Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-03-02 / 52. szám
Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 13000 K I Égisz is fiiévi elóBsctist Negged évre 36000 K ' ----- nem fogadunk cl. -— Ismét reng a magyar föld. Eger, 1824. március 1. Öt esztendeje, hogy megrendült a magyar föld. Nem a világháborúban, mert ott mindvégig kitartóan, mozdúlatlanúl állott, mint a kőzzirt. Vihar verhette, orkán támadhatta : vaskeményen nézett velük szembe. S a magyar föld kivívta az egész világ bámulatát. Jött azután a belső ellenség, a gonosz tűz, mely alapjában támadta meg: kábító gőzzel fertőzve a lelkeket. S a hatalmas kőszirt, melyet a külső erők meg nem rázhattak : elkezdett inogni. A politika földrengésjelző készülékének mutatója bizonytalant rezdült ide oda. A rengő magyar föld pedig megrepedezett. Darabokra esett. A magyar lelkek lelkes egysége megszűnt. A szikla ellenálló képessége megcsappant. És a magyarság rászorúlt az egész világ sajnálatára.. Azután tovább tartott a rengés. A szikla szétporladt. A magyar földön tátongó repedések támadtak s onnét feltolakodtak a patkányok ezrei, hogy ellepjék, föléljék mindazt, ami a nagy katasztrófa után még megmaradt számunkra. A magyar lelkek pedig az elemi csapásokra emlékeztető fejvesztettséggel kapkodtak ide-oda. Tanácstalanul, szétszórtan, der- medten tűrték a patkányhad garázdálkodását. S a magyarra bizonyos lenéséseel tekintett ez egész világ. Sehol nem akadt egyetlen résztvevő barátunk. Nem segített senki, mert mindenki a maga bajával hozakodott elő. Mi pedig tehetetlenül vergődtünk a gyáva gyilkosok uralma alatt . . . Ennek csak öt esztendeje. És már is elfeledtük. A föld ingását annyira megszoktuk, hogy most már észre sem vesszük. Pedig ismét reng alattunk a föld. Ismét dolgoznak a földalatti erők. Ismét vakmerőén jelentkeznek a patkányok, amelyek ötöd- fél évvel ezelőtt eszeveszetten menekültek a dühre és gyűlöletre gerjedt keresztény magyarság elől. Ismét reng a föld! Kétségtelenül mutatja a politikai és társadalmi élet földrengés-jelzője. > S akik figyelik: látják a veszedelmes jeleket. A bűnös fővárosban díszvacsorát rendeznek a legismertebb októbristák. — Balthazár metropolisa Károlyi-minisztert küld a nemzetgyűlésbe. Igaz, hogy nagy küzdelem árán választotta, de az idők jele, hogy Nagy Vince ismét mandátumhoz juthatott. — A magyarorssági szó POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. ciáldemokraták vezére, társúlva egyik külföldre menekült emigránssal«, kiutazhat Londonba, hogy olt ellenünk dolgozzék. S bizony nem rajtuk múlt, hogy kártékony munkájuk nem járt sikerrel. — Ezalatt itthon az »elvtársak« nyakló nélkül garázdálkodnak a nemzetgyűlésen.— Mis- kolczon leleplezik az elmúlt négy esztendő legkiterjedtebb kommunista összeesküvését. — Egerben hírlapot csinálhat a kormány Eger, 1924. március 1. 1. A forgalmi adók kivetése mindazokra nézve, akiknek foglalkozása, üzletük köre a kisiparos és kiskereskedő körét, fogalmát meg nem haladja, átalányozás útján tör- ténjék.jAz átalányozás tárgyi alapokon és ne személyi ismertetőjeleken nyugodjék. Átalányozás negyedévenkint előre történjék. Visszahatőlagos átalányemelés nem lehet, csak adócsalás esetében. A kiegyezett kisiparos vagy kiskereskedő a vásáron új forgalmi adóra az egész ország területén nem kötelezhető. 2. Vallomás útján csak azokra lehet kivetni a forgalmi adót, akik üzleti könyve két vezetnek. Itt a kivetés időszaka havon- kint utólagosan állapítható meg a könyvek alapján. 3. A fizetés hsvonkint, készpénzben történjék és pedig azoktól, akik átalány- összegben egyeztek meg (kisiparos, kiskereskedő) pénzbeszedő szedi be a bavi összeget, a többi pedig (akik könyvet vezetnek) minden hónap 15.-ig a közpénztárba fizeti le, de módot kellene nyújtani arra is, hogy postatakarékpénztár útján, vagy bankátutalással is befizethető legyen. 4. A bélyegrendszer eltörlendő; nagy zaklatás az adózóra és káros az államra (hamisítják, költséges, bőlyegárús jutalékot kap, az ellenőrzés munkáját nehezíti). A bélyeg csak a vándoriparra és büntetésre azoknál, akik rossz fizetők, tartható fenn. 5. A blokk-rendszer az ellenőrzés legrosszabb módja, ezért kiküszöbölendő. 6. A jutalékrendszer, mely valósággal ráuszítja az ellenőrt az iparosra és kereskedőre, eltörlendő. Hanem az alkalmazottak anyagi érdekének az álbm érdekébe való bekapcsolását az által lehetne elérni, hogy az alkalmazottak közt úgy az államnál, mint a kezelő községeknél a kimunkálással foglalkozó alkalmazottak között °/o osztatik ki. 7. Szabálytalanság, adócsalás gyanúja esetében a felvett tényállást soha sem a felvevő tisztviselő bírálja el, hanem egy bizottság, melynek tagjai az eljáró pénzügyi tisztviselő, az érdekképviselet egy tagja és a község kiküldöttje. Ha adócsalás gyanúját magában foglaló tényállás jut a pénzügyi hatóság birtokába, a további eljárást nem egy, hanem két tisztviselő végezze. 8. Az adó visszautalása esetében, mivel hosszadalmas eljárás bevárása az adózóra kárral jár, a kimunkáló községi elöljáróság előzetes tudtával a következő hónapban az adózó a befizetni köteles összegből levonhatja az összeget. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. legmesszebbmenő támogatásával egy kommunista agitátor . . . Kell-e még több jel, ami arra mutat, hogy ismét reng alattunk a föld. Megér- zik-e azok, akiknek hivatása az, hogy a földrengésjelző készüléket figyeljék? És tesznek-e valamit erélyesen, komolyan ! ? Mert az idő itt van. Sietni kell. Na- gyón kell sietni! Ismét reng a magyar föld . . . 9. Arra kell törekedni, hogy az ellenőrzés az adófizetőt ne zaklassa. E célból minden adónemre nézve 1—1 adófizetőnél az ellenőrzés egyszerre történjék. Ezért a fogyasztási, forgalmi adót, fényüzési adót, alkalmazottak illetmény - adóját egy-egy helyen egy hivatal kezelésébe kell adni. 10. Szabálytalanság, adócsalás fogalmát részletesen meg kell határozni. Abban az esetben, amikor az adózó a szabálytalanságot először és nyilvánvalóan tapasztalatlanságból követte el, a további következmények alól mentesíteni kell. 11. A jelentkezési kötelezettség megszüntetendő. Az átalányozásnál a pénzbeszedő vigye ki a következő negyedévre a kivetést, tehát fölösleges jelentkeztetni a felet, az ipar és kereskedelmi üzem kezdetekor pedig, az engedélyt kiállító hatóság legyen köteles a forgalmi adót kimunkáló hatóságot értesíteni átiratban. 12 Belső reudeletek kibocsájtását meg kell szüntetni, minden rendelet nyilvános jellegű legyen. Különben magát az 1921. XXXIX. kerettörvényt szükség volna módosítani, mert annak határozatlansága és hiányossága ad a legtöbb okot a zaklatásra. Határozottan, nem pedig bátortalanul, mint teszi a kerettörvény, ki kellene mondani, hogy a forgalmi adót a vevő köteles fizetni, az eladó tulajdonkép adószedő. így ki volna küszöbölhető az az anomália, hogy a forgalmi adó után is forgalmi adót kell fizetni és az eladók éreznék, hogy e téren az adócsalás sikkasztás. A forgalmi adó különben legyen az árba bekalkulálva, ne külön legyen felszámítva. Törvényben közelebbről kellene precízen meghatározni a forgalmi adó tárgyát, az Üzletszerűség fogalmát. Ennek hiányából származtak ily vitás kérdések: az erdőbirtokből folyó nyers bevétel, külföldi, belföldi bizományosok nyers bevétele, az üzleti felszerelések részletenkinti eladásából folyó nyers bevétel, háztartási cikkeknek eladásából folyó nyers bevétel adóköteles-e ? Az adóalapot a törvényben szintén szabatosan kellene meghatározni. Ennek hiányából állanak elő az ilyen vitás kérdések, a háztartásban saját üzletéből elhasznált áru pénzértéke adóköteies-e? A mentesség eseteit is a törvényben szigorúan meg kell határozni és azt sem szűkíteni, sem tágítani nem szabad. Az adófizető számára pedig a mentesség igazolására vonatkozó eljárást meg kell könyNagy János dr. nemzetgyűlési képviselő javaslatai a forgalmi adó reformjára vonatkozóan.
