Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-18 / 286. szám
Ára 300 korona Eger, 1923. december 18 kedd. XL. evf, 286 sz. Előfizetési dijak postai szállítással £GB hóra . . 1000 K j Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K nem fogadnak el. rPOLITIKAI NAPILAP. Felelő* szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A magyar kölcsön ügye. Páris, MTI. Azok sz információk, melyek az eddig létrejött megc?gyezésről szólnak és a politikai helyzetet kommen tálják, kiemelik annak a nagyon szívélyes légkörnek jelentőségét, amely a tárgyaló felek között uralkodik. Amikor a gyűlést rövid időre felfüggeíztttték, Benes, Titu- lascu és Gyurit», Bethlen István gróffal külön megvizsgálták az első jegyzőkönyvek egyes részleteinek pontjait. A kölcsön pénzügyi oldalon több nehézséget fog okozni, mivel a kölcsönt külföldi államok nem garantálják. Az esetleges angol hitelezők azt akarnák, hogy Magyarország a jóvátétel terén ugyanolyan kedvező elbánásban részesüljön, min; Ausztria is, hogy a magyar jővátételi fizetés a törlesztés egész időtartamára fölfüggesztessék. A kis- antant természetesen nagyon erélyesen visszautasítja ezt a felfogást, mindazonáltal pedig a tárgyaló feleket áthatja az a kívánság, hogy a tárgyalások minél hamarább befejeződjenek, és hogy az ebben a rendkívüli kérdések tárgyalásával bonyolult ügyben a kedvező megoldásra nézve jő jelet lássanak. Határozottan remélik, hogy a végső aláírásokat januárban ki lehet cserélni. aáawífe nncBmiBWl»g-.->wii r>»n rnigad .Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Krecsányi Ignác. — Adalék az egri színészet történetéhez. — A fővárosi lapok hirül adták, hogy Krecsányi Ignác, a kiváló színigazgató, nagy szegénységben elhunyt. És — amint illő is — kegyeletesen emlékeztek meg nagy érdemeiről. Eger újabbkori színészetének egy ragyogóan jelentős fejezete összeforrott a Krecsányi Ignác nevével, így méltó és igazságos, hogy itt is megemlékezzünk róla. Hiszen az állandó szinház építéséhez is Krecsányi adta az első lökést, legalább közvetett úton. Színészi működését 1863-ban kezdette s már nagyon jőnevű igazgató volt, ami kor 1877 ben április közepén Egerbe jött egy hónapra. Olyan társulattal, olyan műsorral és olyan előadásokkal szórakoztatta az egri közönséget a Kaszinó nagytermében, aminőben addig nem volt része városunknak. Ez a körülmény erős lökést adott az állandó szinház ügyének és alapos hirlapi («Eger») előkészítés után már 1878. áprilisában megalakult az 'Egri színkör r. t.», amelyre '501 drb részvényt jegyeztek 10 írtjával. Eltemették Csutorás László dr-t. Eger, 1923. dec. 15. Vasárnap d. e. 11 órakor temették el igen nagy részvét mellett az egri jogliceutn érdemes tanárát: Csutorás László dr-t. A megboldogultat a Liceum dísztermében ravatalozták föl s a délínövényekkel és égő viaszgyertyákkal körülvett a éjő- virágkoszorúval elborított h dottat a szombati nap folyamán és a vasárnap reggeli órákban igen sokan meglátogatták. Délelőtt s/í 11 órakor már a díszterem s a Liceum lépcsöháza telve volt a temetésre megjelent közönséggel. Pont ll órakor kezdődött a gyász-szertartás, amelyet j Kriston Endre segédpüspök végzett nagyobb papi segédlettel. Kartársai nevében Molnár Kálm án dr. búcsúztatta a nagy halottat, a szeretett mestert, a kiváló, tudományosan képzett, puritán jellemű, elvi felfogásában is rendületlenül változatlan jogtudóst, magyar embert és jő hazafit. Majd Tordai Ányos dr.. fógimnáziumi h igazgató, a Gárdonyi-Társaság főtitkára a Társaság nevében méltatta — Csutorás László dr. írói érdemeit. A beszédek' után az Egri Dalkör gyászdalokat adott elő és naegi düh a menet a Fájdalmas temető felé. A menet élén gyászlobogó alatt a negyedmesterek testületé haladt, majd az Egri Dalkör, a theologiai főiskola, az érs. felsőkereskedelmi iskola, az elhunyt tanítványai, * I ; Werner Adolf dr. vezetésevei a Gárdonyi- Társasig, a megyei, városi hivatalok képviselői kisérték utolsó útjára Csutorás László dr-t. A temetői beszentelés után a tanítványok nevében Palik Tibor búcsúztatta el a szeretett professzort, akinek távozásával ismét kevesebb van a becsületes, régi tisztes erkölcsökben felnőtt, rajongd, hazafias magyarokból. . Hatszáz szövőszék. Eger, 1923. dec. 17. # A Mansz. decz. 8 án tartotta közgyűlését. A Szövetség szellemes elnöknője, Tormay Cecil, művészileg felépített elnöki megnyitóban számolt be az egyesület eddigi munkájáról. Nem követjük a lebilincselő beszéd gondolatmenetét; nem jaj- dulunk föl az előadőnő nemes leikével, ki zengő szóval hív fel: építeni a jövő Magyarországot, csupán rámutatunk a nagyszerű tényre: a Mansz. ma már 600 szövőszéket foglalkoztat, 600 nőnek ad kenyeret, 600’ cseh szövőszék veszti el evvel piacát, 600 új tűzhely gyűl ki ott, ; ahol h harcban elesett hadfiak szíve kihűlt. Mansz. nak szállít a kápolnai 7 sző- í vőszék is. MiKor ez óv elején megindítottuk I a szövőtanfolyamot, Hutter Gáboir, kápolnai ! lakosnak támadt az a gondolata, hogy ■ Kápolnán 10 szövőszéket állítsanak be, ; azoknál a tanfolyamon kitanult irányokat I alkalmazzák. Tervét közölte Arany felügyeAz aréna építés tervéről azonban, különösen a közbejött két árvíz miatt, le kellett mondani, mivel nem állott rendelkezésre elegendő pénz Pedig nagy szükség lett j voina reá, mert a Kaszinó nagyterme, a I «szála», csak télen volt használható. Akkor , sem volt alkalmas arra, hogy értékesebb ! társűlat játsszék benne, mivel csekély be- j fogadó képessége miatt nem tudott meg- j élhetést biztosítani jobb társulatnak. Igaz, hogy 1868. júniusában megnyílt j az aréna a város Széchanyi-utcai házának I (a mai posta-épületnek) udvarán, melyben először a Latabár társúlata játszott, 1880- ban pedig a mai Széchenyi szállő udvarán létesítettek arénát, de ennek is az volt a hibája, ami a másiknak : nagyon kicsi volt. 1881. őszén egész cikk-sorozatot közöl az tEger« a színház-építés tervéröl, melyhez a város képviselőtestülete egy félévvel azelőtt adta át az u. n. Hosszúpince-épületei (ma: Szepesy Mihály hentes és Salamon Antal bádogos háza a Káptalan- és Almagyar-utcák találkozásánál). Ezt a határozatot nem hagyta jóvá a belügyminiszter s ekkor mind jobban I előtérbe nyoraült az a gondolat, — mely mellett már addig is több cikk kardosko- I dott, — hogy a Hunyadi-térre, vagyis mai helyére, kerüljön a szinház, melynek ópíiése, pénzhiány miatt, oly régen va- ! judott. A következő év (1882.) tavaszán végre eldöntötte ä vitát Krecsányi Ignác, nki májusban Egerbe jött és maga építtetett arénát a mai színház helyén. 1882. Julius 8 án nyitotta meg ezt az arénát, mely j mintegy 16 öl hosszú volt, 18 páhollyal. Bizony szerény építmény volt ez! ! Talaja az édes anyaföld, mely bőven ter- ! mette a gyomot a padok alatt. Az ülőbe- \ lyek, földbe ásott karókon, — deszkák s : hátsó támlája csak az első 6 sornak volt. ; A földszinti állóhelyet még be sem kerítették ; a páholyok egy színben voltak a nézőtérrel s tulajdonkép csak korlátok határolták minden deszkázat nélkül. Mégis megvolt benne Krecsányi két évig. És jól megvolt, sőt nagyszerűen! Ez természetes is, mert olyan erők játszottak a világot jelentő szerény deszkákon, akik rövidesen mind országosan ismert művészek lettek. Somló Sándor, aki a megnyitás alkalmával saját prolőgját i szavalta el, óppsn úgy a Nemzeti Szinház \ tagja (sőt utóbb igazgatója is) lett, mint I Pálffy György, K. Hegyessy Mari; továbbá ! a Népszínház kedvelt komikusa Németh
