Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-18 / 286. szám
i923. depember 18. EGRI NÉPÚJSÁG 3 sak és vétenek a család, a társadalom, az állam ellen, mert megrontják a szent harmóniát az állam egységét. Az egyedek titokzatos bedsö világában él az állam is. Keresi megcsonkított hazánkba a szent közösséget, az össze- fesngzó erőt. Keresi az üszők, fagyöngy, orchidea, actinia, vadhús és cinkefószekbe tolakodó kakuk ellen ami erősít. Keresi azt a géniuszt, de azt csak az országon kívüi találja. A nagy tetszéssel találkozott előadáson Varjú Rózsika szavalta el Budaváry: »Kolozsvári Mátyás téren . . . kezdetű irredenta versét, mely sok tapsot kapott. A Szózat éneklése után a műsor véget ért. A Koháry-cserkészek ünnepe Eger, 1923. dec. 17. Szombaton délután kedves ünnepség között avatta fel a főgimnázium cserkész csapata Koháry István grófnak kópét, amely Otthonának dísze ts a fiatalságnak példaképe lett. A pompásan fegyelmezett zenekar Eéhler Nyitányát játszotta elsőnek s a Cserkész-indulóval fejezte be a kedves estét. A cserkészek énekkara, Takáts László VII. o. tan. vezetésével három jól sikerült számmal szerepelt (Cserkész-indúló, Szülő földem é* Egyveleg). Mindenikkel nagy hatást ért el. Marek László és Grigássy Pál őrsvezetők két gyönyörű hazafias költeményt szavaltak el igen 3zépen, kiérdemelve az elismerő tapsokat. Koháry István képének pompás felavató beszédét Balassa Brúnó dr. tanár, parancsnok mondotta. Lelkes szavakkal méltatta az érdemeket, amelyeket ez a rtgyogő jellem a haza és Eger fölmentése körül szerzett s példaképnek állította oda az ifjúság elé. Éppen úgy hatalmas tapsviharral jutalmazták beszédét, mint ma- rágandó becsű színdarabját, »Este a táborbanI,* melyet a cserkészek adtak elő. A darab telve van vallásos érzel noekkel, hazafias és irredenta vonatkozá sokkal. Emellett sok kedven komikum van benne. A kis cserkészek pompásan játszott ták meg. A közönség, amely teljesen megtöltötte a tornatermet, igen kellemesen töltötte el a má.-fél órát és szép emlékekkel távozott a fiatal cserkész csapat kedves ünnepségéről. A szerencsétlen újságárus és a vasút. Eger, 1923. december 17. Nem mindennapi az a sors, amely Bánszky Vilmos egri ujságárúsnak jutott. Lengyelországból származik, amit neve is igazol. Itt, Egerben árusította az ujEágot. Á nehéz életkörülményeket nála még az a gond is szaporította, hogy a feleségét elvesztette. Hatvanhat éves korában már nehéz az özvegy embernek. Neki azonban annál nehezebb, mert özvegységének első óráiban kirabolták. Egyik bajból támad könnyen a másik. A rablás bünperének tárgyalására, mint károsult, idézést kapott Balassagyarmatra, a kir. törvényszékhez. Nagynehezen megváltotta vasúti jegyét, amiért 13.000 korona körüli összeget fizetett. Az éjjel indűló vonatot választotta. Olt azonban, a szegény újság- árús közvetlen az indűlás előtt a sötét pályaudvaron leesett a vonatról. Egy öreg asszony' esett rá a magasabb lépcsőfokról éf az ilyen eset bármilyen szomorú, egy 66 éves özvegy embernél is azzal végződik, hogy összezűzódott arccal, véresen első segélyben kell részesíteni. A rendőr segítette be az Irgalmasok kórházába, ahol azon bánkódik, mi lesz a megváltott jegyével és mi lesz a több millióra értékeit holmijával, aminek érdekében a tárgyalásra igyekezett ? A jegyéért nem kellene bánkódnia, mert azt vissza kell térítenie a vasútnak, hiszen az nem lebet természetes dolog, hogy az utasok egymásra essenek Még ba az lenne is az ok, hogy az errefelé lakó utasok egyátalában nem ügyelnek egymás érdekére, sőt a közérdekkel sem törődnek, akkor is a vasút kötelessége, hogy szorítsa rá az utasokat a rendre, vagy zárja ki a rendetleneket az utazásból. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Poincaré és a német ügyvivő barátságos tárgyalásokat folytatnak. — A Times a jóvátételt fizetések teljes fel függesztését kívánja. — Lemondott a szász kormány. — A portugál köztársaság elnöke elfogadta a kormány lemondását. — Az aostai herceg túl van a veszedelmen. — A jövő héten töltik b9 a német Birodalmi Bank elnökségét. — Ismét véres harcok voltak a mexikói kormánycsapatok és a felkelők között. — Nincs titkos egyezmény Bulgária és Olaszország között. — Egy német tudós feltalálta az álomkór elleni szérumot — Gróf Schulenburgot 2 évi fogházra és 50 billió pénzbüntetésre ítélte hazaárulás miatt a lipcsei törvényszék. Magyarország. Fontos politikai kérdések is döntésre kerülnek Párisban. — Űj tér veket dolgoznak ki a lakásépítő-akció folytatásához. — Fólezázados jubileumát üli a budapesti államrendőrség. — Casta- gnető herceg, az olasz királyság budapesti követe meghalt. — Iparművészeti kiállítás nyílt meg a Pátria Clubban. — Válságban van a Magyar Vöröskereszt. — Gyűlést tartottak Budapesten a hadirokkantak. — A Tébe ismét 150 milliót ad jótékony célra. — Szemere Béla 5 millió óvadék ellenében szabadlábra helyezését kérte. HÍREK. Eger, 1923. december 18 A legsötétebb Erdélyből. A 8 méter mélységű börtönök rém- séges híreiből ismét eljutott egy ide. Özvegy magyar anya sínylődik a börtönben, vele két serdülő gyermeke, fia és leánya. Otthon is vannak kisebb gyermekei. Azokra gondol szüntelen, de szenvedései között is vigasztalja az, hogy a serdülők fogságban nincsennek anyai szeretet híjján. Míg egy napon megjelenik a tiszt es kijelenti, hogy : Szabad ! Szegény magyar anya, örvendeni sze retett volna, de kétségbe esett. Mi lesz a leányából ? ! Az még oly fiatal. Hogy bírja ki a rabságot. Ők nem szabadok. És akkor neki sem ízlik a szabadság. Az otthoniakat majd csak elgondozzák a jő szívek, de itt . . . tudja jól, hogy nincsen irgalom. Ott akar maradni. Nem kell neki a szabadság, sem csak gyermekeit lássa. És durván figyelmezteti a tiszt: Ma estétől itt nincs szállása. Nem maradhat itt. A börtöntől betegen, az aggodalomtói izgatottan vonszolja magát haza. És mikor már legalább az oíthonvalők viszontlátásának örvendhetett volna. . . megszakadt a szíve. Egy kis darabka magyar sors az elszakított magyar földről — és mennyi fájdalom benne. Személyi hír. Trak Géza h. polgármester hivatalos ügyben Budapestre utazott, honnan ma este érkezik vissza Egerbe. A h. polgármester, hir szerint, részt vesz azon a tárgyaláson, amelyet a törvényhatósági várossá átalakulni óhajtó városok küldöttei tartanak »belügyminisztériumban. A Gárdonyi-Társaság második felolvasó ülését a jövő vasárnap, 23 án tartja a vármegyeház nagytermében d. u. 5 órai kezdettel. Ezen a gyűlésen tartja székfoglaló értekezését Gárdonyi pedagógiája címen dr. Kürti Menyhért, a bajai főgimnázium igazgatója, kinek érdemes kanári és társadalmi működése még élénk emlékezetében van városunk közönségének. Rajta kivül Bárány László r. t. Őszi vendégek címen és dr. Bárdos József r. t. Gárdouyi költeményeiről tartanak felolvasást. Az elnökség szives tisztelettel hivja meg a felolvasó ülésre a Társaság belső és kül j ső tagjait s városunk közönségét Nem tagok 300 K.-ás belépő jegyet a Sajtószövetkezet kőuyvesboltjában válthatnak, ugyanott lehet pártoló tagul is jelentkezni. (A tagsági díj erre az évre 2000 K.) A légköri elektromossáfiról tartott előadást vasárnap délután Tóth Ágoston tanár a főgimnáziumban. Az elektromosság, amely zivatarok alkalmával lenyűgöző méretekben nyilvánul meg a villámlásban és menydörgóssel, ott van a derült, zivatar- talan idő levegőjében is. Az előadás első része az efajta elektromosság törvényeit ismertette. Majd sorra került a zivatarok alkalmával mutatkozó elektromos tünemények ismertetése. A villám hatásairól szólt a következő rész és aztán a villámhárítót ismertette. Megemlékezett még a levegőben rejlő elektromos energiák felhasználására irányuló törekvésekről és rámutatott a kérdés megoldását gátló nehézségekre. Miután nagy vonásokban vázolta a légköri elektromosság keletkezésére vonatkozó elméleteket, a tudományért az igazságért való küzdelem szépségének, magasztosságának ecsetelésével fejezte be az előadást, melyet értékes és szép kísérletek tettek vonzóvá és a kedves humor élvezetessé. Mondanunk sem kell, hogy a tudós előadót lelkesen ünnepelte a hálás közönség, amely teljesen megtöltötte a termet. A legközelebbi előadás jan. 20-ánlesz. Koszorú helyett. Dr. Csutoráé László temetése alkalmából húszezer koronát küldöttek be hozzánk, a következő sorok kíséretében: «Felejthetetlen barátunk emlékének szentelve, tíz-tízezer koronát küldünk a tek. Szerkesztőséghez, valamely kegyeletes célra: koszorú gyanánt. Két jóbarát. — Egyik tízezer koronát a siket némák karácsonyfájára küldöttük, a másikat pedig a Gyürky Ödön javára könyveljük el. Jótékony célra százezer koronát kaptunk a kővetkező levél kíséretében: Tisztelt Szerkesztő Űr! Kérem, szíveskedjék tisztelettel ide mellékelt, általam gyüjött egyszázezer koronát alábbi címekre eljuttatni: Szociális Misszió elnökségének húszezer , Izraelita Filléregyletnek húszezer-, Népkonyha vezetőségének (Irgalmas nővérek) húszezer-, Napközi Otthon részére (Csoőr Szeréna úrhölgy) húszezer és rokkantak és hadiárvák részére (É. M. E nak) húszezer koronát. Fáradságát hálásan megköszönve, vagyok Eger, 1923. év dec, 17 én. Kiváló tisztelettel Asztalos József, menekült nyug. vasutas*. — A nemesen gondolkodó gyűjtőnek e helyen is köszönetét mondva, a tekintélyes adományokat szívesen adjuk át az illetékes intézményeknek. Gyürky Ödön javára vettünk egy névtelentől 5000- s N. N.-tői 5000 koronát ■ egy mai hírünkkel kapcsolatban koszorú megváltásból 10 ezer koronát. Eddigi gyűjtésűnk 161 ezer korona. Mivel e héten le akarunk számolni, bizalommal kérjük azokat, akik nemes jóindúlatból hozzá akarnak járúlni a gyűjtéshez: szíveskedjenek e napokban fölkeresni adományaikkal. Három évvel ezelőtt indult meg a Magyarság című napilap, mely dr. Milotay István szerkesztésében a keresztény in- tranzingens nemzeti irányt képviseli. Elsőrendű írógárdája, vidéki és külföldi tudósítói, vasárnapi állandó rovatai a lapot nemcsak elevenné és szellemessé teszik, de értesültségével mindenkit tud tájékoztatni minden közérdekű eseményről. Tőzsdei része elsőrangú, mindenkinek útbaigazítást és felvilágosítást ad szerkesztői és közgazdasági üzeneteiben. A kiadóhivatal Budapest, VII., Miksa u. 8. ingyen küld mutatványszámot. J V\Í^JA% m BUDAPEST if? Wl KOSSUTH VOOSJ/J UCCA ll /'/ (ÖTöTPSZOÖT KÜLÖNLEGESSÉGEK
