Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-16 / 39. szám
Ara 300 korona £ger, 1924. február 16. szombat. XLI. évi, 39. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 7000 K | Egén ét félévi elöfixetéit Negged évre 20000 K < ----- nem fogadunk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Napi politika. zás elrendelése! továbbá az általános titkos ... A Peidlhez közelálló angol újságok ugyan rokonszenveznek ezekkel a javaslatokkal, de teljesen képtelennek érzi magát a munkáspárt arra, hogy a félté- teleket a kölcsönegyezménybe fölvétesse. A közélelmező minisztérium felszámolása nagy lépésekkel halad előre. Az előmunkálatok befejezését március végére várják. A belföldi kölcsön kibocsátásának kérdése rövidesen aktuális lesz. A kölcsön előkészítése olyan stádiumban van, hogy a feltételeket már legközelebb nyilvánosságra hozzák. A kibocsátás még ebben a hőnapban megtörténik. Hir szerint a kormánynak az a terve, hogy csak az önkéntes jegyzés sikertelensége után nyűi az adókulcs alapján való kényszerjegyzősbez A nemzetgyűlés ülése. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését */« 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatólagosan tárgyalják a földbirtokreform novellát, A 14. szakaszhoz Gaál Gaszton szólal fel és egy új 6. bekezdés beiktatását javasolja. Az arról intézkednék, hogy az állam az elővásárlási jogot bizonyos méretekben a rokonokra is kiterjeszthesse. Nagyatádi Szabó István földmívelésügyi miniszter felszólalása és hozzájárulása után Gaál Gaszton javaslatát elfogadják. Ezután Farkas Tibor szólal fel. Bírálja a kormány földbirtok politikáját. Nagyatádi Szabó István reflektál Farkas Tibor felszólalására. (Az ülés tart.) A nemzetgyűlés közoktatásügyi és pénz ftgyi bizottságai Pékár Gyula elnöklésével szerdán délután hat órakor a parlament I. számú bizottsági termében együttes ülést tartottak és Bodő János előadásában letárgyalták az Országos Testnevelési Alapról szóló törvényjavaslatot. Az ülésen a kormány részéről Klebeisberg Kuno gróf kultuszminiszter volt jelen, aki hosszabb beszédében ismertette azt a programot, mely szerint a hazai testnevelést kiépíteni tervezi. Beható vita után a törvényjavaslatot változás nélkül elfogadták és elhatározták, hogy a nemzetgyűléstől annak tárgyalására a sürgősség kimondását kérik. A debreceni választás tegnap reggel megkezdődött. Mindkét párt a végső erőfeszítéssel igyekszik a győzelmet a maga számára biztosítani, de egyre több jel szól amellett, hogy Haendel Vilmos pártjának esélyei megnövekedtek. Farkas Tibor legközelebb bizalmatlansági indítványt nyújt be a pénzügyminiszter ellen, Írják a liberális lapok, akinek pénzügyi politikáját nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt jőrésze is mindinkább foko- zódó nyugtalansággal kiséri. Az indítványt Farkas Tibor a legközelebb sorra kerülő pénzügyi javaslat tárgyalásánál akarja benyújtani, de ha alkalom kínálkozik rá, akkor még előbb. A határozathozatalnál névszerinti szavazást kér, mely mindenesetre érdekesnek ígérkezik. Külföldi lapok írják, hogy Peidl és Garami célja Londonban meggyőzni az angol kormányt arról, hogy a magyar kölcsönt csak bizonyos feltételekhez kötve engedélyezze. Szerintük legfontosabb feltétel lenne az államformáról való szavaBe kell zárni a Eger, 1923. február 15. A tegnapi gabonatőzsdén ismét 27000 koronával drágította a búzát a spekuláció. A malmok más 260 ezer koronával vásárolták volna a gabonát, de úgy látszik, a csekély kínálat folytán nem juthattak elég árúhoz. Persze a tőzsde iramához alkalmazkodik a vidék is, olyannyira, hogy itt Égerben, a mai hetivásáron 14— 16 ezer koronával kértek többet a tőzsdei árnál, Kiváncsiak vagyunk, mi lesz ebből ? Már a szegény ember régen lemondott arről, hogy mázsa számra vegye a búzát B lassanlassan a kiló lisztet sem bírja megfizetni. . . A kormány pedig, úgy látszik, nem akar beleavatkozni a gazdák és gabonagabonatőzsdét! üzérek dolgába, még azt se teszi meg, hogy legalább a spekuláció fészkét, a gabonatőzsdét bezáratná. Vagy a búzának uzsoraáron való árusítása nem tartozik az árdrágítás fogalma alá? Beteg a pápa? Róma. Az Epoca szerint a pápa koronázási évfordulójának szertartása alatt rosszul lett, azonban iparkodott rosszúl- létet titkolni. Vatikáni körök megerősítik hogy a pápa az utóbbi időben rendkívül elgyengült. Orvosai tanácsának ellenére a pápa tegnap még folytatta rendes napi munkáját és fogadta a kihallgatásra érkezőket. Ma azonban kénytelen volt ágyban maradni. Gárdonyi és Lányi Ernő. — Részlet Tóth Kálmán »Gárdonyi Géza élete ét művei« c. márciusban megjelenő művéből. — Irta: Borsodi László. A kilencvenes évek végén egy délután dr. Párvy Sándort, a későbbi szepesi püspököt találtam Gárdonyinál. Jobbára irodalomról, művészetről folyt a beszélgetés. A többi között szóba került Lányi is. Párvy nagy elismeréssel, elragadtatással nyilatkozott Lányi zenei készültségéről s méginkább költői talentumáról. Gárdonyi komoly figyelemmel hallgatta, azután megszólalt : — Én is ismerem néhány magyar dalát. Valamennyi igazi tehetségről tanúskodik. Magyaros érzése megannyival meglepőbb, hogy — tudtommal — Lányi német származású. Dalai különben a műdal felé hajlanak. Én a szegedi cigány-prímás Bankó Pistát érzem a legnagyobb magyar nótaköltőnek. . . E beszélgetés után pár nappal Lányi meglátogatta Gárdonyit. Megismerkedtek s hamarosan össze is barátkoztak. Ha jól emlékszem, a Gárdonyi-dalok közül elsőnek a »Feljöttek már a csillagok« kezdetű bájos, idillikus hangulatát zenésítette meg. Kettősben pipázgálva nyelvészked- tünk a Mesterrel egy este felé, amikor beköszönt Lányi az ő, még hevességében is kedves temperamentumával, meg az új kőtával. — No Gézám! hallgasd meg, eltalál- tam-e a nótád nótáját ? Egyben le is vetette magát a pianinő elé. Fürge ujjai végig szaladtak a kellemes hangú szerszámon s kezdte játszani — énekkisérettel : Feljöttek már a csillagok. Nyisd ki rózsám az ablakod. . . Engem elragadott a kettős poéma összeölelkezése. Gárdonyi ezt jegyezte meg: — Hát nagyon szép, kedves barátom, hanem a végén a többszöri ismétlődése, mintha levonna a magyarságából. Lányi izgatottan pattant fel a helyéről s nagy hangon harsant vissza: — Bocsáss meg, de Te ehhez nem értesz! . . . A világon minden fejlődik, tehát még a népdal is. Meglátod a jövő nekem ad igazat! . . — A magyar népdalnak az a jellege, amelyet én védek, az egész más. Ehhez meg már én is értek valamit, — jegyezte meg Gárdonyi az ő szokott szelídségével. Tehát csak Dankó Pistát érezte a legma- gyarabb nótaköltőnek. E kérdés körűi sokszor támadt még vitájuk ezután is. És mindkettőjük kitartott a maga álláspontja mellett — végig. De azért tisztelték, becsülték egymást továbbra is. Most már együtt vannak a magyar égben, a mi büszkeségeink között s azóta talán azt is megállapították, hogy — melyiküknek van igaza. . .
