Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-28 / 49. szám
2 ülttJfcU «EPDJSAü 1924. február 28. •zakadt területen élni és hontalanság keserű kenyerét enni. Hogy milyen keserű ez a kenyér csak azok tudják, akik meg- izlelték. (Az ülés tart.) Napi politika. A tizenkettes bizottság tegnap délután folytatta tanácskozásait. A tanácskozások főként Erdélyi Aladár indítványairól szóltak. A miniszterelnök állítólag kijelentette, hogy a belső kölcsönt valorizált kölcsön nek tervezik, amely valorizált kamatot fog hozni. A bizottság tagjai azt szeretnék, ha a belső kölcsön a belföldi valuta- kölcsönnel és a külföldi kölcsönnel lenne hasonló. A kölcsön alapjául szolgáló jövedelmi és vagyonadóra vonatkozó statisztikai adatokat most készítik. Az Egységespárt tegnap megtartotta szokásos heti pártvacsoráját, amelyen Nagy János dr. az egri kerület nemzet- gyűlési képviselője mondott pohárköszöntőt Bethlen Istvánnak a külföldi tárgyalások során elért sikereire. A Kér. Gazdasági párt tegnap értekezletet tartott, amelyen követelték, hogy a kényszerkölcsönbe kapcsolják be azokat is, akik valorizálatlan hitelt élveztek, továbbá az összes részvénytársaságokat. Az Egységes-párt körében mozgalom indult meg, hogy a képviselők közötti társas érintkezés ápolására necsak pártvacsorákat rendezzenek, hanem olyan társasvacsorákat is, amelyekre meghívnák a kér. testvérpárt tagjain kívül azokat a pártonkivülieket is. akik hozzájuk fontos elvi kérdésekben közel állanak, Az indítvány köztetszésre talált és már a legközelebbi pártvacsorán Gaál Gasztont, Farkas Tibort, Förster Eleket, Östör Józsefet és Bogya Jánost is meghívják. A valorizációt nem ejti el a kormány, ezt mutatják a takarékkorona értékének meghatározására vonatkozó hirdetmények is. Hir szerint a kormány felelősségének tudatában tartotta fönn a valorizációt, mert ettől várja a koronának valódi értékén bekövetkezhető stabilizálását és a koronapánik teljes kiküszöbölését. Népművelő előadás Kápolnán a többtermelés érdekében. Kápolna, 1924. február 27. A kápolnai r. k. iskolában évek óta tartani szokott vasárnapi műsoros népies ismeretterjesztések anyagába, megcsonkított! hazánk elmaradott mezőgazdaságának előbbvitele céljából, az idén leginkább mezőgazdasági tételek kerültek. A tervezett 20 előadásból 9 ilyen természetű A legutóbbi, 16-ik számú iismeretterjesztés »Az emberre is átragadható állat- betegségek* címen Ridárcsik Miklós érseki uradalmi intézőnek gondosan fölépített, igen tanulságos előadásában szintén ezek közé tartozott s a hallgatók foglalkozása körébe vágó tárgyánál fogva a figyelmet teljesen lekötötte. Ridárcsik különösen is minden egyes előadására ügyszerető buzgősággal készül, jó hangja van s mindig nagyon lelkesen, magyarosan és — ami a legdicséretesebb — hazafias szellemben beszél. Nem csoda tehát ha a megjelentek mindig megtapsolták. Tanúlságos előadását az alábbi ke retbe foglalták : 1. Országjáró szelek szárnyán. Irredenta ének. — 2. Két szavalat. — 3. Ridárcsik ismeretterjesztője. — 4 Két szavalat. — 5. Kék az ég. . . . Énekszám. — 6. Endrődy Sándor »A kosár« c költeményének megjelenítése — 7. »Fattyú beavatkozik« mezőgazd. tárgyú irredenta levegőjű elbeszélés felolvasása. — 8. Nem marad a nap az égen. . . . Énekszám. — 9. »A csodadoktor« gazd. vonatkozású párbeszéd. Ridárcsik egyébként az ismereterjesztések folyamán még 2 alkalommal tartott előadást a kápolnaiaknak megfelelő, ok szerű szőlőművelésről, a népművelés másik ágazatában (a népfőiskolái esti tanfolyamon) pedig 8 óraszámban lelkes magyarázója az előirányzott állattenyésztési tárgykörnek. Itt említjük meg, hogy a kápolnaiak legközelebbi ismeretterjesztője, a ifjúság farsangi szíoelőadása miatt, március 9. lesz. A Times a magyar újjáépítő terv sikeréről London, február 26. A Times vezető helyen hosszabb cikkben üdvözli a magyar ujjáépitő terv sikerét. Kiemeli azonban, hogy az a hatalmas területcsonkulás, amelyen az ország keresztülment és azok a belső küzdelmek, amelyek a közelmúltban az ország belsejében lejátszódtak, rendkívül nehézzé teszik az újjáépítést. A jóvá tételi bizottság legutóbbi határozatára újra fellobbant a bizalom, még pedig éppolyan hirtelen, mint amilyen hirtelen az előző napok pánikja tört ki. Ez az új reménység, amely most Magyarországot eltölti, rendkívül fontos tényezője a sikernek. A bécsi polgármester kommunista irányba tereli a szociáldemokratákat. Becs. M.T.I. Weisz bécsi polgármester időszerűnek tartja, hogy radikális politikát csináljon és a szociáldemokraták magatartását kommunista irányba terelje Ezt azért cselekszi, mert Seypel Ausztria helyreállítását szociáldemokraták nélkül intézte. A gyökér meg a répa. A zöldséges kofák legújabb trükkje. A vásárló közönség napok óta panaszkodik, hogy az egri zöldségeskofák nem adnak gyökeret — répa nélkül. Tegnap többen akartak csupán gyökeret vásárolni, de a kofák kivétel nélkül megtagadták a kiszolgálást. Csupán úgy hajlottak alkura, ha a vásárlók ugyanannyi árért egy csomó répát is vesznek. Az újabb trükk miatt persze nagy volt a felnáboro dás és a pőruljárt vásárlóknak egyszerre eszükbe jutott, hogy ez a «kedvesség» a kofák részéről már nem új; ismerjük még abból az időből, mikor nem lehetett sót, cukrot kapni, amikor élelmes emberek csak akkor adtak néhány deka sőt, ha 1 kilo kocsikenőcsöt, vagy 1 kg. gerslit is vettek hozzá. Jő lenne, ha a piaeon posztoló rendőr is-meglátná ezt az újabb kofa-kedvességet. Báró Gaudernak lovassági tábornok meghalt. Budapest. Gaudernak József báró, lovassági tábornok a régi hadsereg egyik | legkiválóbb tagja Budapesten elhunyt. Készséggel vállaltam a megbízást, de kissé gondolkozva a dolgon úgy éreztem, hogy az a félszázezernél több magyar katona, akiknek előreláthatólag hosszú időn át ez a magyar újság lesz az egyetlen szellemi tápláléka, többet várhat lapjától, mint a hadi hírek száraz közlését. Támpontokat nyújtani a világpolitika eseményeinek megértéséhez, azok józan megítéléséhez, a lehetőségek mérlegeléséhez, s ez alapokon, — a harctéri helyzet ked- vezőtlensége mellett is — ébren tartani az önbizalmat s a végső győzelem biztos reményét, mindez olyan feladatnak látszott, amit a körülzárt vár újságjának magára kell vállalnia. Ebéd végével ily irányban tettem hát újabb előterjesztést s kifejtettem, milyen jó hatást tehetoe a hazájuktól és övéiktől hosszú időre elzárt magyar katonákra egy megfelelő szellemben szerkesztett magyar újság. Tervem eleinte aggályosnak tűnt fel a vezetőség előtt, aminthogy kétségtelen is, hogy a harctér és ostromlott vár helyzete nem éppen alkalmas arra, hogy a harcokban résztvevő és sok mindent saját szemükkel látó katonák előtt újságcikkekben tárgyaltassanak. Mégis hamarosan az a vélemény alakult ki, hogy ha a lap szelleme megfelelő lesz, akkor nem fog kárt tenni, sőt a katonákra jó hatással lehet, — s azt a választ kaptam, hogy hallani akarják az első vezércikket. írjam meg, addig megvárnak az étkezdében. Egy óra múlva felolvastam hát az első cikket, . egy lelkesítő felhívást a magyar honvé- I dekhsz, amely föleleveuíti azoknak az ősi kapcsoknak emlékét, amelyek az Árpádok és Anjouk alatt eleinket Halloshoz (Galíciához) fűzték, s rámutat arra, hogy Galíciát Mária Terézia a Magyar Szent Korona jogcímén szerezte vissza. Utalt a cikk arra ia, hogy ez a magyar újság majdan a magyar történelem lapjaivá válik, s ezekre a lapokra a magyar katonák most vérrel ős vas»al írhatják fel örök emléküket. Az aggályok eloszlottak s felhatalmazást kaptam arra hogy tervemet megvalósíthassam. így született meg a «Tábori Újság,* amelynek első száma 1914 okt. 4-én jelent meg. Ez az újság rövid idő aliti a várbeli magyar élet központjává lett s hamarosan sokoldalú napilappá fejlődött. Minden szám vezércikkel kezdődött, utána a várparancsnoksághoz érkezett radiogrammok szószerinti fordítását adó hadi hírek következtek, s ehhez csatlakozott nemsokára az Aranykönyv rovata, amely — a katonás szellem, és a siker jelentős tényezőjét tevő férfias becsvágy ápolása céljából — a vár körüli harcokban tanúsított magatartásukért kitüntetett tisztek és legénység példás haditetteit ismertette. Ugyancsak az említett célból közöltük a várőraég tagjainak kitüntetéseit és előléptetéseit, s a Tábori Újságnak ezeket a közléseit ma is bizonyíték gyanánt fogadja el a had vezetőség, mert a vár feladása előtt, a hivatalos iratokat mind megsemmisítették, s így közvetlen bizonyítékok ma nem állanak rendelkezésre. És megjelentek hamarosan a lapban a katona-költészet mű és vadvirágai. A derék harcosoknak különös érzékük volt a költészet iránt. Ez volt az egyetlen rovat, amivel a szerkesztősek nem volt gondja. Halomszámra érkeztek a versek, csak válogatni kellett, s aki majd valamikor a Tábori Újság költészetét figyelmére méltatja, meg fogja állapítani, hogy nem egy maradandó értékű költemény jelent meg e lap hasábjain. Ma már országszerte ismeretes a krasznojarszki fogolytáborban elhalt jeles magyar költőnek : Gyóni Gézának neve, akinek költeményei először a Tábori Újságban jelentek meg s csak később (deczember 15-én) adtuk ki azokat együtt, egy füzetbe összegyűjtve: «Lengyel mezőkön, tábortűz mellett* címmel. Kevésbbé ismeretesek egy nem ke- vésbbé tehetséges másik katona-poétának : Kacskovics Tibor Béla tényleges tüzér- hadnagynak költeményei, amelyek közül azonban csak keveset lehetett a Tábori Újságban közölni, mert borongős és pesz- szimista alaphangulatuk, továbbá a háború borzalmainak, ezer kínjának és nyomorúságának túlságos őszinte festése bizonyára olyan hatást váltott volna ki a katonákból, amilyennek éppen az ellenkezőjét akarta előidézni a Tábori Újság. Külön kell még megemlítenem Lovas Károly polgári iskolai tanár bajtársunkat, aki hasonlóképen szorgalmas versírőja volt a Tábori Újságnak, s kinek költeményei utóbb füzet alakjában összegyűjtve szintén még Przemyslben megjelentek : * Karácsonyi tűz a gránicon• Címmel. (Folytatjuk.)
