Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-02-08 / 32. szám
) / Előfizetési dijak postai szállítással I POLITIKAI NAPILAP. Sgg hóra . . 7000 K I Egéax éa félévi döfizctéat Megijed évre 30000 K 1 ----- nem fogadónk el. ----F elelő« szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. A kormányzó kegyelmi ténye. nek. Nekik mintegy hivatalból kell keve- selniök mindent, amit polgári kormány nyújt A kormányzó által gyakorolt közkegyelmet azonban a polgári jogrend és a nemzeti társadalom hazafias megértéssel fogadja nemcsak azért, mert abban az államfó részéröl a legnemesebb emberiességet látja, hanem azért is, mert bölcs és igazságos cselekedetnek véli a politikai bűnbocsánattal a llekek békéjének meg- szerzését. Benes Csehországiul; Magyarországhoz Való Viszonyáról. Prága, február 7. (Cseh sajtóiroda.) A szenátus külügyi bizottságának ma délelőtti ülésén dr. Benes Csehországnak Magyarországhoz való viszonyáról a következőket mondotta : — Magyarország irányában békepo- litibát követtünk. A miniszter történelmi visszapillantásában rámutatott a tárgyalások nehézségeire és arra, hogy a belpolitika tekintetében nem engedtek, mig ma csaknem normális viszonyokra került a sor. B1 lehet várni, mondotta a miniszter, hogy a fennmaradó vitás kérdések a jelenlegi normális viszonyt nem fogják többé megzavarni. Magyarország rekonstrukciója és szanálása tekintetében ugyanazt az álláspontot foglaltuk el, mint annakidején Ausztriával szemben és a szanálás munkájában a Népszövetség kezdeményezésére helyeztünk súlyt. E mellett a politika mellett, amely számunkra a világban nemzetközi jelentőséget és tiszteletet teremtett, megmaradunk, anélkül azunban, hogy Magyar- országgal szemben való jogainktól és követeléseinktől, vagy pedig demokratikus terveinktől eltérnénk. Különböző alkalmakkor jeleztem, hogy a kisantant valamennyi tagja szempontjából a Magyar- országhoz való viszonyban fordulatról van sző, hogy eljön az idő, amikor ezzel az állammal is észszerű szerződési viszonyra kerül a sor és a kisantant koncepciója úgy alakul, hogy nem lesz éle Magyar- ország ellen, mint ahogy nincs éle Ausztria ellen sem. Eger, 1924. febuár 6 Az államfő élve kegyelmezési jogával, az igazeágügyminiszter előterjesztésére, a bűnvádi eljárás megszüntetését rendelte el több külföldre szökött kommunista váddal terhelt ügyében ; továbbá kegyelmet gyakorolt igen sok olyan elítéltnél, akinek legtöbbje ötévet meghaladó fogházbüntetésre volt Ítélve állam és társadalomellenes bűncselekmények miatt. Ezekről ugyani« a legtöbb igazságügyi véleményezés azt véli, hogy kegyelmet nyerve, a társadalomnak ismét hasznos polgárai tudnak majd lenni A kegyelemre ajánlás felelőssége, hogy mennyiben tartja igazságszolgáltatási és társadalomvédelmi szempontból teljesíthetőnek, hogy a bűnösöket szabadon bocsájtva és jő útra térten visszaadja a családjuknak és a munkának. A kegyelmi tényt tehát kritika nem illetheti a az a helyes álláspont, hogy minden amnesztiát lehetőleg mentesítsünk azoktól a politikai vonatkozásoktól, amelyek csak el mérge sitik e kérdésnek tár- gyias megítélését és megoldását. Nincs helye politikai pártok részéről hangoztatott ergedmények teljesítésének ott, ahol a pártatlan és független igazságszolgáltatás maga is ügy véli, hogy vannak az elitéltek között olyanok is, akiket nem a tudatos bűnözés, hanem különleges körülményeik sodortak a bűnös cselekmé nyekbe. Ezek csak áldozatai olyan ártalmas politikai vagy társadalmi áramlatoknak, melyek ellen fogyatékosabb értelmiségüknél fogva kevésbbé lehettek fölvértezve. Ilyen esetekben nemcsak helyén való, hanem szükséges is, hogy érvényesüljön az az államelv, mely minden polgárt meg tartandó értéknek tekint és nem akar végkép kizárni a társadalomból. A kegyelemben részesült politikai elitéltek bizonyára kellő tanulságot sze reztek saját sorsukból s az ország szenvedéseiből, melyeket a kommunizmus erkölcsi pusztítása zúdított rá. így újra visszatérhetnek a nemzet és haza eszményeihez ragaszkodó polgárok közé és végkép kijózanodnak a fantaszták, demagógok és dekadensek építeni nem tudó, csak világot romboló politikai törekvéseiből. Ezt az amnesztiát sürgették a nemzetgyűlés indemnitási vitájában a szocialista párt tagjai is. ók azonban, termé szetszerűen, egész más nézőpontból és más célzattal. Nekik pártérvényesülés szempontjából politikum és népszerűségi vívmány ez a kérdés; így lélektanilag érthető az is, ha ők e nagyszerű és spontán kormánytény mértékével elégedetleNapi politika. Eger, 1924. január 7. Főldigónylök küldöttsége Drébr Imre dr. nemzetgyűlési képviselő vezetésével tegnap Szilasbolhás község küldöttsége kereste föl Szabó István földmivelésügyi minisztert, akit arra kért, hogy sürgősen intézkedjék a vegyonváltságföldek szétosztásáról, hogy a már két évvel ezelőtt megállapított házhelyeket az igénylők mielőbb megkaphassák. — A miniszter válaszában megnyugtatta a küldöttséget és ; kijelentette, hogy az O. F. B. az ügyet ha- ; marosan letárgyalja. A debreczeni választásról ma az a hir érkezett a fővárosba .hogy az el*ő válasz- lasztäson kibukott jelölt nem lép vissza és rősztvesz a megismételt választáson. A késő esti órákban közük Debreczenből, hogy Magos György megmarad elhatározása mellett s a jelöltségtől végkép visszalépett. Egyik radikális lap megkockáztatja azt a gyanúsítást is, hogy Haendel Vilmos vissza akar lépni, mert budapesti egyetemi tanárrá fogják kinevezni. Ehhez az otromba állításhoz, mely nem egyéb kortesfogásnál, csak azt a megjegyzést fűzzük hozzá, hogy «mindenkire rá vall a saját gondolkozása.» A radikális táborban, úgy látszik, csak ilyen alapon tudják a politikát elképzelni. Haendei Vilmos nem lép vissza, ellenben nagyon is ott lesz a választási küzdelemben. A debreczeni választással kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda a következő jelentést teszi közzé: Egyes lapokban közlemények jelentek meg arról, hogy a debreczeni központi választmánynak választás megsemmisítő határozata elleni felebbezéa már a belügy- minisztériümba érkezett. Illetékes helyen megállapítják, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak. Fellebbezés még nem jutott Rakovszky Iván belügyminiszter elé, aki azonban már megfelelő értesülést szerzett az ügyről és -ebben a tárgyban beható megbeszéléseket folytatott az igazságügy- miniszterrel. Sőt már nyilatkozna«; is a nemzetgyűlésen, kijelentvén, hogy Haendel és Nagy között pőtválasztást kell tartani. Gróf Hoyos Miksának vasárnap, február 10-ón tartandó beszámolójára gróf Bethlen István miniszterelnökön kívül leutaznak még a kormány tagjai közül Nagy Emil, gróf Klebelsberg Kunő, Walkő Lajos, Vass József és N. Szabó István miniszterek.) Bethlen István gróf nyilatkozott a szovjet- kormányról még londoni tartózkodása idején a párisi L’ Echo de Paris tudósítója előtt s megállapította, hogy Magyarország megvárja, hogy a nagyhatalmak Oroszországgal szemben milyen álláspontra helyezkednek, s Magyarország nem kezdeményezhet semmit Oroszország elismerése dolgában. — Mi még élénken emlékezünk — mondotta — a magyar bolsevizmus borzalmaira. Törvényeink nem engedik a
