Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-26 / 166. szám
2 EGK! NÉPÚJSÁG 1923. augusztus 24 Kirándulók és tóristák okozzák az erdőtüzeket. A szilvási uradalom erdeibe csak Eger, 1923. augusztus 23. Az elmúlt napokban, amint megírta az Egri Népújság, a környék kirándulóhelyeiül szolgáló erdőkben, több tűzeset fordult elő. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy ezeket a veszedelmessé vál ható erdőtüzeket kirándulók és turisták okozták. Ugyanis a kirándulók, ahol az erdőben letelepednek, tüzet szoktak rakni és sokszor — elég könnyelműen — a tüzet nem oltják el jól, amikor ott hagyják a pihenés, mulatság kedves tanyáját A most oly gyakran uralkodó szelek aztán szárnyukra veszik a pislákoló zsarátnokot s kész az erdőtűz, amely kiszámíthatatlan károkat okoz úgy a közgazdaságnak, mint az erdőtulajdonosnak. Legutóbb gróf Paliavicini Alfonz szilvási erdejében is tűz ütött ki, amelyet turisták okoztak, E körülmény bírta az uradalom erdőhivatalát arra, hogy lapunk útján a turisták és kirándulók érdekében 'ásbeli engedéllyel lehet kirándulni. a következőket közölje a nagyközönséggel : A szilvásváradi uradalom, tekintettel azon sajnálatos körülményre, hogy alig néhány hét alatt a kirándulók és turisták gondatlanságából származó ismételt erdőégések által több milliós károkat szenve dett, területén a turistáskodást és kirándulásokat kénytelen beszüntetni, illetve személyes felelősség terhe melletti Írásbeli engedélyhez komi, mely az uradalom erdőhivatalától kérendő. Mi a magunk részéről is figyelmeztetjük a kirándulókat, hogy erdőben tüzet ne rakjanak, s ha mégis raknak, akkor lelkiismeretesen oltsák is el, különben könnyelműségükkel lehetetlenné teszik másoknak is e szép, testet, lelket üdítő helyek látogatását; másrészt az erdő nemzeti vagyon, amelyben kárt tenni nemcsak megtorlsndó bűn, hanem hazafiatlan cselekedet is. Selyemgyár lesz a vármegyében? A selyemhernyótenyésztés nagy fejlődést mutat — 220 métermázsa gubót termeltek az idén a vármegyében. — Egy angol érdekeltség selyemgyárat ígért a megyének. Eger, 1923. aug. 23. Akármelyik vármegyei úton megyünk, ahol eperfák szegélyezik az úttestet, s ha benézünk a hevesi portákra, látni fogjuk, hogy az eperfák lombjai mindenütt ala posan meg van ritkítva. Intenzív selyem hernyőtenyésztés folyik itt, amelyet iskolások, öregek folytatnak nagy gyönyörűséggel. Kétségtelen, hogy a vármegye derék tanítói karának az érdeme ez, amely aránylag rövid idő alatt, hazafias és szociális érzéstől áthatva, — kedveliette meg népünkkel ezt a könnyű, de mégis szépen jövedelmező foglalkozást. A hivatalos jelentések szerint, csakugyan Heves vármegye az egyik legnagyobb selyemtermelő helye Csonkamagyar- országnak. A vármegye községeiben 1200 család foglalkozott a selyemhernyőtenyéaztéssel, amelyek összesen 220 métermázBa selyem gubót szállítottak be a beváltó-intézethez. Oly gyönyörű eredmény ez, amely a legszebo reményekre jogosít bennünket, s ha a termelés fokozódik, igen tekintélyes jövedelmi forrása lesz Hevesmegye lakosságának a selyemtermelésből. A selyemhernyótenyésztés lendülete vármegyénkben, már fölkeltette idegen pénzemberek figyelmét is. Amint a főispánnak — a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tett kijelentéséből tudjuk — angol i érdekeltek megígérték, i hogy ha e foglalkozás még népszerűbbé és eredményesebbé válik, hajlandók Hevesmegyében selyemgyárat | alapítani s a termelt gubáért a ma- \ gyár országi gubóáraknak háromszorosát megfizetni. Hogy milyen nagyjelentőségű volna ; egy ilyen selyemgyár a vármegye terüle- | tén, azt fölösleges elmondani. Az idei eredmények és az angol ér- ! dekaltség Ígérete pedig arra ösztönözze a j falvak vezetőit, hogy a jövő esztendőben | még nagyobb figyelmet szenteljenek a ; selyemtermelés ügyének : Nemcsak népük, de az egész csonkaország közgazdasága | is jótékonyan fogja ezt megérezni. A fotball-pályák tolvajai. Eger, 1923. augusztus 23. Az utóbbi években hatalmasan fellendült Egerben is a sport. Nemcsak az iskolákban fordítanak rá nagy gondot, hanem maguk az iskolás gyermekek is nap-nap után kijárnak szüleik engedélyével a »pályára« fotballozni. A vármegyei laktanya melletti nagy térség, továbbá a Vásártér, Eger gyermekvilágának kedves lapdajáték tere. Persze, hamarosan belemeiegednek a játékba. Sem nem látnak, sem nem hallanak aztán, így ügyet sem vetnek lerakott ruháikra. Az élelmes tolvajok persze alaposan kihasználják a gyermeki gondatlanságot. Nap-nap után felkeresik a fotballpályákat s úgy tesznek, mintha nagyon érdekelné őket a játék. Egy őrizetlen pillanatban aztán egy egy kabátot magukhoz vesznek az érdeklődők s elillannak vele. A kabát gazdája csak akkor veszi észre ruhája eltűnését, mikor a játék végén magára akarja venni s amikor a tolvaj már ár kon bokron túljár. Gyakran ismétlődnek ezek az esetek, igy tegnap T. J. fogházőr fiának a felsőkabátját lopta el a pályáról ismeretlen tettes. Figyelmeztetjük hát a szülőket, intsék óvatosságra a játéktérre menő gyermekeiket, mert ma egy-egy kis felsőkabát ellopása is érzékenyen érinthet egyes családokat. Az OMKE. tiltakozik az uzsora-rendelet ellen. Alig hogy megjelent az uzsorarendelet, nyomban összeült az OMKE., hogy a radikális rendelkezés pontjait megbeszélje. A gyűlésen egyhangúan a következő határozati javaslatot fogadták el: Az OMKE. a tisztességes magyar kereskedelem szempontjából vá.tozatlanúl arra az álláspontra helyezkedik, hogy az árdrágító, tisztességtelen eszközökkel dolgozó exisztenciák legszigorúb ) megbüntetését, a maga részéröl is indokoltnak tartja. De amíg az árdrágítá ii törvény alkalmazása szempontjából, a vitás kérdések egész tömege áll fenn, az utánpótlási ár és a devizaszámítás kérdése megfelelően szabályozva nincs, — a legkevesebb, amit kívánnunk kell, az, hegy minden konkrét ügyet a legalaposabba i, legbehatóbban és a legnagyobb szakszerűséggel bíráljanak el. Az új rendelet a gyorsítás szempontjának alárendelt mindm kérdést. A felebbvitel képtelen kizárása az elbírálásra kerülő esetek túlnyomó iészében, a még nem jogerős Ítéletek azonnali végrehajtása oly intézkedések, ame yek a legsúlyosabb veszélyeket rejtik magukban mindenkire nézve, aki önhibáján kivűl ia árdrágítási eljárás alá vonatik. Mindezeknél fogva az OMKE. a rende et legsürgősebb hatályon kívül helyezését a magyar kereskedelem zavartalan munkálkodása érdekében a legerélyesebben kívánja. iiiiüafe ShV«i«iiuu Uj hivatalt állítottak föl a biztosító- vállalatok felügyeletért. . Eger, 1923. aug. 23. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a pénzügyminiszter a biztositó vállalatok felügyeletére uj hivatali állított föl Budapesten, a pénzügyminisztérium épületében. Az uj hivatal cime : »A biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatósága«, amely közvetlenül a pénzügyminiszter alá van reacelve. Az uj hivatal hatáskörébe tartozik a biztosító magánvállalatok megalakulása és működése felett az állami felügyelet gyakorlása. Hatásköre kiterjed az összes belföldi biztositő magánvállalatokra, úgy szin:én azon külföldiekre is, amelyek Magyarország területén működést folytatnak. A felügyelő hatóság élén az elnök áll, akit az igazgató helyettesi!. Az uj hivatal három osztályból áll és pedig a) .az életbiztosító b) kártiztositó végül c) biztosító-technikai osztá yböl, mely utóbbi átmenetileg a Pénzin ;ézeti Köz pontnak fog működni. Az uj hivatalnak lesznek szakértői, akik alkalmaztatásuk előtt a biztosítási matematikai szakvizsgát kötelesek letenni. Ezt a vizsgálatot csal: főiskolát végzett egyének tehetik le, aki r igazolják, hogy legalább egy évig valamely hazai biztositő társaságnál működtek), Konstantinápoly kiüríti se. Konstantinápoly MTI. A kiürítési formalitások megkezdődtek. A lefoglalt épületek és a török hadihajók átadását most készítik elő.
