Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-08-25 / 191. szám
Ára 150 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 3500 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 10000 K | —- nem fogadunk el. iriétéssk □ cm. 30 K. Eishirdetések szavanként 30 K. Ä lakásépítés ügyének tengeri kígyójával foglalkozik egy-két nap óta a nemzetgyűlés. Már régen kellett volna, hosszú esztendőkkel ezelőtt és ha idejében elintézik ezt az égető kérdést, sok apró tragédiától kímélték volna meg a kormányzás a hon atyái, Magyarország eokat szenvedett lakosságát. Mert égetően szükség van lakásépítésre. A trianoni béke óta a helyzet semmit sem javult ebben a tekintetben, &őt rosszabbodott. Még mindig sanyarognak menekültek vaggonvárosokban, még mindig nem embernek való odűkban laknak az otthonukból kiüldözött bús magyarok. S örnyen pusztít közöttük a betegség, a tuberkulózis és egyéb, ami a nedves, do hős lakás természetes következménye. Azonban magánosok lakásépítésére mai napság, nem lehet számítani. A lakás- rendelet útvesztő paragrafusai, az óriási adók elvették kedvüket a tőkéseknek attól, hogy új házakba, vagy a régiek lakhatóvá tételébe öljék bele millióikat. Számítását jobban megtalálja a divatos üzletben : a tőzsdejátékban, a papírok vásárlásában, esetleg a földben, amely mégis hoz értéket: természetben is megfelelő kamatot. Visszatartja őket a befektetés nagysága is, hisz a mai építkezés óriási ösz- szeget emészt föl. Ma 174 K a tégla darabja, 335 K a cserépé, 130 ezer korona egy köbméter mész, 1100 K az aszbeszt- pala. Hát még a többi anyag ára és az óriási munkadíj! Ezért« nincs építkezés, ezért teng-leng a magyar építőipar, ezért nincs elég lakás. De mert égető baj a lakáskérdés megoldása, az államnak kell építeni, vagy építésre szorítani azokat, akik konjunkturális állapotuk mellett könnyen építkezhetnek legalább annyit, amennyiben saját alkalmazottaikat elhelyezhetik. A lakásépítő törvényjavaslat csak rábírni akarja a különböző vállalatokat a lakásépítésre, és az építési költségek 6O°l0-át államkölcsönként uyujtja nekik. Ez a megoldás sehogyseűi egyeztethető össze nyomorult országunk anyagi helyzetével. A bankok, kereskedelmi és egyéb iparvállalatok, amelyek óriásokká híztak föl a konjunktúrán — szinte ingyen házat kapnak az áll mtól s bizonyára a markukba nevetnek ezen a példátlan nagylelkűségen. Jó lesz hát még idejében változtatni a javaslaton; a kormányzat egész nyugodt khet: egészen jól fogják bírni a magyar vállalkozások a kényszerű lakásépítés költségeit! «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Eger, 1923. augusztus 25. szombat XL évf. 191 sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Jpftísi célodra a Jegyintézet hitelt nem folyósíthat.“ Tévedés a Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát Vasadi Balogh György nemzetgyűlési képviselőnek önmaga ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügyében. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság megállapította, hogy az eset tárgyalásra nem alkalmas és így az eljárást beszüntette. Ezután át térnek az építkezések alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről szőlő törvény- javaslat folytatólagos tárgyalására. Első felszólaló Györki Imre. Kifejti, hogy a lakáskérdés már a háborút megelőzőleg is legégetőbb kérdése volt az államnak. Szociálpolitikai kérdésnek kell a lakásügyet tekinteni. A lakásépítési akció keretében gondoskodni kell arról, hogy a tüdőbetegek részére szanatóriumot létesítsenek. Ugyancsak gondoskodni kell népszállő építéséről. Az építkezést kényszerrel kell előmozdítani, ezért ellenzi a vállalatok nagymértékű támogatását. A javaslatot nem fogadja el. Kiss Menyhért furcsának találja, hogy a keresztény és agrárjellegű kormány miért akarja a lakásépítést a nagybankokkal lebonyolítani. Az egész külföldön sokkal szigorúbban léptek fel a bankokkal szemben, mint Magyarországon. Mindenütt tudják kényszeríteni a nagytőkét, hogy áldozatokat hozzon a lakásínség megszüntetésére, csak Magyarországon adnak ezzel szemben még kedvezményeket is a bankoknak és így még ennek az akciónak is, minden előnyét a nagy bank és a nagy tőke számára biztosítják. Nézete szerint a Jegyintázet pénze feleit a kormány rendelkezik. Ha ez így van, a kormány minden egyes esetben köteles a nemzetgyűlés engedélyét kikérni, ha kommerciális ösz- 8zegeket akar folyósítani. Az egész lakás- építési akciót az államnak kellett volna kézbe venni. Ezután Kállay Tibor pénzügyminiszter emelkedik szólásra. A népjóléti miniszter részletesen kifejti majd azokat az okokat, melyek a kormányt arra késztették, hogy ilyen kedvezményekkel segítse elő az építkezés ügyét. Nem vagyok barátja semmiféle adókedvezménynek, nem szivpsen szoktam előállni olyan javaslatokkal amelyek az adózás terén kedvezményeket nyújtanak. Hogy mégis bele megyek ebbe a javaslatba és ennek elfogadása mellett emelek szót, annak oka az, hogy a népjóléti miniszter programmja az hogy az állami építkezésekbe a magán tőkét is bele kapcsoljuk, hogy a lakáskérjavaslatban ? dést megoldhassuk és ezzel kapcsolatban a lakáshivatalt is megszüntethessük. E cél érdekében a népjóléti miniszter eredetileg olyan törvényjavaslatot kívánt előterjeszteni, amelynek értelmében a vállalatokat kötelezték volna arra, hogy alkalmazottaik részére lakást épitsenek. Célszerűnek mutatkozott azonban, hogy ezt a kérdést tárgyalás utján békésen rendezzük. A tárgyalások eredménye ez a javaslat, amely most a Ház előtt fekszik. Ebben a törvényjavaslatban túlnyomórészt olyan kedvezményeket biztosítunk a vállalatoknak, melyek csak akkor érvényesek ha a házak felépültek már. Olyan adó elengedésekről van szó tehát, amely adó nem folyna be akkor, ha ez a lakásépítési akció meg nem valósulna. A törvényjavaslat kapcsán többen kifogásolták a hitel kérdést és különösen a hitelügyi politikát. Meg kell állapítanom, hogy nem jegyintézeti hitelről van szó. A Jegyintázet építési célokra hitelt nem folyósíthat. Ha a törvényjavaslatban mégis jegyintézeti hitelről vau sző, ez csak tévedésből kerülhetett a javaslatba. Szilágyi Lajos: Ilyen tévedésekről előre kellene informálni a Házat. Az ülés tart. Kasszanap. így nevezik a bankok azt a napot, a mikor kosztpénzt fizetnek. A szemérem- érzet már annyira elhalaványodott a budapesti bankoknál, hogy a kasszanapok közhirrétételót napilapok utján hozzák nyilvánosságra. Az üzletek igen jól folyhatnak, mert az e heti kosztpénz 11 °/o. Becsületes fej jel, tiszta lélekkel elképzelhetetlen, hogy a bank, a mely 11 percent heti pénzt fizet előre, hogyan képes behozni ezt az összeget, ráadásul még szép jövedelmet is biztosit&ni önmagának. Nem csoda, ha minden árú hajmeresztő módon áreme lést jelez; ha szinte óráról őrára változnak az árak; ha a tízezrek kezében ösz- szefut a sok millió, — a nagy tömeg pedig fogcsikorgatva, tehetetlenül szemléli a fejleményeket. A minap két egri zsidőasszony utazott Budapestről hazafelé. Ragyogó szemekkel igyekeztek Egerbe — dagadó pénztárijával. — Mámileben l.mily felségesen mulattunk, szók az ifjabbik. A Ritzbe szálltunk, Gerbaudnál uzsonnázunk, a Hungáriában vacsoráltunk, unalomból, mert csak másnap volt a kasszanap a Benkő banknál, megnéztük az állatkertet, a mulatókat.
