Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-29 / 50. szám
2 jJAjUU JWJJiFÜJöACi 1924. február 29 Még egyszer „Egy kis tanulság“. Eger, 1924. február 28. A «Magyar Sző» mai számában válaszol tegnapi cikkünkre, amelynek ez volt a címe : Egy kis tanulság. Elismerésünket fejezzük ki azért a nála szokatlan finom hangért, amellyel válaszát megadta s egyben bocsánatot kérünk Pogonyi Antaltól, amiért neki tulajdonítottuk a Magyar Szónak eddigi támadó irányát. Most kijelenti a Magyar Szó hogy Pogonyi Antal csak olyan «szaladjbe' fusski» ember volt a szerkesztőségben s a lap irányitásában semmi szerepe nem volt. Helyes. Elismerjük, hogy ezt az ottani szerkesztőség tudhatja legjobban, de hát akkor ki irányította a Magyar Szót — hogy csak egy két példát említsünk — különösen az érsekség és a főkáptalan ellen intézett szinte sorozatos támadásban ? Mert hogy ez a hajsza napirenden volt, azt csak nem lehet tagadni. A »Berci kalandjai« hoz adhatta az eszmét Gárdonyi, de a kivitelben 6 maga is alig ismerhetett saját gondolatára. S ha nevekkel nem szolgálunk, akiket piszkált és gúnyolt ez a rovat, ezt tesszük ennek tulajdonosai iránt való tiszteletből. A katonaságtól igenis kapott leckét a Magyar Szó. Okult is belőle. S helyre igazító hirt is adott ki. Történt pedig ez a múlt év novemberének elején. . . Végül pedig : Mayer János közéleti férfiú, akinek közéleti eljárását — komoly és higgadt hangon, igazságosan — lehet, szabad és kell is bírálni. Mi nem bántottuk Mayer Jánost, csak azon csodálko zunk, hogyan lehetett és lehet lapvezére egy olyan újságnak, amely az ő békességre törekvő és megértést hirdető politi kájával merőben ellenkező politikát folytat s más irányt vesz más hangot használ, mint a lap vezére? A Magyar Sző nagyon jól tudja, hogy midőn az egri közönség lelkében felgyülemlett keserűségnek hangot adtunk: eszünkben se volt az üzlet. Ámde, ha ő így gondolja: lelke rajta. Vélekedjék így. Nekünk megvannak a magunk följegyzései, amelyek a mi állításainkat mind igazolják. Az árdrágítók tórvénynapja. Eger, 1924. február 28. Az egri kir. törvényszék, mint uzsorabíróság több árdrágítást tárgyalt tegnap. Kiss Lajosné sz. Vígh Juliánná 34 éves, özv. Vigh Mihályné sz. Hegedűs Julianna 58 éves, Ádám József 60 éves tiszafüredi hentesek a múlt év junius végén,—július elején 1 kg. füstölt szalonnáért 5400.—, sózottért 5000, csemegeszalonnáért 5700 koronát követeltek. Holott ugyanakkor az árvizsgálő bizottság megállapítása szerint sertéshúst 2600, zsírszalonnát 4000, hájat 4400, zsírt és füstölt szalonnát 4600 K.-ért lehetett adni, az egri és karr czagi polgármesterek távirati jelentése szerint pedig 2800 K. ért lehetett Egerben A Végről bongva misztikus mesét szivem sok apró húrja sorba rezdül, s a jégvirágos ablakon kérésziül beszűrődik az esti szürkeség. Halálfejes, kők orvosság-üveg . . . . . . Olyan ott künn egy hőbelepte ciprus, mint óriási, nagy cukorsüveg! Az ablakpárkány bádog-peremére az Ég fehér hópelyheket szitál, Szomorú most a Garnizonspitál. A vonat búsan zakatol. A vonat búsan zakatol, csak meghalhatnék valahol. Sapkámra túzve sok virág: pirosak, kékek és lilák. Fejecskéjük kacsint, virúl, s holnapra szirmuk mind kihull. Szegény virág! — bolond beszéd ! a virág gyors halála szép. A vonat búsan zakatol, csak meghalhatnék valahol. Bús álomvégi látomás a határszéli állomás. Kinéz egy karcsú, barna lány, az állomásház ablakán: kezével messze-messze int, hogy jön egy állomás megint: egy újabb kurta állomás, egy újabb furcsa látomás, egy újabb kurta szerelem, jaj Istenem! mi lesz velem? Messziről kondúl egy kolomp : hogy minden költő nagy bolond. A vonat búsan zakatol, csak meghalhatnék valahol. szalonnát kapni Karczagon is csak 2500 K. volt a friss szalonna, a csemegeszalonna sem volt több 2800 K.-nál. Az árdrágító henteseket fejenkint 200.000 K. pénzbüntetésre ítélték. Özv. Berecz Gáspárné szül. Dobó Mária 70 éves novaji asszonyt vádolta a kir. ügyészség árdrágító visszaéléssel, mert okt 2l-én 1 deci tejfelért 350 Kt. követelt, ami az akkori viszonyok szerinti árat li- terenkint 1000 K.-val haladta meg. 150.000 K pénzbüntetésre ítélték. Schlézia Lászlőné szül. Nagy Borbála 23 éves egerszóláti asszony okt. 17-őn 1 liter tejért 1000 K. t követelt, holott az akkori ár 800—900 K.-nál több nem lehetett 150.000 K. büntetésre ítélték. Most egymásután felolvasó* két költeményt, amelyek Gyóni Géza és Kacs- kovics Tibor Béla világnézósének és költészetük alaphangjának egészen ellentétes színét tükrözi* vissza Gyóni Gézának ez a költeménye nincs benne a versköteté ben, mert később irta a Tábori Újság számára : A boreki sáncokban. (Táb. Ujs. máro. 6.) Hat lábnyira a föld alatt A mécsek gyéren égnek. Fölöttünk egyre szántanak A vasfejű legények, — S hat lábnyira a föld alatt Még lánggal ég az élet. Hat lábnyira a föld alatt Kis úr az ember pajtás. Az élet egy két pillanat S a halál egy sóhajtás. Hat lábnyira a föld alatt Mégis megélünk pajtás. Hat lábnyira a föld alatt Mégis vidám az élet. Még nóta is szól, haliga csak: ó drága, magyar lélek! Hat lábnyira a föld alatt Dalolnak a legények. Hat lábnyira a föld alatt Csak kiteleljünk, pajtás, — A harcok majd lezajlanak S megenyhül minden sajgás. Hat lábnyira a föld alatt Lesz még örom-kurjantás. Hat lábnyira a föld alatt Érik a Jövő, pajtás, Vérből majd szebben kél a mag S dűsabban hajt a hajtás. Az Egri Dalkör Hatvanban. A reorganizált és új erőre kapott Egri Dalkör agilis vezetősége a magyar dalkultűra terjesztése és színvonalának emelése céljából vidéki propaganda-hangversenyek tartását vette fel munkaprog- rammjába. A terv mindenfelé tetszésre talált, de megértéssel találkozott a felsőbb helyen is, amelynek meleg érdeklődése és támogatása lehetővé tette, hogy városunk e jelentékeny kultúrtényezője szép tervéből valamit már is megvalósíthasson. A Hatvanban nemrég alakult Közművelődési Egyesület meghívására március elsején, szombaton este a Polgári Kör nagytermében tartja meg az Egri Dalkör első ilynemű hangversenyét, melynek Lányi, Müller és Noseda férfikaraiból összeállított rendkívül gazdag műsorát két zenetzám teszi majd még változatosabbá. Úgy tudjuk, hogy a hatvaniak igen szívélyes fogadásra készülnek. Meggyőződésünk, hogy dalosaink a figyelemért és gondoskodásért nem maradnak adósok mert legutóbbi helybeli szerepléseik után ítélve, igazi művészetet visznek cserébe. Bizonyosra vesszük, hogy a kiváló vezetés alatt működő kar a hatvani közönséget is meg fogja teljesen hódítani s oly zenei élvezetet nyújt a műértőknek, mely a szombati estét felejthetetlenné teszi. Megszűnt az önálló Borsodmegye. Miskolcz, 1924. fsbruár 28. Szomszédos vármegyénk, az ősi Borsod székházának tanácsterme szomorú történelmi esemény színhelye volt tegnap. Nem kevesebb történt, mint az, hogy az ősi Borsod vármegye — megszűnt és egyesült a trianoni Csonka-Gömörrel. Az elfo- gődás érzése kapta meg a jelenlevők lelkét a szomorú történelmi pillanatban s ugyanazt tükrözte vissza Zsóry Györgynek az egyesített vármegye alispánjának megnyitója is. S a megye első tisztviselőjének tiszta, honfiúi szívből fakadt szaH»t lábnyira a főid alatt Nem soká tart már, pajtás ! Kacskovics Tibor Béla máskép festi az életet hat lábnyira a föld alatt. A következő költeménye a vér feladási előtti napon küldetett be a Tábori Újságnak, s így ez már nem volt közölhető. Este a Kazamatákban. — Gyóni Gézának küldöm. — Szomorú mostan odakünn az alkony szürkületje, mely ráborítja fátyolét, a hamvas védművekre. Szomorú most az alkonyat, a lomha téli alkonyat! S szomorú fent az öblös ég; boltján mogorva vész ül, a San-vidéki végeken hogy új legenda készül: gránit-oroszlán küzködík, aggott oroszlány küzködík! Vad hordák dúlják mindenütt e bús, lengyel vidéket; féléve már ide s tova, hogy volga-menti népek tanyáznak itt a vár tövén, elárvult sziklaszál tövén . . . . . . Beszáll az est a föld-üreg parányi ablakán át és fent, a vasbeton-tetőn dübörgve hull a gránát; robajos érc-csapás alatt inognak félöles falak. Míg csattog fent a vasgolyók csőkos csatája, vésze, — »hat lábnyira a föld alatt«, vitézek Hádeszőbe
