Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-24 / 165. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. július 24 K*4 Eger, 1923. július 23 Az egri in. kir. törvényszék büntető tanácsa Prettenhoffer Ödön kir. törvénysz. tanács-elnök elnöklete mellett f. hó 21 én, szombaton egy, a magyar nemzet sorsára nagyon mély és szomorú perspektívát táró bűnügyet tárgyalt. A tiszaszőllősi községi biró volt a vádlott, Gőz András, aki az adóügyi jegyzó hivatalos helyiségében több esetben lázítő kijelentéseket tett a község polgárai előtt; azok előtt, akik őt a törvényen őréül és biztosítékául maguk fölé emelték. HatvaDhárom éves öreg fővel ragadtatta magát a törvénybirő a lázítő kijelentésekre, melyeknek következményeivel — úgy látszik — nem számolt A leromlott és meglazult felelősségérzés, a magyar meggondolatlanság és bűnös szenvedélyesség megdöbbentő képe bontakozik ki előttünk a törvénybirő lázítő szavaiból, amelyek annál kfserübbek, fájdalmasabbak, mert egy község nevében hazudtak s ezt a községet hazafiatlanság- gal akarták megbélyegezni. A forradalmi idők terrorjának véres árnyékai kísértenek a törvénybirő szavaiból, melyek ne hangozzanak el hiába és «Hallják meg a konzúlok», hogy ha nem is komoly veszedelmet hirdetnek az öreg törvénybirő szavai, mégis figyelmeztetnek, hogy az állam- polgári kötelezettségek eme nyílt megtagadása és meg nem értése — sajnos — a Eger, 1923. június 23. Az elmúlt héten három napig sztrájkoltak az egri építőmunkások. Olvasóinkat bizonyára érdekli a sztrájk oka és eredménye Előre is leszögezzük, hogy az egri építőmunkások a szociáldemokrata szakegylet tagjai. Kilencven százalékuk becsületes, hazáját ■ vallását szerető magyar ember: lelkűkből utálják a szociáldemokráciát és néhány vörös legény a legvadabb terrorral, fenyegetéssel tartja őket együtt a vörös szakegyletben. A sztrájkra vonatkozó értesüléseinket is az egyik ilyen terrorizált, sztrájkoló munkástól kaptuk, aki elmondotta nekünk, hogy a vállalkozókkal az elmúlt évben egy kilo barna kenyér árának megfelelő órabérben állapodtak meg a munkások. A barna kenyér kilója Pesten azóta 540 koronára emelkedett, Egerben azonban, ahol pedig a pékek az ország legolcsóbb fájával sütnek és kiadásuk is kevesebb, mint a fővárosban, ugyanennek a kenyérnek kilója, a hatóság nemtörődömsége miatt, a 600 koronát is túlhaladta. A vállalkozók már tavasszal is emle gesték munkásaik előtt, hogy ilyen körülmények között nem bírják a versenyt, mert drágábban• kénytelenek vállalni az építéseket, mint a fővárosi, vagy a vidéki mesterek. Az építtető közönség pedig, mely jórészt gazdákból áll és búzaalapon számít, már júniusban egymásután kezdte visszavonni megbízását az egri vállalkozóktól és olcsóbb mesterek után nézett. Ezért most hogy a legerősebb szezon magyar átlag politikai éretlenségéről tesz tanúságot A tényállás egyébként a következő: Gőz András 63 éves tiszaszőllősi községi biró 1921. augusztusában Schmál Dezső adóügyi jegyző irodahelyiségében az adóvallomást benyújő felek előtt azt mondotta, hogy nem kell vallomást adni, mert nincsen egyetlen parasztember sem, akinek egy fillér jövedelme is lenne. Könnyű azoknak a sok ingyenélő és semmittevő úrnak mindenféle elviselhetetlen adót a szegény paraszt ámbár nyakába sózni. 1921. decemberében az ingatlanva- gyonváltság fizetésének elrendelésekor azt hangoztatta, hogy minden csak az urakért van. El kell jönnie az időnek, amikor minden urat legyilkolnak, fölakasztanak, mert ad dig nem lesz nyugodalma a szegény, dolgozó parasztembernek! 1922. szeptemberében pedig, amikor a földadó kivetési és előírási munkálatok tartottak, azt a kijelentést tette, hogy minek az a sok hiábavaló irka-firka. Tiszaszőllős községből senki sem lesz olyan bolond, hogy azt meg is fizesse! A kir. törvényszék büntatőtanácsa, tekintettel a vádlott előéletére és korára, 1 évi börtönre ítélte a volt községi birót. Az ügyész a büntetés súlyosbításáért, a vádlott és védő enyhítésért fölebbezett. idején a vállalkozók és munkások munka- nélkül ne maradjanak, a vállalkozók fölhívták munkásaikat, hogy az eddigi kenyér-órabér helyett kössenek velük egyezséget búza-órabérre. Alapul ajánlották a kenyér július elsejei árának megfelelő búzamennyiség árát. A munkások legnagyobb része, — már persze a józan, számítani is tudó rész — hajlandó is volt ezen az alapon belemenni a tárgyalásokba. Nem így azon ban a vörös terroristák. Ezek mindjárt fölvetették a hatalmi kérdést. <Meg kell mutatni a mestereknek, hogy nem diktálhatnak*, ez volt a jelszavuk. S mikor látták, hogy nem tudják a terrorizált munkásokat beugratni a sztrájkba, gyorsan hazahívták Ankli diktátort, a vörös főlegényt, aki valahol a vidéken, talán éppen a Káptalan-birtokán épített. (Mert az már úgy szokás, hogy a vörös elvtársak a bur- zsujtól, ha mindjárt pap is az, szívesen elfogadják a munkát, a kenyeret!) Ankli diktátor jött, parancsolt, akárcsak a vörös világban. «Jaj annak, aki dolgozni mer!* Parancsa nyomán megállt a munka; a gyáva, gerinctelen építőmunkások, ha zúgolódva is, de letették a szerszámot A sztrájk azonban mégsem volt általános. A Líceumban és az épülő Petro- házon dolgoztak a munkások. Itt nem engedtek a terrornak, hiába volt a vörös legények fenyegetése. Ez a két vállalkozás a szociális érzékükről közismert Nagy- Testvéreké. Régi dolog pedig, hogy a Nagy-Testvéreknél dolgoznak a város legszorgalmasabb és legintelligensebb építő- munkásai. Mind öntudatos, komoly férfi. Ezek, munkaadójuk ajánlata alapján, sztrájk nélkül kötöttek egyességet a búzaórabérre nézve. A sztrájkoló építőmunkások három napon át hallgatták Ankli diktátornak éa vezérkarának uszításait; persze közben fogyott a bor, sör is a sztrájk-tanyán, a Knézich Károly-utcai Gyenes-féle korcsmában. S a nagy sztrájknak mi volt az eredménye? A munkások elvesztették 11.600 X 3 — 19.800 kor. keresetüket, s végül mégis elfogadták a vállalkozók búza - órabér ajánlatát. Azt hisszük, hogy ez a sztrájk végre észretéríti a vállalkozókat és a szociáldemokrácia terrorját nyögő munkásokat, de a nagyközönséget is. Miért adnak munkát a vállalkozók a vörös szakszervezetben levő munkásoknak? Miért melengetnek mérges kigyőt keblükön ? A munkások pedig miért tűrik a vörös legények terrorját?. Legyenek már egyszer férfiak, ne gyáva vénasszonyok! Ha lelkűk nem vörös, hagyják ott a szo- ciáldemokata terror társaságot! S ha a vállalkozók és a munkások nem akarják levonni ennek a sztrájknak a tanulságát: cselekedje ezt a nagyközönség s elsősorban minden hatóság. Sem a magánosok, sem az egyházi és világi hatóságok ne dolgoztassanak olyan vállalkozókkal, akiknek munkásai szociáldemokraták! Aki vörös, az menjen Kun Béla után és tőle kérjen munkát, de templomainkat, megyei és községi épületeinket ne szentségtelenítse meg ! Becsületes magyar ember házán éa ipari szükségletének minden tényezőjén csak keresztény és nemzeti alapon szervezett munkás dolgozzék! KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Anglia 10 napon belül szeretné megkapni a szövetségesek válaszát. — Francia terv szerint Németországnak két milliárd fontot kellene fizetnie. — Vasúti szerencsétlenség történt a Szófia—római vonalon. — Pasteur kiállítás lesz Strass- burgban. — Rómában a szabad ég alatt adták elő Aidát. — A belga kamara bizalmat szavazott a kormánynak. — Boroszlóban zavargások vannak. — Olaszországban a kamara változtatásokat eszközöl a választójogi javaslaton. — A szerb kor mány Radios letartóztatása esetére zavargástól tart. — Bolsevista agitáció folyik Bulgáriában. — Új sajtótörvény készül Olaszországban. — Becsben ismét toboroznak a francia légió számára. Magyarország. A hercegprímás vizsgálatot rendéit el a koronázó Mátyás templom profanizálása ügyében. — Buda és Pest egyesítésének 50 éves fordulóját gépkiállítással kötik össze. — Régi római aiagútra akadtak Szombathelyen. — Bóldy Kálmán gróf lett az Erdélyi Magyar Kárpátegyesület elnöke.— Eltemették Gagyhy Dénest. — Minden magyarországi nyomtatványt kitiltottak Qláhországből. — Hollandia 1000-nól több csomagot küldött a magyar gyermekeknek. — Újvidéken új lapot ala píianak a szökevények. — Július hő 26-án lesz Kossuth Lajos Tódor temetése a Kerepesi-temetőben. wm-» ii uwpwiinBwapgpqgwa»q—a A Gárdonyi-mauzoleumra Eger város közpénztárába a köveskező adományok érkeztek : vitéz Bobory György dr. főispán 5000 K, Makó 19,950 K, Battonya 990 K, Tűrkeve 1550 K, Győrszentkisér 290 K, Csanádpalota 1950 K. „El kell jönnie annak az időnek, amikor.. Egy lázítő községi birót egy évi börtönre ítélt az egri kir. törvényszék. Egy sztrájk tanulságai. Ankli vörös diktátor parancsa. — Minden munkásnak majdnem 20.000 koronájába került a sztrájk.
