Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-12-20 / 288. szám

1923. december 20 EGEI NÉPÚJSÁG 3 HÍREK. Eger, 1923. december 20 A férfi kongregáció ma délután 6 óra­kor a lieaumi Kongregáció Otthonban ülést tart, melyre a mélyebb problémák iránt érdeklődő férfiakat szívesen látja a veze­tőség. A Gárdonyi Társaság vasárnapi felol­vasó gyűlése iránt örvendetes érdeklődés mutatkozik. A megnyitót ez alkalommal Molnár Kálmán dr. alelnök mondja. Je gyek a Kér. Sajtőszövetkezet Könyvke­reskedésében kaphatók. Ugyanott lehet jelentkezni pártoló tagnak. Áz «Egri Dalkör« ma pénteken este fél- kilenckor próbát tart. Mivel ez alkalommal búcsút veszünk két kiváló dalos test­vérünktől : dr. Pataki/ Istvántól és dr Niemtschik Ferenciül,felkérünk minden mű­ködő tagot hogy a fenti alkalommal feltét­lenül megjelenni szíveskedjék. Elnökség. A Máv karácsonyi személyforgalma. A m. kir államvasutaktól vett értesülés sze­rint a Máv. a karácsonyi ünnepi forgalmat nem korlátozza. Sőt a várható tömegesebb utazások akadálytalan lebonyolítása céljá­ból dec. 22 én rendszeresen közlekedő vonatokon kívül az alábbi viszonylatok­ban még kisegítő vonatokat is állít be. Budapest—Debreczen között, Budapest— Szeged között és Budapest— Miskolcz kö zött. A Budapest—Miskolcz közötti pót- vonat indul a budapesti keleti pálya­udvarról 17 óra 10 perckor és Miskolczra érkezik 22 óra 39 perckor. Az igazgatóság kéri a közönséget, hogy amennyire lehet, a vonatok túlzsúfoltságának megakadó lyozása céljából az utazást lehetőleg ne a legutolsó napra halassza. A karácsonyfa vásár Egerben is meg­kezdődött. A kínálat tekintélyes, mert sok fát hoztak eladásra. Kelötje eddig jófor­mán csak a borókának volt. Ebből 3 — 4 araszosat 300 koronától kezdve kapni na­gyobbat 600-ért. Ugyanott a másik árus 2000 et kért, de nem is volt vevője. A lúcfenyő fejedelmi pazarlás az idén 12 ezer a kisebbje. Szép formás fenyőért 50 ezret kértek. Rövidített távirati címek nyilvántartásáért a kereskedelmi miniszter rendeleté szerint évenkint Budapesten 160, vidéken 120 ezer korona fizetendő. Üzletek zárérája. A kereskedelmi mi­niszter megengedte, hogy az üzletek ezen a héten este 8 óráig lehessenek nyitva. Vörös «erkölcs.» Bécsből jelentik, hogy az ottani központ: temetőben a «Harc vonalbeli Küzdők Szövetségéhez» tartozó egyik tagnak fiát temették. Vagy 15 front szolgálatos jött a végtisztessegre, akik ilyenkor szövetségi jelvényt is viselnek. Ugyanakkor egy másik temetés is indúlt a ravatalozóból, melyhez 60 köztársasági védszövetségas érkezett. Amint ezeknek a vezetője a frontbelieket megpillantotta, harmadmagával nekik ment és ilyen ked­vesen rivallt rájok: Ti kutya disznók! Ki­szakítjuk a beleteket! Azzal a frontiak jelvényét letépte. Azzal még rákezdtek kiabálni: Kiszakítjuk a halottatokat a ko porsóből, ti izgatjátok a népet. A front­szolgálatosak megelégedtek azzal, hogy megszabadultak a jeles köztársaságiaktól és jelentést tettek a rendőrségnél. A bé­csiek csak annyit fűztek az esethez, hogy még a harctéren a legelkeseredettebb idők­ben is békét hagyott az ellenség a hol tak eltemetéséhez. Jellemzi a vörösöket, hogy a holtak békéjét sem hagyják meg! Az écska8or karácsony előtt A zsib- árusokná! sok holmi van. Cipó szinte nagy választékban, közöttük egész új is. Magasszárú női cipóért itt is elkérnek százezer koronát, de nem szoktak érte kapni. Ócska fehérnemű igen kevés van. Felsőruha annál több. Egész öltözetet kí­nálnak 70 ezerért. Prémbéléses bundát ugyanannyiért. Fiűcsizma 45 ezerért is kapható Sok az alkuvó szegény ember. Kevés a vevő. A tenger lim-lom között akad egy pakli játékkártya is. 3000 korona. De legalább nem egyforma a háta, ha meg is van mind a 32. Ez fog leghama­rabb elkelni! Gyürky Ödön. a boldogtalan költő ré szére Acdaházy Katinka gyűjtése és adó mányakőpen 5000 K-t kaptunk, amivel ed­digi gyűjtésűnk 176000 K-t tesz ki. Keresztényszocialista népgyűlés volt a na­pokban Mezőkövesden. Részt vett rajta számos község, mint Szihalom, Szemere, Keresztespüspőki stb. küldöttsége Kovács József, Kecsey Lajos, Kresán Károly be­széltek igen nagy tetszés mellett. A füzesabonyi gyermekek jótékonysága. | Egy finOiiilelKti hölgy, akit a Gárdonyi-T. : I ülésén való szerepléséből ismer már Eger } közönsége: Pap Irén vezetett nagy csapat j gyereket Füzesabonyból Egerbe. Karjukon ; kosárkák, mindegyikben egy kis kará- ; csonyi ajándék az egri siketnéma intézet beli gyerekeknek A nemes karavánt szí­vesen fogadtáK és hálából megmutogatták ; nekik a várost. '4Ü Az Egri Műkedvelők Köre tagjai ma dél­után 5 órakor a Tancsa féle cukrászdában a szokásos összejövetelüket megtartják. Ausztriába cimzett értékes árúk forgalmi adója ügyében rendeletet adott ki a ke­reskedelmi miniszter. Az osztrák posta­igazgatástól nyert értesülés szerint ugyanis az osztrák vámhivatalok az Ausztriába szóló értékes postacsomagokat árúforgalmi adóval terhelik meg, amelyet a címzettől szednek be. Az adó kivetésénél az árú értéke szolgál alapul. Ennélfogva kívána­tos, hogy a feladó az Ausztriába címzett postacsomagokban számlát csatoljon. Pénzintézeti hir. Közös megállapodás értelmében az évvégi munkálatok miatt az összes helybeli pénzintézetek f. hő 24. és 31-én zárva maradnak. A Hevesmegyei Takarékpénztár új rész­vényei elkészültek s a hivatalos órák alatt a részvényelismervények ellenében átve­hetők. Az igazgatóság. A legalkalmasabb karácsonyi es újévi ajándék egy szép imakönyv, egy értékes könyv, vagy egy csinos doboz levélpapír. A legnagyobb választékban és a legjobb minőségoea kapható az Egri Kereszté y Sajtószövetkezet (ezelőtt Szolcsányi Gyula) könyvkereskedésében. Ezüst, arany és színes stsniol kapható az Egri Keresztény Sajtőszövetkezet könyv- kereskedésében. 1924. évi naptárak nagy választékban kaphatók az Egri Keresztény Sajtószövetke­zet könyvkereskedésében. Mindenki meggyőződhet, hogy ízléses nyomtatványok gyorsan és mérsékelt áron az egri érseki liceumi könyvnyomdában készülnek. Elsőrangú tőzsdei- és közgazdasági hetilap a na­gyobb vidéki városokban nagy összeköttetésű, le­hetőleg állásban lévő helyi megbízottakat keres, akik fixfizetés és jutalék ellenében a lap terjeszté­sével, illetve űj előfizetők és_ hirdetések gyűjtésé­vel foglalkoznak. Válasz «Űri mellékjövedelem» jeligére a Pesti Tőzsde kiadóhivatalába (Budapest, VI., Izabella u. 43.) küldendő. tOÜrc-SZO\OIT KÜLÖNLEGESSÉnírK közópontja, meglepetéssel tapasztaltam, mikor az arab városrész felé vivő sétá­nyon a modern, profán európai utcáról egy nßgy, sötét mór kapun át egész más világba jutottam. Algír valóban a néprajzi és építé­szeti ellentétek városa. Itt már nyoma sincs többé a pár utcával odébb európai mázzal bevont Keletnek, ez a városrész ugyanaz az Afrika, ami volt évszázadok kai előbb. Sötét és zord. szűk utcák, csendes, félelmetes sikátorok Között visznek a lép­csők mindig magasabbra. A magas házak között az utcákra sohasem szűrődik bs a napsugár. Ezek a sikátorok helyenkint olyan keskenyek, hogy három ember nem tud elhaladni egymás mellett. Kocsiközleke­désről itt persze sző sem lehet. Teher­hordó öszvérek és szamarak bonyolítják le az egész forgalmat. A názak úgyszólván mind egyformák. A földszinten levő helyiségeknek nincsen- uek utcai ablakai, nehogy avatatlan sze­mek be tekinthessenek az igazhivő családi szentélyébe. A- házak emeletei úgy vannak a föld­szintre építve, hogy a földszinti szobák erős, állítólag cédrusfáből készült mester­gerendái kinyúlnak az utcára és az eme- . leti lakás fala ezekre a ferde gerendák­kal alátámasztott mestergerendákra van ráépítve. Ily módon a házak felül széle­sebbek, mint a földszinten, úgy, hogy az emelet a szemközt levő házsj emeletével majdnem összeér. Ezt az építkezési rend­szert különben az összes muzulmán orszá­gokban megtalálhatjuk. Az ablakok mind az emeleten vannak, de ezek is valamennyien sötétek, mert előtsÜK gürü, nem ritkán igen szép, deko­rativ hatású ablakrácsodat van. A házban levőkből, emberekből és tárgyakból vala­mit az utcáról meglátni teljes lehetetlen. A komoly, várszerü épületek kapui mindig csukottak. Ha az ember a világos színre festett, de mégis oly sötét és komor utcákat képző egyforma házak között járkál, nem sejtheti, hogy melyik házban lakik a nagy ur és melyikben a közönsé ges arab rakodó munkás. A külömbséget csak akkor ismerjük meg, ha a házi úr engedélyével belépünk a sötét kapun. Alkalmam volt több ház­nak a belsejét megnézni. Amilyen zord az épületek külseje, oly kedves és vidám azok belseje. Gyönyörű, árkádos udvarok, tele narancs- és citromfával, pálmákkal és egyéb dísznövényekkel, az udvar közepén locsog az elmaradhatatlan szökőkút. Az ilyen arab udvar mind az Alhambrára emlékeztet. A szobák ablakai az udvarra nyíl­nak. Míg a házigazda az obiigát fekete­kávéval és cigarettával kínál meg ben­nünket és tolmács utján föltett kérdése­inkre röviden, komolyan, de igen udva­riasan válaszol, addig az asszonynép be­vonul a belső termekbe. A házigazda szívesen megmutatja szobáit is, melyekben gyönyörű szőnyegeket és fegyvereket le­het látni. Sok helyen igen lerontja a kü­lönben igen arisztokratikusan ható arab lakások hatását a falakra felaggatott sok tarkabarka, de annál rettenetesebb olaj­nyomat. Jóllehet a muzulmánok családi élete a lehető legzárkózottabb, ne higyje senki, hogy az arab nők csak szolgaságra szü­letett, a civilizáció összes áldásaiból kizárt félállatok. Már a régi arab történetírók is megemlékeznek olyan bennszülött hölgyek­ről, kik a tudományokban és művészetek­ben kiválót alkottak. Az egyetemek kapui sem voltak előttük elzárva és nem egy arab nő akadt, aki az iskolában is taní­totta a Koránt. Ma az a helyzet, hogy az emancipáció szelleme a háremek misztikus világába is befurakodott s durva kezekkel tépi le az arab nők arcáról a fátyolt és új levegőt bocsát be a komor zárkózott házak lerá- csozott ablakain. Az emancipáció szelleme a kozmopo­lita Egyiptom nagyobb városaiban és az idestova egy évszázad óta francia uralom alatt álló Algírban is behatolt már a va­gyonosabb arabok házaiba és az előkelő arab hölgyek között ma már sokan van­nak olyanok, akik franciául, spanyolul és angolul tökéletesen beszélnek, az európai irodalmat és zenét is jól ismerik. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents