Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-19 / 41. szám
2 iÜÖKl «flPUJSAU 1924 február 19 Budapesten az Állami Gépgyár, Váci-utcában egy sereg üzem, aGanz-Danubiusz, a csepeli gépgyár, Vulkán, Röck, Kühne stb. Annyi a számúit, hogy a régi jóvilágban nemcsak az egész ország, hanem a szomszéd államok gépszükségleteit is képesek voltak kielégíteni. És ma ? A régi vevők Romániából, Belgrádből, Szerbiából, szóval a Balkánról elmaradtak. Az osztrák és a cseh ipar lekonkurrálta a magyar ipart. A cseheknél a kisebb üzemek, a nagyipar pangása miatt sorra kidültek e munkanélküliség idején ! De maradt 2—3 nagy vállalat erős tőkével. Ezek most teljes erővel dolgoznak, szállítanak a Balkánra, Lengyel- és Oroszországba, mi pedig — mint a kalitkába zárt madár — törjük magunkat, de a kordon, mit ellenségeink készítettek nem enged. Ezért pang a mi nagyiparunk. Ellenfeleink műve ez, kik gazdaságilag elszi getelték és fojtogatnak bennünket. És Poincaré ? Poincaré békemünek, gazdasági konszolidációnak nevezi ezt — az új háborút. Sok kesergő család könye, jajja, szomorúsága sűrűsödik össze ebben : pang a magyar ipar. Pang, mert ellenségeink hurkot fontak s vetnek nyakunkba csak azért, hogy ők bőségben, jólétben, gond talanságban élhessenek. Ámde a kölcsönkenyér visszajár. Fordulhat a kocka és aki ma alul van, felülre kerülhet. Fog is kerülni, csak kitartás! És akkor a magyar újságok a honi ipar győzelméről, világvásárről fognak írni majd ékes tollal, lelkes szívvel. Adja az Úr Isten. (Dr. Cs. L.J Napi politika. A kormány legutóbbi minisztertanácsának legfontosabb tárgya a korona romlásának az ügye volt. A miniszterek megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak lennének a korona további értékcsökkenésének megakadályozására. Megállapodás nem történt, hanem a pénzügyminisztert egy-ket napon beiül bemutatandó tervezet kidolgozására utasították. A középiskolai reformtörvényjavaslat mint egy 5 hőt múlva kerül a nemzetgyűlés elé. A belügyminiszter Györki szocialista képviselő azon vádjára, ho?y kedvezményes részvényeket fogadott el, okmányokat mutatott be a Házban. Ez okmányok igazol ták a képviselő vádjainak alaptalanságát. A buta ember. — Szenes Béla vígjátéka 3 felvonásban, előadta az Izr. Filléregylet. — Az Izr. Filléregylet műkedvelő f. hő 16-án a Városi Színházban Szenes Béla egyik legjobb darabját A buta embert adták elő melyben az irő kitünően rajzolja meg a már-már ritkaságszámba menő »buta embert«. Tudni illik azt, aki komoly munkával és nem börzespekulációval akar »vagyont« gyűjteni. A címszerepet Fischer József alakította igen ügyesen és találóaD. Alpár Edit szerepében Setét And árult el nem mindennapi tehetséget. A darab legtökéletesebb szereplője talán a Bán Andort személyesítő Klein Imre volt, aki meglepően alakította a mai kor legjellemzőbb alakját a pénzimádő tőzsdei spekulánst. Igen hathatósan járultak hozzá a sikerhez kisebb szerepeikben Rónay Hajnal ős felesége (Alpár és neje) Heller Mandi (René) Klein Marosa (Juli) Kunovits Vera (Mari) Reiner Elza (Rózsika) Fenyő Lajos (Szveti) Schwartz Béla (a tanár) és Abonyi Sán dór (az ékszerész). Az előadás nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is jól sikerült, mert jelentős összeggel gyarapította a filléregylet pénztárát. Neveljünk a munka szeretetére,megbecsülésére! — Szülői értekezlet az áll. pojgári fiúiskolában. — Eger, 1923. február 18. Az áll. polgári iskola rajztermét — örvendetes jelenség — szinte zsúfolásig megtöltötték a szülők vasárnap délelőtt, hogy részt kérjenek az iskola munkájából s a jelenlevő tanári testülettel meghányják- ves8ék legdrágább kincsüknek, gyermekeiknek nevelését, irányítását. Keller Aladár igazgató tartalmas beszédben foglalkozott a szülők meleg érdeklődésének szükséges voltával s a munka megbecsülésének nemzetünket talpraállító erejével. Ezután Volszky István tanár érteke zett a munkára nevelésről nagy gyakorlati érzékkel, értékes megfigyelések alapján. A következő nevelési szakigazságo- kat fejtegette, élénk őrdeklűdós, világos beállítás mellett: Ne zavarjuk és ne engedjük zavarni a gyermeket munkájában! — Érdeklődjünk a gyermek munkája iránt és serkentsük, buzdítsuk. — Tárno gassuk a gyermeket munkájáhan okosan és nevelő munkánkban soha se érezzünk fáradságot. — Nézzük a gyermekben az igyekezetét és méltányoljuk a legcsekélyebb sikert is. — Az esetleges sikertelenség okát kutassa a szülő is. — Ellenőrizzük a gyermek időbeosztását és munkálkodását is. — Egyéb házi munkát is végeztessünk a gyermekkel, de csak akkor, ha már iskolai teendőivel alaposan végzett. Az értékes gondolatok megvitatásában, konkrét esetek kapcsán örvendetes érdeklődéssel vettek részt a szülők. így örömmel állapíthatta meg az igazgató lendületes záróbeszéde, hogy az értekezlet nem volt meddő. Sőt reményt nyújtott arra, hogy a jövőben hatalmas lendítő kereke lehet ez iskolánk nagyértékú, jövőt alapozó munkájának. A Kér. Iparoskor és Polgári Dalkör estélye. Eger, 1924. február 18. Szombaton eBte szépen megtelt a Keresztény Iparosház új, díszes nagyterme, hogy pár élvezetes órán gyönyörködjék iparos társadalmunk fölemelő kulturális tevékenységében. Sajnosán tapasztaltuk azonban, hogy a magasabb társadalmi osztályok képviseletében alig jelent meg egy-kőt érdeklődő. Ezt a lehangoló érzést csak növelte az, hogy a hirdetett V*8 helyett *L9-kor kezdették meg a táncot megelőző tartalmas műsort. Pedig a sok szép leány és fiatal asszony nagyon várta a — tánc kezdetét. A Polgári Dalkör s a vele együtt működő Vegyes Kar (22 hölgy és 18 férfi) több igen szép és nehéz kart adott elő Grőnay Andor pompás vezetésével E számok (Petőfi: Falu végén . . ., Noseda: Katalin pusztai nóták s a Vegyes karnál : Bullámzó Bilatou .... Vineta, Ha meghalok, Valamii 6Ugok, Komámasszony) mind arról győztek meg, hogy gyönyörű kitartó munka folyik a polgári dalosok körében s a fegyelmezettségnek, kifejező képességnek, árnyékolásnak nem közönséges színvonalára jutottak el. Kaptak is tapsot bőven. A magán-számok során jól sikerült Gyulay István szavalata (Petőfi: Az őrült) és Varjú Rózsika monológja (Sas Ede: Csipkerózsa) nagyon sok lelkes tapsot aratott. Eichbrunn Sárika énekszámai, melyeket Mayer Mancika kísért igen helyes megértéssel, nagy sikert értek el. Kétszer is kellett ismételnie. Végül «A nagymama arcképe« c. egyfelvonásos vígjátékot adták elő elesett gördülékenységgel: Cinege Mancika, Takács Ilonka, Lant- her János, Eichbrunn Gyula és Mezei Irén. Az ötletes fehér darabot a közönség általános tetszéssel fogadta és sokat tap sóit a szereplőknek, akik jobbára már ismert alakjai az Iparoskor sikerült előadásainak. A műsort Kováts Sándor titkár megnyitója vezette be s ugyanő töltötte be a konferánszie szerepét is. Maga a kedélyes táncmulatság 11 óra tájban kezdődött. A cseh jóvátétel ügye. Prága, MTI. A cseh lapok úgy tudják, hogy előreláthatólag azok a tárgyalások, amelyeket Csehország a 30 milliárd jóvátételi kötelezettsége kifizetéséről indított, a cseh kormány egy néhány országgal megállapodást kötött, amely megállapodás értelmében lemondanak a cseh jó- vátételi fizetésről, amely őket illetné. A többi érdekelttel a tárgyalások még nem fejeződtek be. Benes dr. ragaszkodik ahhoz, hogy a cseh jóvátételi kötelezettség kér dései szövetségközi hatóságok szabályozása keretében legyenek megoldandók. Benes ebben a kérdésben nagy bizalommal tekint a megoldás elé. A bécsi banktisztviselők sztrájkja. JSécs.MTI. A banktisztviselők sztrájkoló csapatja azt a határozatot kapta, hogy ha a sztrájk szerdáig eltart, akkor a tisztviselőket kizárják a hivatalból. A tisztviselők ezzel szemben kijelentették, hogy ha a bankigazgatók nem engednek, akkor a sztrájkot minden bankra kiterjesztik, «waasaaemoiii L..'HBosBM8tw»aa>aBiia Karácsonyi János 70 milliós adománya a debreceni második kát. templomra. Lindenberger János prelátus az egyháztanács legutóbbi ülésén bejelentette, hogy Karácsonyi János dr. prépost, történetíró, 70 millió koronát ajándékozott a Debreczenben felépítendő második kát. templomra. Tüntetés a Vígszínházban a csehek ellen. Budapest. Szombat este a Vígszínház igazgatósága előadatta Capek cseh író egyik darabját. Az előadás alkalmával a közönség egy része, amely a darab előadását a magyarság elleni árulásnak minősítette, tüntetett a csehek ellen, amelyből kifolyóan öt egyetemi hallgatót letartóztattak. a»wMfjiaaraigiagi»arg^Bi KSSS Brüsszelben megverték a [magyar II. o. csapatot. Brüsszel. MTI. Havas. A balga vörös- dresszes csapat 1:0 arányban győzte le magyar ellenfelét. A magyarok kitünően játszottak, de a kapu előtt határozatlanok voltak. A mérkőzést 25 ezer főnyi közönség nézte végig. A Hatvan IV. negyed jelöltjei. Vasárnap d. e. 11 órakor tartották meg a városi képviselő jelölő értekezletüket a Mária utcai földműves olvasókörben az egybegyűlt választók és egyhangúlag a kővetkezőket jelölték : Rendes tagok ; malomutcai Nagy János, Fülöp Sándor, Szalontai István, (Árnyékszala), Pap András, Tőth-Csepregi András, Fejér Miklós, Elek József és Nyirő Pál. Póttagok: Simcső József, Bodnár József, Mile János, Rózsa János, Krupa János, Pócs Beroát, Nagy István, és Lines László.
