Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-09 / 33. szám
2 JÜÍ*£i W&FUJtíAü 1924.február 9 Mennyi a februári laWmgyedbe# a Kincstári haszotiríszescitfs? Eger, 1924 február 8. A pénzügyminiszter a hivatalos lap legutóbbi számában rendeletet adott ki a február havi házhaszon-rószeeedés fizetése ügyében. A rendelet szerint — a lakásrendelet 13. §-a értelmében a lakások bérét a februári negyedre */», üzleteknél V® résszel lehet felemelni. A bérnek az a része, amely a múlt évnegyedben mentes volt a ház- haszonrészesedés alól, a következő bórév- negyevekben változatlan marad mindaddig, mig ezt más rendelet meg nem változtatja. E szerint a februári bérből ugyanakkora összeg mentes a kincstári haizonrészesedés alól, mint a múltban. Az az Ö!>szeg tehát, mely sz 1924. évi februári bérévnegyedre fölemelt bérből men Miskolc, 1924. február 8. A szénbányák és szénbereskedők nő- ' hány hét óta arról panaszkodnak, hogy a szénfogyasztás erősén megcsappant. A szokatlan jelenséget — a fűtési szezonnak úgyszólván a derekán — eleinte csak időlegesnek tekintették, később azonban, mikor hetek múltán nem javult a helyzet, kénytelenek voltak beletörődni a szénkon- junktura e hirtelen s váratlan megváltozásában és komolyan kellett gondoikoz- niok az űj helyzetnek megfelelő teendőkről. Ez ügyben egyébként a miskolci bányakapitányságon Sasay Nagy Imre dr. bányahatősági főtanácsos a következőkben informálta a miskolci Magyar Jövőt: — A szénfogyasztás nagy mértékben való megcsappanása valóban bekövetkezett s rögtön hozzá lehet tenni: — váratlanul. Meglepő a jelenség már csak azért is, hiszen a fűtési időszak egyharmada még előttünk van. A szénfogyasztás, illetőleg a szénkereslet csökkenésére január elején lettek először figyelmessé a bányák s mivel a jelenség állandósult, most már annak következményeivel is kénytelenek számolni. — A szénkonjunktura hanyatlása természetesen elsősorban a bányamunkásságot érinti legkellemetlenebbül. A bányák vezetőségei ugyanis a szénfogyasztás, apadásának arányában megkezdték a mun káa-elbccsájiásokat. A legújabb híreink legalább is arról számolnak be, hogy a bányák egyre-másra mondanak fel munkásaiknak. — Hogy az elbocaájtások nem fog nak katasztrófád* jelleget ölteni, csak annak az állapotnak tudható be, hogy Bor- sodmegyében a bánysmunkásság jórésze egyszersmind földmivelő is ős tavasszal, amikor a mezőgazdasági munka kezdődik ott hagyják a bányákat. Van erre egy szállóige is a bányák környékén : Fütyül a rigó: Szökik a barkó. Még szociális szerencse, hogy a borsodi bányamunkásság jórésze a földművesekből kerül ki. — A bányatelepeken úgyszólván kivétel nélkül óriási ezénkészletek vannak tes a kincstári házhaszonrészesedés alól, ennek a bérnek a felerészénél, illetve az ‘/i* részénél kevesebb Ennek teljes megértésére szolgáljanak a következő példák. 1. Valaki novemberben lakásért 120,000 K t fizetett. Ennek fele mentes volt a házhaszonrészesedóstől, másik fele, 60 ezer borona után volt esedékes a részesedés. A februári negyedre 140,000 K lett a lakás bére, amelyből ismét 60,000 K lett adómentes, a 80,000 K után pedig kincstári házhaszonrószesedést kell fizetni. A rendelet utasította a hatóságokat, hogy február hó 18-ig külön külön hívják föl a háztulajdonosokat a házbárfizetési jegyzék beadására. felhalmozva. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szénforgalmat felszabadították már egy hőnappal ezelőtt, kilátás lehet a szénárak csökkenésére. Az elmúlt hónapokban egyébként a széntermelési statisztikák a békéinél 30—35 százalékkal jobb eredményt mutatnak. Ez részben a bányák üzemi felkészültségére, részben sok kisbérijének középbányává való fejlődésére és számtalan űj kisbánya-nyitásra vezethető vissza. Cseh-román csatározás. , A Magyar Hírlapnak jelentik Prágából : Királyházánál a cseh határrendőrök átkerültek román területre, ahol a román határőrök puskatüzzel fogadták őket. Az összeütközésnek több sebesültje volt. A Műkedvelők Köre álarcos bálja. Eger, 1924. február 8. A műkedvelők álarcos bálja iránt már is nagyarányú érdeklődés mutatkozik a város intelligens közönsége körében. Amiért is az érdekeltek megnyugtatására közli a bál rendezősége, hogy a március 3-iki ál- arcoa bái meghívóit vasárnap küldi szét a meghívandó vendégeknek. A meghivő majd teljes tájékozást nyújt mindenkinek, mert közli az egész álarcos bál tervezetét, a termek beosztását éa a bál lefolyását. A torlódások elkerülése végett belépőjegyeket, a számozott meghívó felmutatása mellett előre' a Sajtópropaganda üzletben is meg lehet váltani, — da ilyen esetben is a meghívót a bálra mindenkinek magával kell hoznia, mert az igazoló bizottság előtt csak ez szolgál igazolásul. A Karnevál-estély V*10 órakor kezdődik. A Kaszinó szálloda összes helyiségeinek lekötése iránt a rendezőség már gondoskodott Állandó tánc lesz reggelig, szünet nélkül két zenekar muzsikál Szűn- őra nem lesz. Biiffá hideg és meleg állandóan. Az álarcos jelmezestély szigorúan zártkörű lesz és így azon csak meghívottak jelenhetnek meg. Az estély védnökei Vitéz Bobory György dr. főispán és Molnár Kálmán dr. egyetemi tanár. A jelek szerint a farsangnak ez lesz a legsikerültebb mulatsága. A búza ára túlhaladta a világparitást. A mai terménytőzsdén az árak rendkívüli mértékben emelkedtek. A búza 17 ezer koronával, a rozs 8 ezer koronával drágult, ennek megfelelőén emelkedtek a többi cikkek árai is. Búzáért budapesti paritásban 200 ezer koronát is megadtak. Bácskából 190 ezer, egy másik állomásról 188 500 K. A forgalom rendkívül csekély volt, csupán néhány vaggon cserélt gazdát. Rozs Albertirsa 160 ezer K, az árjegyző bizottság azonban ezt az árat nem volt hajlandó akceptálni. Rozs budapesti paritásban 157.500, Salgótarjánról 150.000, másik állomásról 155.500, sörárpa Budapesten 150.000, zab üzletiden, állomáson 160000, budapesti paritásban 170.000, tengeri néhány vaggon állomáson 150 000—185.000, Budapesten 160—162.500 korona, február végére 211.000 korona. jflggppl -rvinm*If Krvrvj«JriT'■■—fv.n az amerikai német követ és Wilson haiaia. Washington Nagy feltűnést keltett, hogy a vashingtoni német követség Wilson elhunyta alkalmával a követség zász lóját nem engedte főiárbocra ereszteni. A tömeg a német követség épülete elé vonult és az amerikai lobogót tűzte oda. Hiába, a német még a halálban sem bocsát meg uz ellenségének! Tojás bessz a piacon. Eger, 1924. február 8. A tegnapi hetipiac igen mozgalmas volt. Rengeteg vidéki jött Egerbe s árúikkal szinte elárasztották a piacot. A sertéspiacon még mindig elég mérsékelt a felhajtás. Az árakra azonban ezt még jóakaratból sem lehet mondani. Szinte milliókról beszél már még a legkoszosabb malac boldog tulajdonosa is; kövér, hízóit sertés egyetlen egy sem volt d9 láttunk néhány borjút, csupa csontot, csupa bőrt, s az áruk közel volt az 1 millióhoz Csirke, tyúk, kacäa, liba, pulyka mind bőven volt s az élelmes árúsítők a marhahús alapárhoz viszonyítva kérik az árát. Mindent felülmúlt azonban mennyiségben a tojás. Valósággal tojásbessz volt. Hatalmas kosarakkal kerültek eladásra s ára szinte percrői-percre esett. 1000 koronával kezdődött s délelőtt 9 órára 600 korona volt az elsőrendű tojás ára. Hát persze, ha hideg is van még, de már közel a tavasz, így vége a tyúkok sztrájkjának is. No meg előkerültek a dugott árúk is és ez okozta a tojás árának váratlan esését. A háziasszonyok arca — természetesen — kiderült néhány pillanatra, hogy már egyszer végre ők is megérték, hogy olcsóbb valami a piacon, oaca Egy csendőrszázados szokolpöre a kincstár ellen. Eger, 1924. február 8. Elsner Gusztáv csendőrszázados három évvel ezelőtt a salgótarjáni határon nagyobbarányu pénzcsempészést leplezett le és a csempészeknél a határőrök 63.820 szokolt és 243.000 korona magyar lebélye- gezetlen bankjegyet találtak. Az 1920. évi 3 te. 9 §-a értelmében a lefoglalt bankjegyek egyharmadrésze a tetteaérőt illeti és ezt a harmadrészt a balassagyarmati törvényszék meg is ítélte Elsnernek. Azonban a kincstár az eljárás befejezése után, Elbocsátják munkásaikat a borsodi bányák. Váratlanul megcsappant a szénkereslet. — Óriási szénkészletek fekszenek a borsodi bányatelepeken. — Lehetőleg földműveléssel is foglalkozó munkásokat bocsátanak el.
