Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-12-23 / 291. szám

2 fciU-ßl NÉPÜJSAö 1923. decamber 23. a válságon átmentsék a régi értékeket. Némi sikerek ebben a tekintetben a vá­rosi kertészet üvegháza, a Bayer Henrik tanácsos indítványára létesített városi kő­bánya, a kislakás-akció, a szeszfőzde jö­vedelmezősége, a szociális tevékenység, a napközi otthon és népkonyha 300 személyt ellátó jótékonysága, a patakszahályozás. A nehéz viszonyok között nyugodt lelki­ismerettel tettek amennyit lehetett. Hinni, bízni és áldozni kell tudni. A vita A tetszéssel találkozott előterjesztés után Lipcscy Péter dr. kért a jóléti alapra nézve felvilágosítást, hogy nincs-e vál­ságban ? Kdlnoky I. dr.: A tisztviselők az ál­lamiakkal szemben rövidséget szenvedtek; vasúti kedvezmények, betegellátás és más tekintetben. Ezért kellett megalkotni a jó­léti alapot, mely szerencsétlen sorsában segítségére ven a városi alkalmazottak­nak, mint legutóbb Gecsányi esetében. A város járuléka csekély, a tisztviselők lk­ával szemben. Lipcsey dr. indítványozza a normá­lisra való felemelését a városi hozzájá­rulásnak. Nagy tetszéssel javasolja a köl­csön kamat terhek ellen a főispán, a nem­zetgyűlési képviselő felkérését ügyük tá­mogatására. Felkérik továbbá Trak Géza h. polgármestert, aki a városok kongresz- szusának tagja, hogy ott is tegyen meg minden lehetőt. Még pedig na csak a Jegybank megalkotásakor védjék a váró sok érdekét, hanem addig is. Kánitz Dezső: Elismeréssel van a város vezetősége iránt. Míg más városok adója emelkedik, addig itt nem. Panasz­kodik a drága villanyáram miatt, amely 320.— K. hw.-kint. Fizesse a város a köz- világítást ne a fogyasztók. Ezek megun­ják és magukról fognak máskép gondos­kodni. Bizottság kiküldését kéri, hogy miért csak 71/» milliót fizet a város a vil­lanyért. Csináljanak a szénbányákhoz tur­binát. A személyi pótlékokat kevesli. Trak G. elnök elejét veszi a vitának azzal, hogy a személyi pótlékok a város teherbírásához képest kerültek a javas­latba. Kakuk Ignác a földműves szövetség támogatását ígéri a kamatteher kérdésében. A közellátásnak megfelelő földet sürget. A Kertész-útca rossz világítását panaszolja. Mslomütcai Nagy János: Azt hitte, hogy a város 90 milliót ad a világításért (Derültség). Az Agrár maga többet ad, mint a város! Fodor Ferenc: Ha nem adóból fize­tik a közvilágítást, akkor a gőzmalom és más érdekeltségek mentesülnek a költ­ségektől. Ringelhann Béla: Az adóalap bizony­talansága miatt nem lehetett a városnak a közvilágítás terheit vállalnia. Jövőre a helyzet javul. Kánitznak azt feleli, hogy a bélyeg 5000, a hús 8000, a zsír 12000- szeres lett és csak a városi villany üzeme ne kérje meg a 4000-szerest? A bizottság felesleges, mert magánjellegű tárgyalások folynak. Dec. 29-én érkeznek meg a kor­mány kiküldöttei, akik ezt az elsősorban pénzkérdést megtárgyalni hivatottak. Ő vetette fel a kérdést már régebben. A bányáknak lesz még érdeke az, hogy fo­gyasztójuk legyen, ha ezekről idejében nem gondoskodnak, meg fognak halni. A nyersolaj miatt országos érdek a szénre való áttérés, ezért várható a kormány segít­sége. A stabilizálódást meg kellett várni. Kánitz ellenvetései után Trak Géza elnök bejelenti, hogy a nyár óta folyik tevékenység ebben a kér­désben és ebben érdemlegesen akkor lehet dönteni, ha az a képviselőtestület elé kerül. A közvilágítás terhe a mai rendszerrel igazságosabban van elosztva, mert lángok szerint fizetik, mintha a ház és föld viselné ezt is. 1923 ban nem lehet az adóalap bizonytalansága miatt más számításra áttérni. Hogy az egyes kiadások birtokon kívül is folyősíthatók legyenek névszerinti szavazást rendel el a kivetésre és a ja­vaslatokra nézve, melyeket a képviselő­testület elfogad. A többi ügy. Kdlnoky István dr. b. főjegyző elő­terjesztést tett a hatvanasok által fölállí­tandó hősök szobra költségeihez való hoz­zájárulás iránt. Az állandó választmány 1 millió K hozzájárulást javasol, amit a közgyűlés el is fogad. A közpénzek elhelyezésére nézve a közgyűlés akként intézkedett, hogy azok 20—24%-át a Hevesmegyéi, az Agrár és az Egyházmegyei Takarékpénztáraknál, 13%-át a Hitelbanknál és 12°/o-át a Nép­banknál helyezik el. Az érsekségtől fölvett kölcsönöket visszafizetik. A villamos-üzem megüresedett igaz­gató tagsági helyét Kakuk Jenővel töl­tötte be a közgyűlés. A törlesztéses kölcsönöket a buda­pesti pénzintézeteknél már felmondta a város, amelyek azonban különböző idő­pontokra fogadták el a felmondást. Mivel pedig a visszafizetendő tőkéknek a költ­ségvetésbe való felvétele kívánatos, a köz­gyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy a szükséges összegeket konzerválja, hogy a kölcsön visszafizetése a szükséges idő­pontban lehető legyen. A községi szülésznők évi fizetését 120000 koronában állapította meg a köz­gyűlés. A városi t. orvosok munkadíját pedig a békében megállapított ^jak ezer­szeresére emelte föl. Özv. Gecsáríyi Dánielnének elhűnyt férje fizetésének 25%-át adományozta a közgyűlés évi kegydíj gyanánt, Soós Im- réné pedig elhunyt férje 3 havi fizetését kapja rögtöni segély gyanánt A közgyűlés a városi tisztviselők uta­zási napidíjait felemelte. Lanther János a háza előtti nyitott csatorna beboltozását kérte a várostól az­zal, hogy a költségek felét magára vál­lalja. Mivel a boltozás 6 millióba kerülne s a városnak nincs ily nagy költségek fe­dezésére pénze, a kérelmet, elutasították, illetőleg visszaadták az ügyet a tanácsnak újabb előkészítés végett. A r. k. egyház által kért 800.000 ko­ronás kölcsönt megszavazták. A szegényadó kivetésére vonatkozó előző közgyűlési határozatot megsemmisí­tették és az 1924. évi jövedelem- és vagyon­adó alapján fogják az inségadót kivetni. Letárgyalták az iparos és kereskedő­tanonciskola költségvetését is. Mivel pedig ez iskolák jövedelmi forrásai nem födözik a kiadásokat, az ipartörvény szerint 20*/« adópótlék vethető ki ez iskolák céljaira a föld- és házvagyon terhére. Mivel pedig ez igazságtalan, a közgyűlés felír a keres­kedelmi miniszterhez, hogy ez iskolák ja­vára a kereseti adót is meg lehessen pőt- lékolni. A közgyűlés a polg. fiúiskola árnyék- széke ügyében felír a kultuszminiszterhez, hogy annak átalakítási költségeit nem vállalhatja. \ Az iparosok azon kérelmé*, hogy a piacon nagyobb sátrakat állíthassanak föl, nem teljesítették. Végül köztérvételi és egyéb kisebb ügyeket intézett el a közgyűlés. Kiállítást tervez a Gazdasági Egyesület. Háziipari kiállítás az egész vármegye bevonásával. — Rezgálic akció. Eger, 1923. december 22. A Hevesvármegyei Gazdasági Egye­sület még alig heverte ki válságos anyagi helyzetét, amelybe a forradalmak minden intézményt belesodortak, máris fiatalos erőtől duzzadó akarattal lát a talpraállí- tás munkájához. Az egyesület életében legfontosabb szerep Udvardy-Cserna Je­nő egyesületi titkáré, akinek hozzáértése és szive is van azokhoz a kérdésekhez, amik a hevesmegyei gazdáknak fájnak. Az ország jelenlegi súlyos viszonyai között az a legfontosabb, hogy a téli idő­ket hasznosítsuk. Vármegyeszerte folyik a szorgalmas gazdák házaiban a téli ipa­roknak különböző formája. Nagy nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gazdák minél több szükségleti cikket legyenek ké­pesek otthon előállítani. Azonban, hogy a vármegye különböző vidékein lakó népek egymás termékét, háziipari .tárgyait meg­ismerhessék, szükséges, hogy azokat egy alkalommal egy helyen összegyűjtve meg­tekinthessék. Ebből az érdekből létesül a kora tavasszal a vármegyére szóló kiállí­tás, melynek megnyitására az országos szaktekintélyek is eljönnek. Be akarják ezeken mutatni a fűzés, szalmafonás, ken­derszövés, műhímzés, fafaragás, csipkeve­rés szőnyeg és pokróc készítés, szerszám és szerszám-rész készítés példányait még pedig úgy az újabb termelést, mint az esetleg található ősibb formákat. Az ilyen kiállításoknak a nép igen nagy hasznát ve­szi tapasztalás szerint. Az ott megforduló elöljáróságok azután a községekben meghonosísható házi ipari szakmákat gya­korlatba hozhatja. Azok meghonosítására tanfolyamokat kérhet és útbaigazításokat nyomban, ott helyben is kaphat. A Gazdasági Egyesület ezután is el fogja látni a gazdákat a szőlőjükben szük­séges rézgáliccal. Az jjerre vonatkozó te­vékenységet a legközelebbi jövőben meg­indítja. Ennek a gazdasági mozgalomnak a keretében nemcsak az egylet tagjai ré­szesülhetnek a jutányos árú rézgálicből, hanem a szőlősgazdák is, akik esetleg nem is tagjai az egyesületnek. így az egyesü­leti tagság terhe mindig kiegyenlítődik azokban az előnyös részesedésekben ami­ket az egyesület tagjainak nyújt. Igen fontos érdekeket szolgál az egyesület azok­kal a törekvésekkel, amiket egy nagyobb tenyészapa-állatvásár érdekében fejt ki. Azok a panaszok, amelyek a gyönge hús és tejtermelés miatt vidékünkön jogo- súltak, onnan erednek, hogy a tenyész­állatanyag elsatnyúlt. Most is érezzük az oláh hordák rablásait. Minthogy pedig a gazdákra nézve végtelenül fontos, hogy megfelelő űj állatanyagot neveljen föl, a felújítást tovább halasztani már sem nem célszerű, sem nem tanácsos.

Next

/
Thumbnails
Contents