Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-15 / 38. szám
2 M*KI «EPUJbÁl* 1924 február 15 A lakásépítő min. biztosság hozzájárul ahhoz, hogy Eger városában a vidéki kislakás-építő akció keretében létesí tendő kislakásokat, a bemutatott terv és költségvetés szerint építenék föl én pedig oly módon, hogy a városi gazdasági udvarban lévő épületek átalakításával, illetőleg emeletre építéssel, összesen 6 drb kétszobás, illetőleg 5 drb kétszobás (miután egy kétszobás lakás jelenleg is megvan) és 2 drb egyszobás lakás, — míg a tűzoltó őrtanya emeletre építésével 1 drb háromszobás és 1 drb egyszobás lakást létesítsenek megfelelő mellékhelyiségekkel. Ezeknek a tervbevett munkálatoknak költségei 135 -j- 58 ===== 193 millió koronát tennének ki, melyhez az állami hozzá járulás 100 millió koronát biztosit. Természetesen az új gazdasági épölet létesítésének költségei Eger városát terhelik. Itt tehát a posta-udvarról van szó s az istállókról, mai eket a közeli jövőben kislakásoknak nevyznek ki. lit fog elhely0 zést találni 8 család, míg a tűzoltósági őaületben 2.—Összesen 10 család. A lakásépípő aktió célját tekintve azonban csak 9 csaltád, minthogy a város amúgy is köteles új gazdasági épületet építeni s benne a város gazdasági vezetőjének megfelelő lakást biztosítani; — míg építés esetén erre a célra szolgálna a tűz oltósági épületben létesítendő 1 drb 3 szobás lakás. Ott találná meg ugyanis helyét az új gazdasági udvar. Füzesabonyban 63 millióból 6, illetve 5 családot lehetett elhelyezni, új épületekbe, egészséges, jó, szabad helyen. Az egri kislakáé építő akció eme nem szerencsés megoldásáról értesülve, bátor voltam megtenni észrevételeimet illetékes helyen, s ennek kapcsán új megoldást állítva szembe a már ismert programmal, — kijelentvén, — hogy ez az építési Programm nemcsak, hogy nem egészséges és céljának meg nem felelő, hanem a nagy építési költséggel nem áll arányban a teljesítmény Az istállóknak átalakítása ugyanis nem jelent egészen új létesítményeket A javaslat kiindűlási pontja egy kis áldozatkészség a város részéről, 2070 Q ölnek átengedése a lakásépítés céljára; átértése és átérzése annak a ritka alkalomnak, hogy otthon nélküli magyar családokat juttassunk kedvezőbb lakhatási viszonyokhoz. Ezen területen a következő lakásokat lehetne fölépíteni: 3 drb. kettős típusú kis lakást, mindegyiket 1 szoba, konyha-kamrával és mellékhelyiséggel, — á 19 millióért, — olcsóbban, mint a füzesabonyit, mert itt elesik a vasúti díjtétel, nemkülönben a vállalkozó rezsi költségének nagy része, — azonkívül az anyagokat helyben olcsóbban lehet beszerezni, stb. Mindegyik házhoz tartoznék az alapterülette) együtt 250 Q öl; az összes költség tehát 57 millió, — az ajándék 750 □ öl. S a jutalom — 6 család imája. Föl lehet építeni továbbá 3 drb kettős típusú kis lakást, mindegyiket 2 szobával, előszobával, konyhával, kamrával i 40 millió = 120 miliőért, egyenkint 400 □ öl, összesen 1200 □ öl felhasználása mellett. Itt újabb 6 család talál kényelmes otthont. S végre föl lehet építeni 1 drb egyes típusú 3 szobás-konyháé, kamrás kis lakást 18 millióért, 120 □ telekkel s itt is 1 család talál elhelyezést. Ezek az árak természetesen az azonnali megvalósítás esetén lettek volna helytállóak. Tehát 195 millióért, 7 új házat lehetett volna építeni, 13 lakással, s 13 család jutott volna lakáshoz. S milyen szép lett volna ez a város fejlődésére nézve, nem számítva az anyagi hasznot! A felépült kis lakások felével ugyanis szabadon rendelkezik a város, tehát eladhatja azokat. És meg vagyok győződve, hogy 3 ház eladásánál 1 ház ajándékul jutott volna, A terv előadása alkalmával a részletezésig nem lehetett eljutni, mert már a 2070 □ öl megemlítésénél szomorúan kellett tudomásúl venni a feleletet : a város, a telkeit sokkal gyümölcsöztetőbben tudja felhasználni! így a kislakás-építő akcióról az említett programm szerint sző sem lehet. Ilyenkor mit szokott az ember csinálni ? Tudomásúl veszi a hallottakét s gondolkozik rajtok. Magam is elgondolkozva bandúkol- tam hazafelé, s eszembe jutott a remény, de otthon Pandora szelencéjét nyitva találtam. Ennyit akartam csak mondani az egri kislakás-kérdésről. 4SSC «»»I» aura*» »smx» Sok más várost megelőz Eger. Beszélgetés Trak Géza h. polgármesterrel Eger, 1924. február 14. Munkatársunk fölkereste Trak Géza h. polgármestert. Nagy János dr.-nak szegényügyi szabályrendeletét érintő vezércikke fonalán érdeklődtünk a kérdésről. — Szegények katasztere van a városházán. — felelte. A szegényakció összevoná sät megkisőreltők, az akkor nem sikerült- Ez azonban már több — körülbelül négy éves dolog. Helyeslem is, hogy a segélyezési mozgalmat a társadalmi egyesületek a maguk keretei között bonyolítják le. A főreáliskola szülői értekezletén szóba jöttek bizonyos nélkülözések, amiben az intézet támasz nélkül áll. Érinti-e a várost ez a kérdés ? — Generális változtatásokra, a város szegénysége miatt, még most sem lehet gondolni. Szerződéses kötelességünknek igyekszünk megfelelni, azonban a fönn- tartási kötelességen túlmenő áldozatokat az 1923. évi költségvetésünk 120 milliós deficitje mellett nem hozhattunk. Örvendenünk kell, ha a múltból átmenthetjük j az értékeket. Jóllehet olyan városok, mint Debreczen, Szeged, Kecskemét, Nagykőrös, melyeknek saját birtokuk van, amelyek jövedelmeiket búzaértékben tudják szedni lépést tudnak tartani a drágúlással. Ezt azonban adóból elérni sohasem lehet! A januárban kivetett 100 ezer koronás adó évközi fölemelése nem következhetik be, mig a korona a 3 as alapról lejjebb jött. Társadalmi téren nem lehetne az intézeten segíteni? Felelős állásomban ilyen javaslatot nem tehetnék. Mi ismerjük az igényeket. Fedezetünk a polgárság zsebe, amely pedig nem kimeríthetetlen Csak példakép említem, hogy a Napközi Otthon 80 milliós költségére társadalmi úton mindössze 14 millió folyt be. A vagyontalan városok között Eger még sok várost megelőz közállapotai tekintetében és ezen örvendek. Nem volna lehetetlen újabb üzemekkel segíteni a vá^os anyagi helyzetén, ebben azonban a pénzüs-yi viszonyok kialakulásáig türelmeseknek kell lennünk. Pasics Magyarországnak területi kárpótlást ad? Belgrád. A Politika szenzációs Radio« interjút közöl, amelyben a horvát parasztpárt vezére azzal vádolja Pasictot, hogy titkot szerződést kötött Mussolinival Horvátországra. Azt is kijelentette Radios, hogy megbízható információ szerint Pasics Magyarországot területi kárpótlásban akarja részesíteni Horvátországból, hogy a maga párturalmát horvát területek leadásával hosszú időre biztdsítsa. 301 Si Nagy tűz a fővárosban. Budapest. Tegnap éjjel a Ferencz- városi pályaudvar közelében lévő Pauncz- féle tűzifaapiítö telep kigyulladt és leégett. Az oltást igen megnehezítette az, hogy a tűzcsapok kivétel nélkül be voltak fagyva, továbbá, hogy a fatelepet körülvevő vasúti sínekre bajos volt a tömlőket elhelyezni. A kár óriási. jx. gazdasági alkalmazottak kereseti adója. Eger, 1923. február 14. A pénzügyminiszter a gazdasági alkalmazottak, gazdasági cselédek feles do- hánykertészek gazdasági bérmunkások kereseti adóját ia*>uár hő 1 tői az egész ország területén egységesen szabályozta. Az új rendelet szerint a cselédek 3 adóosztályba tartoznak Az I. osztályba tartoznak azok, akiknek gabonajáruléka a 14 q teléri, de nem több 16 q-nál. Ezek jelenleg havi 480 K adót fizetnek. A II. osztályba azok tartoznak, akiknek gabonajárandósága 16 q-t meghalad de 18 q-nál nem több. Ezek havi 800 K-t fizetnek. A III osztályba azok tartoznak, akiknek gabonajáradéka 18 q nál több. Ezek jelenleg 1200 Kiadót fizetnek. A 14 q aluli gabonajövedelemmel birók kereseti adót nem fizetnek. Az iparos nemzedék, Hová lett az egri internátus? Eger, 1924. február 14. Azok az újítások, amelyek az ősszel életbelépett ipartörvényben az iparosta- nonckérdést jobb megoldáshoz juttatták és amelyekkel legutóbb Eger város képviselőtestületében a negyedéves polgármesteri jelentés is foglalkozott újra időszerűvé tették ezt a kérdést. Ennélfogva az Egri Ipar testület elnökéhez Balkay Bélához fordultunk, aki figyelembe ajánlotta az egri tanonc ifjúság hivatásos vezetőjét: Grónay Andor iparostanociskolai igazgatót. A tanoncok elhelyezéséről érdeklődvén, Grónay igazgató megállapította, hogy a helyből való tanulók szüleiknél, a nagyobb számmal lévő heves- és borsod- vármegyai községekből Egerbe szerződött tanulók pedig a mesternél laknak, amiért a vidéki szülők rendszerint élelmet adnak. Megfelelőnek tartja-e igazgató úr az iparosság szempontjából az ilyen elhelyezést a mai lakásnyoroorúságban?Kérdeztüs. — Az iparosságnak ma már nem érdeke hogy házánál tartsa a tanulót, mert az új ipartörvény nem engedi már meg azt, hogy az ifjúságot Dem szakszerű munkákkal elvonják az ipartól. Az iparosságnak is az az érdeke, hogy minél jelleme sebb, rendszerelőbb, illendőséget tudó és egészséges, meg hazafias gondolkozású legyen a tanuló ifjúság. A tanonc-internátusok felelnének meg ebből a szempontból. Ilyent régebben Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő buz- gólkodásáből Egerben is létesítettek. A mai Iparoskőr helyén a volt vándor-iparosok fezállását alakították azzá. A háború kitörése — mint sok más hasznos intézményt — ezt is megszüntette. Talán már a berendezés sincsen meg. Pedig nagy ál dás volna első sorban az iparosságra és az ifjúságra, de az iparra és nemzetre is. És megnyugtató a szülőkre ! Az ifjúság egészségi viszonyai milyenek ? — Tekintve, hogy ipari pályát gyakran olyanok választanak, akiknek szerve-
