Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-12 / 35. szám
Ára 300 korona Eger, 1924 február 12, kedd XLl. évf. 35 sz. mmamatm Előfizetési dijak postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Egg Sára . . 7000 K ! Egén ét félévi előflietéit Neggcd évre 20000 K 1 ---- nem fogadunk el. F elelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. „A kibékülés ideje következett be, ennek alapjára kell helyezni a nemzet jövőjét.“ Kaposvár. Bethlen István gróf miniszterelnök a kormány több tagjával ős neves politikusoknak kíséretében, Hoyos Miksa gróf beszámolójára szombaton érkezett Kaposvárra. A miniszterelnököt a pályaudvaron Sárközy főispán és Tallián alispán, Vétek polgármester fogadták és üdvözölték, amely üdvözlésekre a miniszterelnök szívélyesen válaszolt. Este a Turul nagytermében bankett volt. amelyen a főispán a kormányzót, az alispán pedig a miniszterelnököt köszöntötte föl. A köszöntőre Bethlen István gróf a következőket mondotta: — Félek attól, hogy felszólalásom némi csalódást fog okozni, mert az alispán úr azt mondotta, hogy Európa szeme idetekint és a magyar közélet szempontjából szenzációs kijelentések fognak elhangzani. Az előttem lévő helyi újságban pedig az van, hogy a miniszterelnök teendő kijelentései új irányt szabnak a magyar politikai életnek. — Nem szeretem, ha családi ünnepélyekbe Európa szeme belenéz. A bolygó hollandus szereietét keresem itt és ezzel ; a szeretettel fordulok a jelenlevőkhöz, hogy | hűséggel tartsanak ki a magyar ügy mellett, addig, amíg én képviselem a magyar ügyet. A sors állított arra a polcra, amelyen vagyok, kérem tartsanak ki mellettem, mert evvei a magyar ügyet támogatják. — Nemcsak én, hanem az ország is hajótörött. Össze kell fognunk, hogy a magyar társadalom együttes erejével re paráljuk ki az ország hajóját, társadalmi különbség nélkül. Nagyon hangsúlyozom ezt, mert a forradalom után az u. n. felső tízezrek duzzogva félrevonultak a magyar ! közélettől. Helytelenül te.ték, mert főire- vonulással nem lehet megmenteni az or szágot. Ne foglalkozzanak hát meddő politizálással, hanem járjanak elől jő példával, mikor áldozatkészségről vau szó, mikor szociális érzést kell mutatni, kulturális, gazdasági téren egyaránt. Legyen vége a visszavonásnak, a gyűlöletnek, ma a kibékülés ideje következett be, s ennek alapjára kell helyezni a nemzet jövőjét. A kisgazdák nemzeti alapon állanak és ezen ki is kell tartani. Sok helyen még mindig a gyanakvás lappang, mely a vezetőségben nem bízik. Nem szemrehányás- képen mondom ezt. Figyelmeztetni akarom a nemzet minden rétegét arra, hogy nem olyan az idő, hogy mindenki önösen, magáért dolgozzék. A közért is kell munkál kodni. Ez az egyedüli út, amely egészséges magyar demokráciához vezet. A lelkekben lakik ez a demokrácia, azokban az erkölcsi erőkben, amelyek a demokrácia mögött állanak. Ezeket kell fokoznunk, hogy célhoz érjünk. A kormány feladata, hogy fokozatos haladásban keresse az útját a demokratikus intézmények létesítésének. De míg ezt teszi, védekezni kell azok ellen, akik ilyen intézmények létesítését nem kívánják. Mert kétféle ellenség van itt. Az egyik a reakció hívei, a másik, akik visszaélnek ezekkel az intézményekkel. Az utóbbi ellenség a veszélyesebb, mert nincs nagyobb ellensége a demokratikus intézményeknek, mint az, aki a demagógiát tá mogatja és ennek érdekében küzd. — Én hiszem, hogy ha összefogunk, legyőzzük ezeket az ellenségeket, mert a küzdelemben olyan vezéreink vannak, mint Szabó István és az önök képviselője. Kaposvár. MTI. Vasárnap délelőtt V* 10 órakor ünnepélyes díszközgyőlős ke rétében leplezte le Kaposvár közönsége a városháza nagy termében Tisza István gróf arcképét Az ünnepi beszédet Hoyos Miksa gróf tartotta. Rámutatott arra, hogy Tisza István gróf egyéniségét és pályafutását vizsgálva meg kell hajolni az egész nemzetnek. Látjuk, hogy ennek a kivételes egyénnek pályáján soha nem volt kitérés az egyenes útról. A hazaszeretet jellemezte egész egyéniségét úgy is mint embernek, úgy is mint államfórfiúnak. Könnyelmű jelszavak politikája ellen állandóan küzdött. Ha a mostan hangzott jelszavakat a szószerinti intelmek alapján tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy Tisza István nem volt nemes konzervatív, sem liberális, sem demokrata. A szó igazi és nemes ér telmében politikájának célja a nemzeti önrendelkezés minél hathatósabb biztosítása és kiegészítése volt. Hoyos Miksa gr. után Kállay Tamás a Tisza István emlékbizottság nevében köszönetét mondott Kaposvárnak azért, hogy régi ha gyományaihoz híven sietett áldozatot hozni. A díszközgyűlés a polgármester indítványára elhatározta, hogy Tisza István gr. özvegyét táviratilag üdvözli és neki Vasárnap a főreáliskola szülői értekezletén Vucskits Jenő értekezett az egyjegyűit szülők előtt. A Nagyváradról Egerbe jött tudós tanár Szent László városának művelődési viszonyaira is visszaemlékezett . . . Ahol világnézetek ütköztek ugyan össze, mégis minden művelt ember megtalálta irodalomban és művészetben a maga helyét a magyar uralom idején. Ott, azelőtt magyar tanintézetek líceumában 17 tanulóval indűlt meg, ma pedig már 1000 hallgatóval fejlődik az oláh kultúra. Román népvándorlás van a reggeli órákban a régi magyar iskolák felé, jeléül, hogy az a műveletlen nép érezte az iskolák szükségét és bekényszeríti »mezei hadait« is az iskolába. Ha ez a példa sem ráz föl minket és iskoláinkat ezután sem értjük meg, ak kor kultúr fölényünk 20 évig sem fog tartani —7 mondta Vucskits. Áttért ezután az iskola és élet ellentéteire. Ezeknek okát abban látja, hogy az iskola nemcsak tanít és nevel, hanem bíráskodik is. Az az ítélet, amely a négy osztályzat szerint megföllebbezhetetlenül tisztelete jeléül a díszközgyűlés jegyzőkönyvének másolatát megküldi, Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget D. e. 11 órakvr beszámoló volt a Turul szálló nagytermében, amelyet tolongásig megtöltött a közönség. Bethlen István grófot megérkezésekor viharos éljen- fogadfa. Ezután Kacskovic« Lajos ny. alispán megnyitó szavai után Hoyos Miksa megtartotta beszámoló beszédét. Utána gróf Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra. Az önök képviselője — mondotta sok — részletkérdésre tért ki, amelyet ezúttal nem akarok említeni. Azt hiszem, hogy sokkal helyesebb, ha pár politikai kérdést válogatok ki abból az anyagból, mely rendelkezésre áll és amely önöket érdekli. Az összeomlás és a bolsevizmus letörése után minden magyar kormánynak 3 szempontra kellett figyelmét irányítani Ez a 3 szempont ma is feladata a jelenlegi kormánynak, amennyiben azok eddig megoldást nem nyertek, A szempontok közül első az, hegy az országot helyreállítsuk, a rendet fenntartsuk, az államhatalmat megszerezzük és megvilágítsuk. A másik szempont, hogy újjá szervezzük ennek az országnak politikai életét, mert az összeomlás után az állami politikai élet is összeomlott. Felbomlottak az összes pártok, melyek eddig az ország ügyeit vezették. Azok a férfiak, akik a pártok élőn állottak vagy visszavonultak vagy elvesztették népszerűségüket. A — szempont az, hogy megkötöttség után ezt a csonka országot, amely talán alig életképes a történtek után, életképessé tegyük gazdasági ős pénzügyi értelembfn. Nem fogok bővebben foglalkozni a feladatokkal, mert a rend helyreállításának kérdésével erről annyit beszéltünk ős beszélünk ma is a nemzetgyűlésen. csoportosítja a fejlődésben lévő ifjúságot, nagy felelősséget és lelkiismeretet tételez föl az iskolánál. A szülő elfogűlt gyermekével szemben, az iskola slfogűlatlan. Innen is támadnak ellentétek. A szülőtársadalom máskép értelmezi az életet, mint az iskola. Az iskola nemcsak a fizikai, hanem magasabb eszmékkel, ideálokkal teljes életet tart szem előtt, mert az ideálok ugyanolyan szerves részei az életnek, mint a fizikai dolgok. A szülő az iskolát a jövő életpálya, a fiú kenyere szempontjából nézi. Az iskola több szempontból : A testi élet tekintetőbői. Erre valók a torna, sport, légzési gyakorlatok, iskolaorvos intézménye az anyagcserére való figyelem. A múlt bűneit a modern iskola kiküszöbölte, de az egri főreáliskola még mindig óriási erőfeszítéseket kénytelen kifejteni az elemi higiéna kérdésében, mert épületének rendben tartása tekintetében nélkülöznie kell a támogatást. (Senki sem akar tudni az intézeti épület karbantartásáról. Szerk.) A testi? életen kívül szereplő magasabb szempontok: a tudományos életbe vezetés. Sok anyagot tanít az iskola és az Kultúrfölényünk nem soká fog tartani...! Eger, 1924. febr. 11.
