Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-31 / 26. szám
2 ÜJGRI NÉPÚJSÁG 1924 január 31. nélkül mocsárrá lesz, vagy terméketlen homoktalajra jut, amelyben nyom nélkül eltűnik. Mégis azt mondom, hogy a tettet bénító aggodalmaskodásnak niocs helye ma, amikor beteges gazdasági állapotaink miatt nagy társadalmi rétegek saját hibájukon kívül kerülnek nyomorba. És ez a helyzet köztudomású. Különben is az igazi keresztény szeretet nem aggodalmaskodó, hanem találékony. Milyen szoretete lett volna a legnagyobb pedagógusnak, az isteni Mesternek, ha ilyen aggodalmaskodással tjárt volna körűi, jót cselekedvén *? Tessék csak minden iskolához a tanítók mellé a harmadrendek, a kongregációk, a Szociális Missziótársulat, a Mansz. nemes szívű tagjaiból egy három-öt tagból álló bizottságot szervezni, akik a tanítók és tanítónők vezetése mellett állandóan figyelemmel kisérik az iskolába járó szegény gyermekek helyzetét; akik a családoknál környezet tanúlmányt végeznek; akik ilyen munka után az adott esetekben azonnal rá tudnak mutatni a segélyre, támogatásra igazán rászoruló szegény gyermekekre, sőt akik a keresztény szeretetnek ilyen állandó munkája mellett nyilvántartást vezetve, előre is felhívhatják a társadalom figyelmét a szükségletekre. Régente —- a jő világban — is hiba volt és nem felelt meg a keresztény szellemnek, hogy a rendszertelenség a szegényápolás terén alkalmat adott a tolakodó, követelő koldűs-tenyésztésre. Ma, az általános nyomor idején, még nagyobb hiba ez az intézmények nélküli, rendszertelen szegénygondozás. Ezelőtt 14 évvel dolgoztam ki Elberfeld várostól és Budapesttől elkért szabályrendelet alapján Eger számára egy szabályrendelet-mintát. Kicsinyeskedő szempontok miatt eddig semmi sem lett belőle. Ma az általános nyomor közepette azonban nem lehet egyesek amatőrségére és kedvtelő pepecselésére bízni ennek a nagy társadalmi betegségnek enyhítését. De az is lehetetlen, hogy ma ez a nagy teher mindig ugyanazoknak a vállát, illetve jó- szívét nyomja, akik minden jótékonykodásban ott vannak. Az egész társadalom vagyonosabb részének általános kötelessége ez! Ezért az egységes párt javaslatunkra átírt a népjóléti miniszterhez, hogy a legrövidebb idő alatt készítsen törvény- javaslatot, mely a szegénygondozást rendszerbe foglalja és a szükségletek előteremtésére mindenkit vagyona arányában kötelez. A tervbe vett szervezetek nem rideg hatósági szervek lesznek, hanem az egyházaknak, egyesületeknek, a társadalomnak e célt szolgáló szervei teljes autonómiával és beosztással kapcsolódnak bele. A hatóság a törvény útján az anyagiakról fog gondoskodni. Élő és lélekkel figyelő szervezet mellett nem lesz többé o< a bénító aggályoskodásra. Dr. Nagy János. Takarékoskodnak a hivatalos lapon. A minisztérium elrendelte, hogy ezután a Budapesti Közlönyben a törvények közlését beszünteti és azok csupán az Országos Törvénytárban jelennek meg és a hivatalos lapban ezt csak azoknak csatolják, kik erre külön előfizetnek. A Kát. Népszövetség poroszlói és sarudi gyűlése, Tiszafüred, 1924. jan. 30. Tiszafüred után, január 28-án Poroszlón és Sarudon bontott zászlót a Kát. Népszövetség, A poroszlói gyűlés az iskolában folyt le, amelyen Boriári Ferenc főtitkár és dr. Osepela Lajos kiküldött vettek részt. A A poroszlőiak, köztük Kintzly Sándor földbirtokos, Erdős János százados, Ambrus Alajos jegyzó, Jósvay Gábor, Péntek László r. k. tanítók — szép számmal vettek részt a gyűlésen. Török Dezső plébános lendületes szavakkal nyitotta meg a gyűlést, mely után Borián Ferenc és Csepela Lajos dr. beszéltek. A zárószavakat Jósvay Gábor kániortanitó mondotta, vázolva a kát. erők koncentrálásának szükségét. Török plébános pedig ügyes fordúlattal 72 új tagot vett föl a megalakult Népszövetségbe, amelynek olnöke Graefl Jenő nagybirtokos lett. Ugyanaz nap délutánján Sarudon folytatódott a munka, ahol a minden nemesért és jóért lelkesedő Nádassy Ferenc plébános, behízelgő nyájasságával gyűjtötte össze az iskolateremben híveit. Keresetlen szavakkal mutatta be a központ két szónokát, akiket osztatlan figyelemmel is hallgatott meg a lelkes közönség. A tagok száma 200-ra emelkadett a a izónokok fáradozását Tárnyik igazgató- tanító köszönte meg. Különben Sarudon is parázs népművelő-munka folyik. A népfőiskola heten- kint háromszor tartja előadásait. A hallgatók száma 40. Most március 15.-ének megünneplésére készülnek, amely ünnepséggel fog zárulni a népfőiskola idei éve. Van Kát. Olvasóköre is Sarudnak, amelynek 154 tagja van. A kör szintén kiveszi a részét a népművelő munkából, mert vasárnaponkint ismeretterjesztő előadásokat tart. A kát. szervezkedés és kulturális mozgalmuk lelke: Nádassy Ferene plébános, segítőtársai pedig a község derék tanítói. Puky Endre dr. lemondott Eg9r, 1924. január 30. A bódvaszilasi kerületben megejtett képviselőválasztás egyhangúan Puky Endre dr. miskolci főispánt jutatta mandátumhoz, ki megbízó levelét mór be is mutatta a Házban s egyben megtette az ösz- szeférhetetlenségi bejelentést is, mely miskolci főüpánsága folytán fennál. Az ösz- szeférhetetlenséget 30 nap alatt kell megszüntetni, Puky Edre dr. azonban nem élt ezzel a joggal s azt még hétfőn megszüntette, miután elküldötte Miskolc főis- pánságáról való lemondását a belügyminiszterhez. A távozó főispán már mega miskolci föispdnsdgról is. kezdte bucsulátogatásait s igy hétfői nap folyamán volt Hodobay Sándor dr. polgármesternél és Nikkel József h. polgármesternél is, akik őszinte sajnálkozással vették tudomásul a távozást. Mint értesülünk, a távozó főispán kedden délelőtt megy be utoljára hivatalába s már e hét folyamán részt vesz a nemzetgyűlés ülésein. A város tanácsa testületileg fog elbúcsúzni a főispántól vagy e hét végén, vagy a jövő hét elején. A törvényhatósági bizottság tagjai részéről is mozgalom indűlt, hogy megfelelő keretek között vegyenek búcsút a távozó fóispántól. »nwss »»isaoaan QMS fuss uns usasmas iit»> Budapest helyett - Kecskeméti Kecskemét, 1924. január S0. Héjjas Iván, aki vasárnap részt vett a ceglédi Lendvay beszámolón majd szülővárosába utazott, ahol hivatalosan — az üdvözlésekre a következőkben válaszolt: •Nézzetek a szemembe, az a tűz, amely négy évvel ezelőtt ott csillogott, még mindig a régi és egy szikrányit sem veszített fényességéből. Az leszek, aki voltam s aminek nemzetem számára végzetem rendelt!« Aztán a vele Kecskemétre érkezett Lendvay szólott: »Ceglédről jövök, Kossuth városából, hol egész napon át a polgárság rajongó szeretető és ünneplése övezett bennünket. Örömmel jöttem közétek, mert bennetek az igazi gerinces magyarság elejét látom. Budapest a maga erkölcstelenségével már nem méltó az ország vezetésére. Az A1 föld ős elsősorban Kecskemét vegye kezébe az irányítás gyep'ójőt s hazaszeretetével mutasson példát!« ir otsdamban megünnepelték a császár születésnapját. Berlin, 1924. január 30. Az Egri Népújság tudósítójának telefonj elentese. A német császári családnak Potsdamban lakó tagjai Vilmos császár tegnapi születésnapja alkalmából ünnepet rendeztek, amelyen jelen volt három fiával a trónörökös is. Hindenburg tábornagy Hannoverből szintén Potsdamba érkezett az ünnepélyre. A trónörökös és három fia polgári ruhát viseltek, a többi résztvevő azonban díszegyenruhát öltött ez alkalomra. (T.) Az osztrák magyar határkiigazitó bizottság még mindig Sopronban van. Soproni tudósítónk értesít, hogy az osztrák-magyar határ kiigazítására kiküldött nemzetközi bizottság még nem fejezte be munkáit. Sopron legszebb helyén lévő palotában lakik, ez a népes bizottság. Azt talán fölösleges megemlíteni, hogy a határon igen bajos igazítani, de a magyar költségvetés megérzi a jól élő idegenek ellátását. Románia elégedetlen Franciaországgal. London, 1924. január 30. A Times bukaresti tudósítója azzal a már jelentett tényével kapcsolatban, hogy Románia a francia kormány részéről katonai és más anyagnak Franciaországban való vásárlására fölajánlott 100 millió frankos hitelt visszautasította, azt írja, hogy hivatalos körök értesítése szerint a román kormány a francia kormánynak Romániával szemben egy idő óta tanúsított magatartásával elégedetlen. Páris álláspontja a besezarábi >i kérdésben, a magyar jóvátét lek kérdésében és a gazdasági problémákban, mint hire jár, össze nem egyeztethető volt a két ország között fönnálló politikai kapcsolatokkal. A kölcsön visszautasítása tehát az elégedetlenség érzése nyílt kifejezésének tekintendő. Messzemenő következtetés volna azonban, ha valaki arra számítana, hogy ez az elégedetlenség a román politikában új fordulatra vezet.