Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-01 / 1. szám
4 Eger, 1924. január 1. kedd. XLÍ. évf.^1. sz. • jrJM/i Előfizetési dijak postai szállítással gBB bóra . . 7000 K j Egész és lélévl előfizetést legged évre 20000 K i ----- nem fogsínnk el. E ger város társadalmához! Megdöbbentő statisztika jelent meg Dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő úr tollából az Egri Képújság tegnapi számában. A kis iskolás gyermekek közül, hat százan, hétről-hétre csak pattogatott kukoricát, vagy sült tököt kapnak enni s emmellett tűtetlsn szobában szenvedik a 17 fokos hideget, amelyet még a jól táplált emberi test sem képes elviselni. Ezt is Trianon csinálta! Az emberi és nemzeti érzés lehetetlen, hogy meg ne mozduljon bennünk, becsületes magyarokban s gyors elhatározó tettekre ne késztessen. A jövő magyar nemzedék megmentése érdekében, kérve kérek mindenkit, aki csak teheti, vállaljon el konyhájára legalább egy szegény gyermeket ebédre, esetleg vacsorára is. Az ez iránti jelentkezéseket Pap István polgármesteri titkár veszi fel. Aki a szegénynek ad, az az Istennek ad ! Eger, 1923. december 31-én. hazafias üdvözlettel: TRAK GÉZA h. polgármester. Mit ^áijunk az újévtől? Eger, 1SÍB; december 31. A magyar szerencse a háború első •apjától kezdve olyan állhatatlan volt, hogy azóta — úgyszólván — semmiféle »új« nem jelentett nekünk jót. Nem valami helyén való lenne tehát, ha az új évhez kötött reménységeket túlságos várakozássá fokozznők. Űj harcterek, új ellenség, új harczi mód, új hadüzenetek, új hadvezérek, űj hadseregrzállítők, űj bakancs, űj szövet, -— papírruha, papírspárga, új meg űj ba- dikölcsön, űj fejedelem, új eszmék, űj han gok, új felfogások, új áramlatok és űj bomlások, új pénz, új kamatszámítás: nem jelentettek miránk szerencsét, annál kevésbbé boldogságot. Pedig minden nap jobbat vártunk a bolnaptől. Minden vasárnap jobbat vártunk az új héttől. Az elseje valósággal elbizakodottá tett bennünket. Hogyne romlottunk volna bele a sok léha várakozásba, mikor esztendők fordulásakor szép rózsaszínűnek fostegettük maiunk elé a jö vendőil Azt a jövendőt, amelyBazóta már a múlté és — ugyancsak nem Bolt még enyhébb színű a fekete gyászn Mikor lesz hát halváil rózsaszínű ez a jövendő ?! Hát már ne* reméljünk? Majd ha azok a fogy ■ákosságaink, amelyeket ez a nemzedék oieszemóetünő- en elárúl — az újabb nemzÄpk törekvése, a fiatalabbak életrevaló* volta, emberségesebb, vagy talán ■ istenesebb igyekezete folytán — eltüiÄieznek; ha kevesebbet hallunk az alac»nyrendű felfogásból és többet a közöns» *es fölé emelőből ; ha távolodunk a fc di sártól és emelkedünk az égies eszme !alé; ha mostani durva érzéseinkből ki retkőzünk és szeretni fogjuk egymást, m ni ahogy az POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. felebarátokhoz — tehát magyarokhoz is — illik. Röviden : ha tüzbe vetjük a 32 lapos bibliát, többi összes léhaságainkkal együtt és belemélyedünk az evangéliumi önzetlen emberszeretetbe : akkor fogjuk megtalálni azt az utat, amely bennünket, magyarokat, a rózsaszínű jövendőnek nemcsak a reményébe, hanem a valóságába elvezet. De azt várni, hogy földünk többet teremjen, amíg azt mélyebben meg sem szántogattuk ; azért epekedni, hogy a másik nemzedék jobb érzésekkel fogjon egy enyhébb derűt Ígérő magyar jövőhöz, mi kor annak testi-lelki nyomorát a megrokkant családok enyhíteni is képtelenek; leborúlni nem is az arany, csak a papíros \ borjú előtt, azt imádni és a közterhek bői a letagadhatatíanúl köteles részt minél enyhébben, még akkor is elkésve venni ki: lahet-e, szabad-e így bizakodni ? Nem vakmerő bízás-e az ilyen? Nagy szerencse, hogy a 8 millióeska magyar se mind egyforma. Még nagyobb szerencse lenne, ha a nagyobb része len- j ne igazlelkü és boldogságra törekvő. De ; legnagyobb szerencséje Csonkaicagyar- ! országnak még is csak az lenne, ha mi* ; nél előbb komoly megfontolásra térne en- I nek a 8 milliónak többsége. Mert, bizony, csak akkor nem leima hiú fecsegés ez a valamikor igaz szívből fakadt köszönés : Boldog új évet! «o<hh» «»tow OinmxsutN womm »•»» »<+»»»•» topa A magyar és német pénz. Eger, 1923. december 31. A magyar bankjegy-forgalom 850 milliárd körűi van, Németországban pedig november 15-őn 19 trillió bankó volt forgalomban. A mi egykoronánk, amely olyan koldus, hogy semmit sem lehet rajta venni, még a koldus is megveti, szégyenletében el is tűnt, sehol sem mutatkozik, — Németországban még nagy űr, sokra becsülik, 115 millió márkát adnak a magyar egy- koronásért. Ez azt jelenti, hogy Németországban 115 milliőszor drágább az élet, mint nálunk. Ott 100 millió márka nem pénz. A billiós márkának sem nagy a becsülete. A napokban kaptam emlékűi egy 10 billiós bankjegyet, vagyis 10 ezer milliárdot, vagy még érthetőbben kifejezve 10 milliőszor millió márkát, melynek számjegyekkel való kiírásához 13 zérus kell. Hogy mennyi ez ? Összehasonlításból tudjuk meg. Egy perc rövid idő, egy másodperc egy pillanat. Mégis Krisztus Urunk születésétől 1923. dec. 31 éjfélig csak egymilliárd tízmillió hétszázhuszon- nyolcezernyolcszáz perc, vagyis hatvan- milliárd hatszáznegyvenhárommillió két- százhuszonnyolcezer másodperc múlt el. 10 billió másodperc pedig 317,093 év alatt fog majd elmúlni. Ennyit tesz 10 billió másodpercekben, magyar koronában pádig csak 87 ezer koronát tesz ki, zürichi számítás szerint pedig alig ér 8 svájczi frankot, vagyis 20 vagy 30 ezer magyar koronát. Ha én ezt az emlékül kapott 10 billiós márkát egy márkásokra akarnám felváltani és a pénztáros, aki nekem ezt leolvasná, naponta 10. órán át számlálna, évente pedig 300 napon át olvasná gyorsan az egymárkásokat, hát 555,555 évig és 6 hónapig kellene élnem, míg leolvasnák nekem egymárkásokban. És olyan tömeg papírost kapnék, hogy ha az egymárkásokat (minden márkást egy deciméter hosszúnak véve) a végükkel egymás után raknám a főidre: az egyenlítőnél 25 ezerszer lehetne körölcsavarni vele a földet. Ilyen nagy szám 10 billió márka! Ha ez békebeli márkában volna meg nekem, hát Amerikát és Európát mindenestül megvehetném, most pedig egy félcipőt adnak érte Németországban. Da ebből az a tanúlság, hogy ha a nagy, gazdag, hatalmas, erős, szervezett Németország a békeszerződés, a jóvátétel, a nemzeti ellenállás, a győzők szekatúrája következtében ide züllött, hová jutunk mi is, ha Bethlen litvánnak nem sikerűi a kis- ée nagyantantnál kieszközölni a békeszerződésben kikötött zálogjogok és jóvátétel! fizetések felfüggesztését és nem sikerűi a külföldi kölcsönt megszerezni ? Ezért ma nagyhangú virtuskodással elgáncsolni a kormány törekvését annyi, mint a 10 billiós bankjegyeknek az útját egyengetni, amitől óvjon meg minket a józan magyar Ó3z és az okos hazaszeretet. n. Eger története 1923-ban. (Befejező közlemény.) Augusztus : Kállay Ákos é3 Frőhnert Lajo3 aranymíséjüket mondották. —Lázár Imre ludovikás meghalt. — Szélvihar volt, mely tetőket sodort le. — Jőgveremtflz a Korona mögött. — Az Egri Dalkör új otthonába, a Kát. Körbe vonult. — Czakő- színtársulata elbúcsúzott. — Az Érsek fő- pásztor aranymiséjét mondotta. — Buda- váry László és Lendvay István az Érne mulatságán resztvettek. — Nagyboldogasszony napján toronyzene volt. — P. Oslay Osvaldotzárdafőnökke választották. — Fülöp József lábait a vonat levágta. — Ismét megtartották a bélapátfalvi zarándoklatot. — A várbeli kálváriastációkat megújították. — Mozgalom indúlt Egerben Tanító-Otthon létesítésére. Szeptember: Morvay Gerő és özv. Miskovica Flórisnó meghaltak.— Hadiözvegyet temettek a cserkészek. — Csiffáry V. Antal meghalt. — Tüdőgondozó intézetet akarnak alakítani. — Megérkezett a Lajos harang. — Az Egri Dalkör íársasvacsorán avatta fel az új otthont. — A csillagos
