kállay Tiborral folytatott megbeszéléseket. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő tájékoztatásai a korona megjavításának eszközeiről. Eger, 1924. máráius 3. Az egri iparosság együttlétőt fel­használva Nagy János dr. az Iparosköri közgyűlés után ismertette azokat a fára­dozásait, melyekkel az iparosság érdekeit országos szempontból segítette. Iparos- kongresszusi tapasztalataiból indúlt ki. Pártja 10 tagú ipar bizottságot küldött ki, melyben ő is benne van. Ot bízták meg a forgalmiadó zaklatások ellen javaslat ki­dolgozásával. Pálfi Dániellel, az IPOSz. elnökével ős Ébert Géza győri városi fö- számv evővel készítették azt az emlékira­tot, melynek javaslati részét az Egri Nép­újság vasárnapi száma is közölte és amelynek főszempontjai: az egyszeres forgalmi adózás behozatala és a zaklatá­sok kiküszöbölése. Lehetséges, hogy már a valorizációs törvénybe is belefoglalhat­nak egy, az egyszeri forgalmi adózást kimondó szakaszt. Igen érdekes volt a korona romlását megvilágító fejtegetése. Legyőzött ország vagyunk, az antant jogara alatt. Párizsból szabják meg köte­lességeinket. A békeszerződés folytán az állami vagyon, sőt a magán vagyon is, zálogként van lekötve tartozásainkra. El­lenségeink nem akarják megállapítani kö­telezettségeink végösszegét, hogy gazda­sági függésünk állandó legyen. Példáúl említi Bulgáriát, mely 60 év alatt 550 mii liő aranyfrankot kőtsles lefizetni és aztán — 60 év múlva — újra kezdik a terhek megállapítását, és így tovább a míg fel nem fordúl minden. Addig le van foglalva minden vagyon. így az állam hitelképes soha sem lehetne. így a legbölcsebb tu­dós, a világ legképzettebb pénzügyminisz­tere sem képes egy ország pénzügyeit helyre hozni. Ezért lett pénzünk ingado­zóvá. A számos okon kívül (vesztett há­ború, forradalmak, a kormány háta mö­götti cselekvések, amik a kormány kül­földi tekintélyének ártottak) ezek a zálog­jogok okozták a bizonytalanságot, amely­nek véget kellett vetni. Bethlen grófnak sikerült a záloggjogok feloldatása, aminek érdekében jött létre a külföldi kölcsön is. A bankőprést is meg kellett állítani, hogy úgy ne járjunk, mint Németország. Példaként említi Ausztriát mely 1922- ken külföldi kölcsönt kapott de a bankő­prést nem állította meg, hanem bankfe­dezetre adott ki állami hitelt. Ugyanolyan ez, mintha bárki jótállással váltóra vesz kölcsönt. Ausztria példájából is világosan látható, hogy az ilyen infláció nem rontja föltétlenül a pénzt, de rontják a zálogjo­gok, amelyek a hitelt tönkre tették. November végén a Népszövetség fel­oldotta a zálogjogokat. Ugyanekkor a do­hány, szesz és eukor kincstári jövedékeit a külföldi kölcsönre lekötötte a kormány. Az a fontos, hogy a zálogok lidércnyo­mása ezzel megszűnt Összeköttetésbe lép­hettünk a külföldi államokkal, aminek kö­vetkezménye lesz, hogy pénzünk stabili­zálódik. A népszövetségi jegyzőkönyvek­ben megállapították, hogy életrevalósá­gunkat magunknak kell megmutatnunk, vagyis a külföldi aranyak megérkezéséig belföldi kölcsönből kell az államháztartás hiányát pótolni. Márciusra 238-, áprilisra 256 milliárd hiányt kell így fedeznünk. Ez a kölcsön nem rontja pénzünket, minthogy ez már nem fedezetlen bankó. Fölmutat egy 10 billiard márkás papírpénzt, mondván hogy az egy fél cipőre sem elég. Ilyen papírokért a földmives egy buzaszemet sem adna. Sürgős a belföldi •kölcsön. Március 10 re, már egy harmadát kell előterem­teni, mire Harding megjelen. A 2 hóra szükséges 523 milliárdat hirtelen kellett előteremteni. Minthogy pedig csak az 1923 i évi jövedelmi és vagyonadó volt legköny- j nyebben beállítható, nem lehetett Nagy j Emilnek ideális javaslatát keresztül víudí. Az eiv a belföldi kölcsön előterem­tésénél az, amint azt a »12-es kigondoló bizottság« tanácskozásainál tapasztalta, I (bár ennek nem tagja) hogy a terhet a vagyonnak és nem a jövedelemnek kell viselnie. Minthogy pedig még további. 1400—1500 milliárd kell a belföldről, a ■ bank ős pénzintézetektől 500, jegybank- j részvény jegyzési jogért várható önkén­tes kölcsön fölajánlásbói 10—20, hitelinté­zetek alaptőkéjének 5#/o ból 300, börze­adóból, mely most 96 milliárdoí fizet adó­ban 10%-ot, a négy éven belül jelentősebb új vagyonokhoz jutottak vagyonértékének 50'/o-a is számításba (jön a kényszerköí- csönnél. Minthogy a jövedelem és a vagyon az alap, minimumot állapítanak meg, sőt progresszivitást is terveznek. A hirtelen munka sok aránytalansá­got fog magával hozni, amiket a törvény orvosol majd. Az útadó magas kulcsa, a kereseti adózókat sújtja feltűnően. Egy borsodme- gyei községben a birtokosok útadóban 258 ezret, az iparosok pedig 13 milliót fi­zetnek. A vármegyéhez teendő előterjesz­tés az orvoslás módja. A Népszövetség megbízottja olyan hatalom, mely nem fogja tűrni az államra káros viszonyokat. Lehetséges, hogy a ka-

Next

/
Thumbnails
Contents