Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-17 / 159. szám
2 Eíxtti JSEPUJbAU 1923. július 17. reknek, vegyék rá az embereket, hogy vállalják teljes mértékben felelősségük súlyát. Űj szellemre van szükség, mely a jogok elébe a kötelességet és a felelősséget állítja-. Megvolt továbbá minden polgárban a függetlenség érzete saját körében, de ez nem zárta ki a kooperativ érzületet, vagyis Eger, 1923. július 15. Gyönyörű nyári reggel. A nap már a Bükk bércein is túl jár, mikor vonatunk befut a szarvaskői állomásra. Rengeteg nép ömlik ki belőle s percekig tart, míg a kirándulók elhagyják a kis pályaudvart s eltűnnek a lombos erdő árnyékos helyein. A pályaudvar azonban továbbra is népes marad. Cserkészfiúk állanak katonás rendben apró zászlaik alatt; amott bányászok apró lámpáikkal kelyezkednek el. A pályaudvar födött helyisége pedig megtelik hölgyekkel, urakkal s javában folyik az ismerkedés. Ünnep lesz ma az öreg Bükkben, amelynek méhe csodálatos kincset rejt magában. A szenet, a fekete gyémántoj, a csonka országnak ezt a ritkává lett kincsét, amely éltető életet ad az erőszakkal elsorvasztott szervezetnek, . . S amelynek föltalálása mindig ünnep: az élniakarás, a munka ünnepe. A Hazai kőszénbdnya r. t. monosbéli kőszénbányáját szentelik fal itt ma, hogy Isten áldásával teljesítse szeDt céljait: erőt, energiát adjon az országépitő nemes munkára. A megjelentek között ott láttuk Béky Bélát, a Hazai Kőszónbányák vezérigazgatóját feleségével, Jaulusz János, Bartos József, dr. Hegedűs Bertalan, Horn Ede, Temesváry Sándor igazgatókat feleségükkel, özv. Telbisz Ottmárné sz Temesváry Boriakat, aki, mint a bánya keresztanya jött csanádmegyei birtokáról, Krause tábornokot, Hunyec ezredest, Milassin őrnagyot feleségükkel, Grócz századost, Komlóssy főhadnagyot, Sárfi egri állomás főnököt, a község lelkészét, Sülé Jánost, P. Venczellt az egri Szeatferencrendiek h. házfőnökét, dr. Jaulusz István, közgazda- sági írót, Hogyor József debreczeni kegyesrendi főgimnáziumi igazgatót, Karszky Márton k. r. tanárt, Krammer Gyula Máv. főfelügyelőt Ivanovics főbányaianácsost, Balogh bocsi birőt, a szomszédos közsé gek jegyzőit és másokat. Az állomási épületben felszolgált reg gél; után Zsurkay György, a Hazai Kő- szénbánya mouosbéii üzemének bánya gondnoka, üdvözölte a vendégeset Öröműnnep hajnalára ébredtünk, — úgymond. — Kettős az örömünk ma, nekünk, kitartó, odaadó bányászoknak. Az első öröm akkor ért bennünket a föld mélyében, amidőn acélozott csákányunk az első fekete pontot, a fekete gyémántot érintette, amely után minden egyes bányász sóvárogva sóhajtott. Másik örömünk e pillanat, midőn a bánya tulajdo nosaival szemtől szembe állunk, hódolatunkat cserébe munkásaik megbecsülésé' ért zálogul letesszük. A Társaság minden egyes tagjának bizalommal és szeretettel keli felénk, hányászok felé,fordulnia. Dolgozunk s munkánk harmóniáját nem zaa közért való érdeklődést, megvolt a kiválók iránt való mélységes tisztelet, az egyéniség tisztelete; nem voltak történelmi hagyományok, nem volt történeti háttér, a szabad Amerika angolszász lakóiba visszaütött az ősgermán népgyűlések szabad szelleme. varja semmi. Nincs itt agitátor, mert mi nagy célok érdekében egyedüli célunkért a fekete gyémántok gyöngyeinek felszinre- hozásáért munkálkodunk. Munkánk eredményével nemcsak a Társaság anyagi érdekeit védjük; nemcsak a magunk jólétét biztosítjuk: hanem álnok kezekkel szetté patt szeretett hazánk integritása érdekében is dolgozunk. Élni, feltámadni akarunk s a feltámadás dicsőségéért vérünk utolsó cseppjét is föláldozzuk . . . 1922. nov. 1-án vette át a bányát a Társulat. Munkába fogtunk nagy reményekkel s mindjárt kezdetben négyszer ötször többet termeltünk, mint az előző tulajdonosok. Azonban csakhamar nagyon csalatkoztunk reményeinkben. A bánya rendkívül szeszélyes települése megakadályozta emberfeletti munkánk sikerét. Beláttuk, hogy folytatni a munkát súlyos milliók hiábavaló áldozata. S e nehéz órákban Béky Bála vezérigazgató űj fúrásokat rendelt el, új táró nyitását parancsolta. Az isteni Gondviselés kegyelmes volt hozzánk s Kontzky bányamester diadalra vitte a fúrásokat. Minden reményünk meg van most már arra, hogy a bánya élni és virulni fog. Győződjenek meg erről saját maguk kedves vendégeink. Szerencse föl! A nagyhatású beszéd után a 14. hon- védgyalogezr. d zenekara a Himnuszt játszotta, majd kocsikon és gyalogosan a bányászok és a debreczeni cserkészek vezetésével megindult a vendégsereg a bánya felé. Árnyas fák alatt, csobogó források mentén vitt az utunk s a nagy meleg ellenére jő kedvben érte el a társaság a aionosbéli bányát. A feldíszített bejárat fölött már ott van a vadonatúj festésű tábla : Jó szerencsét! Boríska - tárna. A bányászok meggyujtoiták és el helyezték apró acetilén lámpáikat, a vendégek elfoglalták helyüket s lassan, mél- tóságosan kigördült három bányakocsi az űj táróból, megrakva színig gyönyörű, fekete gyémántokkal. S ünnepies csöndben egyszerre a Himnusz megható és örökszép akkordjai hangzanak föl, majd elhalnak s a csillék elé lépve Béky Béla vezérigazgató a következő beszédet mondotta : »Nehéz, nagyfontosságú munkába fogtunk 9 hónappal ezelőtt s törekvésünk nem volt meddő. íme, fekete gyémántot leltünk a föld mélyében. Fekete gyémántok! Találó elnevezés. Gyémántokra, ilyen kincsekre van szüksége most drága hazánknak. Kincsekre, melyek örök energia- forrást adjanak, melyeknek segélyével csákányt készítsünk, mely lehetővé tegye az energia feltárását, kaszát, kapát, ekevasat, mely mindennapi kenyerünk megszerzéséhez nélkülözhetetlen. Ez örök energia, a feketegyómánt felszinrehozása azonban más szent célt is szolgál, hazánk integritásának kiépítését, hisz ágyút, fegyvert is teremi ez az energia, mit kitermelnek a békás, serény bányamunkáskezek. Hogy ezt elérhessük, hogy az életre termeljük az örök energiát, nagy szükségünk van az egyház áldására. E nélkül hiányoznék az alap, amelyre építünk, e nélkül nem lenne biztosítva az erkölcsi alap, melyre építeni akarunk. Felkérem a lelkész urat, részesítse az egyház áldásában vállalkozásunkat. Ezzel Sülé János feinémeti lelkész elvégezte az előírt egyházi szertartást, a bányaszentelést, amely után a következő- képen kezdette meg gyönyörű és lélekemelő beszédét: »Ünnepi hangulat, örömre keltő emlékezés borul a lelkemre, mikor beszédbe kezdek, hogy növeljem az ünnepi érzést. Ügy látom én, hogy szóra, beszédre ma itt alig van szükség, mert minden élő szónál beszédesebb a környezet ünnepies pompája, a dal és zene köszöntő hangjainak testvéries ölelkezése, a jelenlevők zajos öröme az elöljárók elismerő, jutalmazó részvétele ás főkép az érdekeltek szivének őszinte ás örvendező mcgdobbanása. Csonka hazánknak ez az űj ipartelepe azonban érdemes arra, hogy szélesebb körök érdeklődése is ide irányuljon. A magyar történelem tanúsága szerint a magyar őserő, a magyar szorgalom és munka mindig diadalmaskodott a magyar tragédiákon. Ma is így lesz. A magyar szorgalom eme helye, átitatva a derék munkáslelkek istenadta legbecsesebb érzelmeivel, be fogja tölteni hivatását s hozzá fog járulni szegény hazánk feltámasztásához. Adjon az Isten" erőt, kitartást ehhez az emberfölötti munkához!» A történelmi vonatkozásokkal s hazafias és mélyen vallásos motívumokkal átszőtt beszéd után, mely minden jelen- voltnak szemébe könyet csalt, özv. Telbisz Othmárné adta át hagyományos bányászszokás szerint — a csilléken borral telt palackot törvén össze — a tárnát rendel tetősének, mely után a vendégek az új, gyönyörű tárnát tekintették meg. A bánya megtekintése után a társaság a szarvaskői erdőkben a vendégek tiszteletére pompás ebédet adott s úgy a bányászokat, mint a község lakóit megvendégelte. A nagyváradi Szent László-szobor sorsa Budapest. Magyar Hirb.p, Nemrégiben megírtuk, hogy a nagyváradi Szent László térről, Szent László magyar királynak a város alapítójának szobrát az olá hók el akarják távolítani és helyébe Fer- dmánd román király szobrát akarják felállítani. Ez a barbár szándékuk ma már a megvalósulás stádiumába jutott. «Nagy Ferdinand» szobra már el is készült és a román kormány újabb hir szerint augusztus hónapban már le akarja leplezni «a nagy hódító emlékművét». Szent László szobrát egyelőre a nagyváradi római kát. püspökség rezidenciájának parkjába szám űzik. Ezzel kapcsolatban, mint győri tudósítónk jelenti, a városban mozgalom indult meg, hogy a nagy magyar királynak egyenlőre skartba tett szobrát szállít sák Győrbe és ott a város egyik taréu állítsák föl. Ünnep a Bükkben. A Hazai Kőszénbánya r.-t. Boriska tárnájának fölszenteiése.
