Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-15 / 158. szám
1923. július 14. EGRI NÉPÚJSÁG 3 Az egri langyosvizű források. Eger, 1923, július 14. Éppen most jelent meg ez a 25 lap terjedelmű füzet Eger környékének föld tani térképével és két szövegközötti ábrával. A füzetet a m. kir. Földtani Intézet adta ki az Egri Városfejlesztő r. t támo gatásával. Érdemes és értékes munka, amely bizonyára nagy mértékben hozzájárűl az egri fürdők nevessé tételéhez és felvirágoztatásához. Az értekezés a leghaladottabb tudományos készültséggel tárgyalja a kérdést. A források környékének földtani felépítése után, források képződésének fo ly ama tát és fejlődéstörténetét ismerteti minden oldalról megvilágítva. A részletes leírás után hőmérsékletének kérdésével foglalkozik a legaprólékosabb pontossággal! Külön fejezet foglalkozik a források és gáztartalmuk vegytani tulajdonságaival és vízhozamával Ismerteti az itteni artézi kútfúrásokat ős a földrengések hatását az egri hévvizekre s a környékbeli kutak hőmérsékletéről is alaposan számot ad. Végül csatolja a forrás< k történeti múltja nak ismertetését és 24 pontban sorolja fel a reá vonatkozó irodalmat. A munka tehát nemcsak a fürdő szempontjából fontos, hanem Eger törté netéhez is érdekes adalékot nyújt s így az Egri Városfejlesztő értékes szolgálatot tett Egernek avval, hogy a könyv megírását és megjelenését lehetővé tette. A Bácsmegyei Napló egy szerb miniszterről. Szabadka, 1923. július 14. Miletics Kosztétól, a lemondott szerb agrárminisztertől a következőképen búcsúzik el a Bácsmegyei Napló: «Nincsen ma ember ebben az országban, aki a miniszter úr két évi működését ne tartaná országos katasztrófának. A miniszter úr alapelve az volt, hogy fütyült minden tételes jogszabályra. Sohasem azt nézte, mit parancsol a törvény és szükségesség, hanem csak azt, hogy olyat ne tegyen, amiért őt jobbról, vagy balról tá madni lehetne. Éppen ezért nem csinált semmit. A minisztérium referenseinél toronymagasságra nőttek a kész javaslatok, azok aláírása helyett azonban csak újabb bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy káromkodni jobban tud, mint egy 30 év óta szolgáló huszárőrmester Az önkéntesség jogcímén Bácskában ma több ember jutott földhöz, mint ahány dobrovoljác az önkéntesi divíziókban teljes létszám mellett egyáltalában szolgált. Telepítetlek dobrovoljácokat olyan árterületre, ahova törvény tiltotta a telepítést, elkápráztatva őket az aratás előtt kiosztott földdel. Ezeknek a telepeseknek a termését már második éve, hogy elvette a víz s most, mikor küldöttségben könyörögnek a miniszter előtt, hogy vigye őket máshová, mert elpusztúlnak, azt feleli nekik, hogy már nincs kiosztható föld. A miniszternek és hivatali elődjének bűne a földkiosztás oiy mérvű és olyan okszerűtlen végrehajtása, hogy az ország éléskamrája, a Vajdaság, a passzív országrésszé válás veszélye előtt áll. Az nem agrárpolitika, hogy az állam a saját kezelésében tartja a bélyei ura dalmat, sőt azt bérbe akarja adni és ugyanakkor magánosoktól igénybe vesz minden talpaiattnyi földet azon a címen, hogy azt a tulajdonos nem maga műveli. Magyar, német, román nemzetiségű állampolgár pedig nem vehetett egy talpaiattnyi földet sem.» SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Heti rnúsor: Hétfő: Kis lord. Kedd : Levendula. Szerda : Trilby, Csütörtök: Három a kis lány. Péntek: Vera Violetta. Szombat: Vera Violetta. Vasárnap: d. u. 6 órakor, Dollárkirálynő ; este: Vera Violetta. Kezdete este 8 órakor. Az egész heti műsor jegyeit árúsítja a pénztár. Váljunk ei. Péntek este F. Lady Erzsébet felléptével Sardou vígjátéka Vál junk el került színre a Városi Színházban jó félház előtt. Mindjárt meglepetésben is volt része a közönségnek, amennyiben Szentiványi Adhemárszerepéi Somody Kálmán játszotta el. Szeretjük Somodyt lírai szerepeiben, s így személyének teljes kikapcsolásával csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy ha Szentiványi nem önként kérte a szerepváltozást, kár az ilyenekkel a művészek ambícióját rontani, aminek végeredményében csak a színház látja kárát. Különben az előadás — melynek lelke Czakó Pál volt (Des Prumelles) ér dekesen pergett s a szereplők kisebb na gyobb mértékben megállották a helyüket. Az első kötések az új búzában. Eger, 1923. július 14. A P. T. írja, hogy a magyar korona sorsát a kormányzati tényezők, a magyar gazdasági élet minden tagja, a termőskilá tásoktól teszi függővé. Magyarországnak évek óta nem volt olyan nagy ős elsőrangú termése, mint amilyen az 1923. évben Ígérkezik. A rekordtermés folytán fokozott liszt és gabonaexportra számíthatunk és remélik, hogy ez által a magyar korona külföldi értékelése is meg fog javulni. Jelenleg már történtek kötések az új búzában. Egyelőre azonban a spekuláció még nagyon óvatos és csak kis tételeket vásárol. A legmagasabb ár, ami előfordult az új búzáért 44.000 korona volt. Búzában főleg a Dunántúlon Ígérkezik elsőrangú tér més. Egyes helyeken 82 — 83 kilós búza termett. Átlagban a búzatermés 14 mázsa. Az árutőzsdén már lanyhul az irányzat s nagyon kevés árú jelentkezik. A malmok minden tételt fölvesznek, mert állítólag csak július végéig exportálhatnak, illetőleg csak julius végéig rendelkezhetnek avval a kedvezménnyel, hogy az exportból befolyó cseh koronát a hivatalos 270 K. körüli árfolyam helyett 470—480 koro nával számolhassák el. A rozsüzlet azonban teljesen pang ellenben a tengeri ára emelkedik. HÍREK. Tisztelt Olvasóinkhoz! úgy az újságpapír, mint az összes anyagoknak nagymérvű és állandó drá gúlása, úgyszintén a nagy drágaság kö vetkeztőben újólag jelentékenyen felemelt munkabérek miatt, sajnos, kénytelenek vagyunk mi is az Egri Népújságot f. hó 15-étől, vasárnaptól kezdve 60 koronára mérsékelten felemelni. Az előfizetés egy hónapra 1400 kor. « ■ három « 4200 kor. A július 15 én életbelépő új hirdetési áraink minden engedmény nélkül a következők: é Táblás hirdetések Q cm.-ként 25 K. Mérlegek, reklámok és gyászjelentések □ cm. ként . 30 K. Kishirdetések (kövér betűvel az első sző két szónak számítva) szavanként 20 K. Hírek közötti közlemények (eljegyzések, esketések és reklámok) soronként 100 K. Eger, 1923. július hő 14. Tisztelettel Az Egri Népújság kiadóhivatala. Személyi hírek. Madarassy Beck Gyula báró a Városfejlesztő r.-t. és a Magyar Jelzálog Hitelbank elnöke, Urbanovich G. Zoltán dr. a Magyar Városi Bank vezér- igazgatója és Haidegger Ernő műszaki igazgató kedden Egerbe érkeznek, hogy illetékes tényezőkkel tárgyaljanak a für dőnek szállodával leendő kiépítése ügyében. Ügy tudjuk, a terv mielőbb megvalósulhat, mert minden valószínűség szerint sikerül e tervnek megnyerni a francia és belga tőkéseket. A Hevesvarmegyei Orvos Fiókszövetsóg 1923. évi közgyűlését július 19 én, csütörtökön d. e. 10 órakor tartja mag Gyöngyösön. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Tisztujítás. 6. Tagsági dij megállapítás. 7. Folyó ügyek. 8 Indítványok. I. Gyűlés után társasebéd a Hungáriában. II. Délután kirándulás Mátrafüredre. A társasebéden és kiránduláson való részvétel előre jelentendő Dr. Willner Sándor osoport - titkárnál Gyöngyösön. , Testnevelési tanfolyam nyiiik meg augusztus • lején városunkban tanítók szá mára. A'tanfolyamra, mint Nagy Gusztáv testnev főtanácsos bejelentette, 19 tanító jelentkezett. Egyébként a Hevesvárm. Testnevelési Bizottság, mely most alakult •meg Isaák Gyula alispán elnökségével, részletesen foglalkozott a tanfolyam szervezésével. A bizottság alelnökévá Rusztek Károly kir tanfelügyelőt választották meg. A »Keresztény Szociális Egyesület» leg utóbb tartott közgyűlése az eddigi elnököt, Dr. Nagy János nemzgy. képviselőt dísz elnökének, ez eddigi elnököt Subik Károlg pápai kamarás érseki titkárt elnökének, Dr. óriás Nándor egri ér#, jogakadőmi&i tanárt alelnökének, Thun Endre igazg. tanítót ismételten jfőtitkárának és az egy létből kivált Nagy László titkár helyébe Bárdos Sándor földművest választotta meg. — Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy tagjainak művelődésére a következő télen nemcsak ismeretterjesztő előadásokat, ha nem egy rendes népfőiskolái tanfolyamot is fog tart ni; ahol a résztvevők hetenként négy estén át, négy téli hónapon keresztül halig >tni fogják mindazokat a közhasznú ismereteket, amelyek nélkül ma már még a földműves ember is nehezen boldogúl, s mely ismeretek hiányában era bertársainak is folytonos támogatására szorul. Az előadások vetített képekkel és moziképekkel is fűszerezve lesznek ott, ahol ezek alkalmasak lesznek, minélfogva remélhető, hogy a téli estéit sokszor oly üresen eltöltő földműves ifjúság ezeken az előadásokon annál is inkább nagyszámban fog résztvenni, mert nemcsak tudnivalókat, hanem kellemesen szórakoztató estéket is akar az egyesület szerezni mindazoknak, akik nem sajnálják ama fárad ságot, hogy az estéről estére tartandó előadásokat fokozottabb figyelműkben ré szesitsék.
