Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-22 / 290. szám
Ára 300 korona Eger, 1923. december 22 szombat. XL. évf. 290. sz. Előfizetési dijak postai szállítással HUB hóra . . 7000 K i Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Nem lesz jóvátétel a kölcsönből. Eger, 1923. december 21. A miniszterelnök törhetetlen kitartásáról, amellyel a külföldi kölcsön megszerzéséért küzd és hallatlan erőfeszítéséről, amellyel fölvette a harcot a kis- antant által támasztott nehézségekkel szemben, — szűkszavúan érkező hivatalos és félhivatalos hirek: világot vetnek a kölcsönügy állására. A helyzet ez : Á bisantant nem követeli többé, hogy a külföldi bölcsön összegéből Magj'arország adjon át bizonyos részt a jóvátétel törlesztésére, hanem elvben már hozzájárult a külföldi kölcsön teljes összegben való meghagyásához és ahhoz, hogy a magyar állam leköthesse egyes jövedelmeit a külföldi kölcsön fedezetére. A két és fél év múlva kezdődő kölcsöntörlesztésből azonban részt akarna biztosítani egyúttal a jóvátételre is. Itt van a gáncsvető lépés, mely gazdasági nyomás módszerével politikát szeretne belecsempészni a kizárólag pénzügyi természetű kölcsönügy tárgyalásába. A jóvátételi bizottság oktőberi döntésében kimondotta, hogy a kölcsön teljes összegét Magyarország helyreállítására kell fordítani. Akkor a kisantant fejet hajtott az angol—olasz álláspont előtt. Most azonban (a döntés pillanatában), oda szeretne hatni, hogy a Népszövetség tanácsa karácsony előtt ne fejezhesse be munkáját, amelyet azáltal tud elérni, hogy bizonyos pontok erőszakolásával ellenállásra hívja ki a magyar delegációnak mindenkor loyá- lis állásfoglalását. Emiatt nem jöhetett létre eddig megegyezés, amelynek következtében a népszövetségi albizottság december 30-án újabb ülést tart.ÓEz persze magában foglalja annak lehetőségét is, hogy a népszövetségi tanács, — amennyiben akkor nem jön létre megegyezés, — a karácsonyi és újévi ünnepek múltával fog újból ülésezni Magyarország újjáépítése érdekében. Megnyugtató mozzanatnak tartjuk, hogy kiküldött kormányférfiaink nem hőBudapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Szabó Géza a házszabályokhoz kér szót. Kéri, hogy a tegnap letárgyalt köz- igazgatási javaslatra mondja ki a Ház a sürgősséget. A nemzetgyűlés a beterjesztést tudomásul veszi. Hegymegi Kis Pál szintén a házszabályokhoz kér szót. Szóváteszi azt az esetet, hogy Batitz Gyula képviselőnek nem engedték msg, hogy az utolsó negyedórában elmondhassa beszédét, mert az elnök a szót tőle megvonta. Hivatkozik a házszabályokra és megállapítja, hogy az elnök helytelenül értelmezte a házszadolnak be Párisban olyan kívánságoknak, amelyek itthon a tájékozatlan szándékosság részéről félremagyarázhatők lennének. Nagy elismeréssel figyeljük Bethlen hallatlan energiáját és töretlen bizalmát, mely ezer akadály ellen győzött a diplomáciai tárgyalások során s a magyar ügyet az európai kérdés-komplexum homlokterébe állította. Ezzel életre hívta mellettünk Anglia és Olaszország hathatós támogatását. A miniszterelnök szizifuszi munkája lehetetlen, hogy meg ne hozza az ország számára várt eredményt, a végleges kedvező döntést. bályokat. Éppen azért kéri, hogy ezt vegye revízió alá. Ezután Rakovszky István ugyancsak a házszabályokhoz szólal fel. Kijelenti, hogy szintén nem azonosítja magát az elnök felfogásával e tárgyban. Kéri az elnököt, lássa be, hogy ebben a tekintet- i ben tévedett és járuljon hozzá, hogy ez a ; tévedés helyrehozásáéi Propper Sándor ugyanilyen értelemben szólal fel. Kijelenti, hogy ha így értelmezik a házszabályokat, akkor ez a többség diktatúráját jelenti, melyet pedig nem szabad alkalmazni. Pikier Emil szóváteszi, hogy Jáaossy Zoltánnak névkártyáját helyéről eltávolíA Közigazgatási javaslatodra dinondtál; a sürgősséget. Afrikai képek.*) Irta: Bachó László. I. Algír. Fent vagyunk a Buzarejah-hegy tetején a várost uraló régi Kasbah vár erődben. — Ezt az erődöt a XVI. század elején Heruk Barbarossa építtette, a francia invázió előtt a Dey lakóhelye volt, most pedig sivár, szomorú kaszárnya. Előttünk terül el a tüudérváros, amelynek ragyogó, romantikus múlt van a háta mögött és amelynek jelene bizony vigasztalan. Az ősrégi arab várost mindig szőkébbre szorító francia civilizáció előnyomulását látva, szomorúan állapítjuk meg, hogy a keleti élet már itt is kihalóban van. A kegyetlen XX. század ennek a helynek ősi romantikáját is bevonja az úgynevezett európai civilizáció mázával ■ megöli, eltünteti a régi életet és régi szokásokat. — A bájos keleti bajadérből, Algírból, néhány évtized múlva festettképű párisi kokott lesz. Üde, keleti szépsége hervadóban van. — Azok a tehetősebb benszülöttek, kikben még a régi korzár- vér lobogott és akik nem tudták tovább *) Az előző négy közleményt 1. az Egri Népújság 278 , 283. 288. és 289. számában. Szerk. nézni hazájuk és népük rabszolgaságát, már is kivándoroltak Tunisba, Marokkóba, Mekkába vagy a déli Egyiptomba. Szegény jő mozlimok, hiába futnak a gyaur elől, mert a gyűlölt frank civilizáció keze ott is utőléri majd őket Pedig ez a halálra, vagy vigasztalan rabszolgaságra ítélt nemes faj oly romantikus, daliás időkre tekinthet vissza, mint kevés nép a világon. — A régi krónikák szerint a vidéken Bologia vezérlete alatt elónyomulő arabok alapították Al-Dzsezair- Beni Mezghanna városát, a mai Algírt, a régi római Icosium helyén, Krisztus u. 940. körül. — A történelemben egész a XV. századig igen jelentéktelen szerepet játszhatott, mert az írások csak ritkán emlékeznek meg róla. De mégis maradt néhány műemléke, mely bebizonyítottan ebből az időből származik, köztük a főmecset. — A XV. században a Spanyol- országból kiűzött <tagarin»-oknek nevezett mórok itten gyülekeztek és innen intézték bosszúhadjárataikat Spanyolország ellen. — A spanyolok megunták, hogy a mórok folytonosan zavarognak, 1510 ben elfoglalták Algírt és a kikötőben egy Penon- nak nevezett erődöt építettek. — Oran és Bougie elfoglalása után a világhódító i spanyolok az afrikai kontinens belseje felé kezdtek elönyomulni. — De a spanyolok hódítási tervei hajótörést szenvedtek a Barbarossa-fivérek, két keresztény származású, hirhedt algiriai tengeri rabló zseniális ellenállásán. — Az idősebbik, Horuk Barbarossa, 1516-ban elfoglalta Algírt, kikergette a spanyolokat, kiket csak a Penonból nem tudott kiverni. — Fiatalabbik fivére, Khaireddin Barbarossa, önként a török szultán vazallusává szegődött. A Nagyúr megtette pasának és katonaságot is küldött neki, melynek segítségével nemcsak a spanyolokat verte ki a kikötőből, hanem a mögöttes országrészt is meghódította. Ez a vakmerő kalandor, ki a kikötőben az algíri kalőzflotts számára egy erős gátat is épített, haláláig ura és réme volt a Földközi-tengernek. Az így megalakított,, a török birodalommal csak laza vazallusi viszonyban álló, a katonai oligarchiára épített algiriai kalóz-állam nevezetes szerepet játszik a világtörténelemben. Ez a katonaság, mely a Levante minden részéből verődött össze és minden kétes vállalkozásra kapható kalandoraiból rekrutálődott, vérig zsarolta
