Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-19 / 161. szám
6 Ára 60 korona Eger, 1923. július 19. Csütörtök. XL évf. 161. sz. I m Előfizetési dijak postai szállítással hóra . . 1400 K I Egész és félévi előfizetést Egg hóra . . íwo n j egész es leievi eionze Negged évre 4200 K I — nem fogadunk el. Hirdetések □ cm. 25 K. Kishirdetések szavanként 20 K. aw»»»«?.!« POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A Gárdonyi-mauzoleum tervpályázata. — 33 mü versenyez a pálmáért. — Eger, 1923. július 18. Ma déleiéit 9 órakor ült össze a nagy írónk mauzóleumának pályázatára beérkezett tervek biráló-bizottsága, Trak Géza h. polgármester elnöklete mellett. Jelen voltak a következő zsűri-tagok : A Magyar Mérnökök Építész Egylete részéről Hültl Dezső dr műegyet. nyilv. r. tanár, > a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége részéről Meggyaszay István oki. építőművész, Egerváros képviselőtestülete részéről Dutkay Pál apát-kanonok, Timon Béla főkáptalani főmérnök, Tordai Ányos dr. fő gimn. igazgatóhelyettes, Markus Béla építész-mérnök, végül Rapcsák József városi h. műszaki tanácsos és Kálnoky István dr. városi h. főjegyző, mint előadó. Telegrammban mentette ki távolmaradását Nagy István építőművész, a Fővárosi Képzőművészek Bizottságának kiküldöttje s nem jelent lieg Kdllay Miklós, a Budapesti Újságírók Egyletének megbízottja. Trak Géza h. polgármester megnyitó beszéde megilletődöit emlékezés volt nagy 1 írónkra és hazafias lendületű reménykedés Nagy-Magyarországban. Egész terjedelmében méltó ahhoz az ünnepies hangulathoz, mely a magyar nemzet és Eger város hála-kifejezésének első hivatalos lépését megilleti. Ezután Hültl Dazső dr. indítványára 8 a helye«! munkarend megállapítása végett, Kálnoky István dr. h. főjegyző röviden ismertette a tervpályázat és a bizottság összetételének történetét, majd felolvasta a tervpályázati hirdetményt. Végül egész terjedelmében meghallgatta a bizottság az építészeti tervpályázatok)kezelésére és megbirálására vonatkozó, álÍalános jellegű keresk. miniszteri rendeltet. Ezután Rapcsák József h. műszaki tanácsos tett jelentést a beérkezett tervpályázatokról. E szeiint: Budapestről jött 24 pályázat, Szegedről » 3 » Nagykanizsáról» 1 » Szombathelyről» 1 » Bécbböl »1 » Egerben közvetlenül adtak be 3 at^ __ összesen 33 pályaterv. Ekkor a bizottság felfüggesztette tanácskozását és felvonult a várba, hogy a helyszint tanulmányozza. Itt örömmel közöljük, hogy az építőművészek egyhangúan a legszerencsésebbnek minősítették a hely megválasztását és a Gárdonyi Géza sírjának elhelyezését. Visszatérve a várból, hozzáfogtak a csomagok felbontásához, előbb azonban megállapították, hogy a csomagok pecsétjei sértetlenek. A mai nap evvel telik el és a kettős selejtezéssel, amelynek útján kiesnek azok a művek, amelyek nem felelnek meg a pályázati föltételeknek. A második selej tezésben azok a munkák hullanak át a rostán, amelyek esetleges gyarlóságuknál fogva szemmelláthatóan nem állják ki a bírálatot. Ezután jön az így megmaradt értékes munkáknak részletes bírálata s a titkos szavazás, amely meg nem fölebbez- hető módon dönt. Ez, előreláthatóan holnap délben lesz készen. A bíráló bizottság tanácskozása zártkörű, a tervpályázatokat azonban a döntés után két hétre közszemlére teszik ki a Városház nagytermében, ahol különben a bíráló bizottság gyűléseit tartja. a háború el4tt. Ezeknek a nemzeteknek folyton nagyobb gondot kell fordítani a helyzetre. Különösen áll ez a magyar nemzetre, mely a békeszerződések folytán elveszítette területének 3/* részét. Jelentékenyen megkisebbedett, tehát fokozottabban kell arra ügyelni, hogy nemzetünk a kialakult Európában elfoglalhassa azt a helyet, amelyet gazdasági súlyánál és jelentőségénél, szellemi és erkölcsi kiválóságánál fogva egyaránt megilleti. Ma a kül- ügyek azért is fokozottabb jelentőségűek mint régebben, mert a háborúban sok tekintetben leromlott a gazdasági helyzet. A legyőzőitekkel szemben a békeszerződésben olyan gazdasági rendelkezések foglaltatnak, amelyek nemzetközi rendelkezésekkel vannak kapcsolatban. A nemzetgyűlés, nézete szerint, felelősségének teljes átérzésáről tett tanúságot akkor, amikor nagyobb mértékben foglalkozik a külügyi kérdésekkel. Egyesek részéről olyan kritikák hangzottak el, amelyeket nem tud teljesen összeegyeztetni azzal a felelősséggel, amely a nemzetgyűlés minden egyes tagját el kell, hogy töltse, akkor, amikor az ország ügyeivel foglalkozik. A kritika főkópen azon a téren mozog, hogy a szomszéd államokkal nem vagyunk jó viszonyban. Ennek oda, némelyek szerint, nem a szomszéd nemzetek érzelme és politikája, hanem ezek a felszólalók részben szószólói lettek azoknak a vádaknak, amelyeket velünk szemben az ellenséges külföldi körökben terjesztettek. Több variációt hallottunk, hogy a külpolitikánk állítólagos sikertelensége és különösen a szomszéd államokkal való viszony ki nem elégítő volta onnan ered, hogy ők demokratikus államok, mi pedig nem vagyunk demokratikusak. Ez a felfogás minden irányban teljesen alaptalan, hiszen láttuk a világháború előtt, a világ legnagyobb demokráciája szoros viszonyban volt a zsarnoki autokráciával. Alaptalan ez a vád azé Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V» 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Kiss Menyhért összeférhetetlenségi bejelentést tesz az 1901. évi 21. törvénycikk alapján Huszár Károly ellen, mert mint a Közmunkatanács alelnöke, a Margitsziget bérbeadásánál az Amerikai Bankot, a tőkéseket személyesen prote- zeálta és a bérbeadást kieszközölte. Az 1920. évi 10. törvénycikk értelmében, ma még a margitszigeti gyógyfürdő, egy fontos vagyonát képezi a főváros pénzalapjának. A kormányok mindig fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a főváros pénzalapjának minden vagyona az állam jövedelmét képezi úgy, hogy a zárszámadásokat és a költségvetéseket a miniszter- elnök elé terjesztették föl. Ilyenformán az a közgazdasági vállalat magával az állammal áll szemben. Az összeférhetetlenség esete tehát fennforog és kéri a Házat, hogy az ügyet az összeférhetetlenségi bizottság elé utalja. Ezu*án Daruváry Géza külügymi niszter szólal fel. Az ipdemnitási vita után elhangzott azon felszólalásokra óhajt reflektálni, amelyek külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Örömmel állapítja meg, hogy a külpolitikai Kérdések aránytalanul nagyobb helyet foglalnak el most,mint a múlt évi parlamenti vitában. A parlamenti szempontból ezt érdekes jelenségnek tartja, mert hiszen a nemzetgyűlésnek ez az érdeklődése azt jelenti, hogy a külföldi kapcsolatnak a ^legnagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Kétségtelen, hogy u külpolitikai ügyek a nemzetek életében ma sem sokkal nagyobb helyet foglalnak el, mint az elmúlt évben. A világháború előtt Európában a nemzetek külpolitikai vonatko zásában a stabilizálás, az egyensúlynak bizonyos állapota uralkodott. Ma Európában még most is alakuló formában lévő nemzetek helyezkednek eh úgy, hogy egyes nemzetek sorsa az uj Európában sokkal inkább függ a külpolitikai helyzettől, mint ft KBtSgynfniszter a Hiilső politiKa illéseiről.