Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-14 / 283. szám
A ír 300 korona Eger, 1923. december 14. péntek. XL évf. 283. sx. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. ftmmz ■BaMBBMmHKnranBBKHBMBBMMMBBi Szerkesztőség: Eger, Licenm kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. azt még fényesebbé tették — Telekessy, Erdődy, Barkóczy, Foglár György, Esz- terházy és Pyrker. Valamennyi ragyogó név, ragyogó istiekkel, roppant áldozatokkal Általuk lett városunkból magyar Athén, amely a múlt század ötvenes és hatvanas éveiben nagy írói nevek találkozó helye. Tarkanyi, Toldy Ferenc, Ipolyi Arnold, Danteiik János, Pájer Antal, Mind- szenty Gedeon, a Zsasskovszky-testvérek stb. messze földön, s legutóbbiak az egész világon híressé tették i>z egri nevet. Ennek fénye elhoraályosúlt egy időre, ámde mintha újabban jelentős javulást tapasztalnánk. Még p3dig nagyon helyes irányban Nem egyesek kiválósága észlelhető, hanem általános lendület a tudás, az ismeretek érdekében, a haladásért. Ezt pedig minden józan ember csak lelkesedő örömmel látja, mert hiszen ahány ember csillapítja tudásszomját, annyi ember marad el a léhább szórakozástól, vagy esetleg a korcsmától. És ennek roppant jelentősége van a család, a társadalom, a nemzet, a magyarság talpraállásánsk szempontjából. S a jóknak szent kötelessége, hogy azt a nemes érdeklődést ébren tartsák, sőt fejlesszék. A nemzetgyűlés ülése. Örvendetes jelenség. Eger, 1923. dec. 13. Tollhegyre kell vennünk, amit a mostani kettős ünnepen örömmel tapasztaltunk. Csupa ismeretterjesztő előadás volt * a kőt nap délutánja s akik a néptelenség- től féltették egyikei-masikat: nem alaptalanul aggódtak. És mégis mi történt? Szombaton a Katolikus Körben, már a kultűr-dólután kezdete előtt félórával, még állóhelyet sem lehetett kapni, 5 őrára t pedig a nagy teremmel szomszédot} három tágas helyiség is zsúfolva volt Úgy< néz az eset ismétlődött a főgimnázium ismeretterjesztő előadásán, ahol már 3/4 5 kor be kellett zárni a kapukat b a pontosén érkező sokaság nem mehetett be. Ugyancsak ekkor volt a Katolikus Legényegylet kultúrdéluiánja, amelyről egész tömeg érdeklődő szőrűit a folyosóra. Nagy látogatottsági volt a Keresztény Szociális Egyesület és az Érne előadásainak is, ahol az elvetett mag szintén sokat ígérő talajba hullott és sok ezer lelket, szívet termékenyített meg. . . Olyan örvendetes ez a jelenség, hogy itt meg kell állanunk egy szóra. Eger, kétségtelen, kultúrája révén került az első sorba. Káptalani iskolája, mint a Szent István alapította püspökség természetes tartozéka, évszázadokon át híres volt. S amit Egerről Dobó Istvánék kardjukkal írtak a történAem lapjaira, Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Farkas képviselő kéri a Ház Unács- kozőképességőnek megállapítását. Minthogy 40-nél több képviselő yan jelen, a Ház tanácskozóképes. Napirend szerint áttérnek a novella folytatólagos tárgyalására. Hegedűs György az első szónok. Pártállása értelmében elfogadja a novellát, de ez nem jelenti azt, hogy jó véleménnyel van felőle. A novellának sok a hibája. Sok benne az ellentmondás és sok kérdés nincs benne rendben úgy, hogy politikai tekintetben visszaélésekre szolgáltat alkalmat. A földbirtokreform célja nem más, I mint hogy a gazdasági tűltengést meg 1 szüntesse. Ezt a feladatot ő is helyesli j Kívánja, hogy ilyen legyen és ne egyol- j dalú, romboló. Ezután a törvény egyes j rendslkezéseinek bírálatára tér át. Közben megjelenik a Házban Apponyi Albert gróf, akit a képviselők zajosan megéljeneznek. Felállnak és zajosan tapsolnak. Személyi hír Dr. Habán Mihály, az egri Dobó István föreáliskola igazgatója, akit a vall. és közokt. miniszter a nyíregyházai főgimnáziumnál tartott pótérett- ségi vizsgálatokhoz biztosul kiküldött, e küldetéséből hazaérkezett. Afrikai képek .* *) Irta: Bachó László. I. Algír. Belépünk a mecsetbe. Egy komoly, szőtten arabus papucsot húz a cipőmre, hogy a belépő hitetlen gyaur lábbelijének pora be ne piszkolja a próféta templomának szőnyegekkel beterített padozatát. Ez is új dolog előttem. Tuniszban a cipőt levettette velem az arab templom ezolga. Algíri kollegája már azzal is megelégszik, hogy a cipőre húzza rá a papu csőt. Szegény próféta! így hanyagolják el korcs utódaid a régi, hagyományos ceri- móniákat. Tiz év múlva talán minden jött- ment «hitetlen kutya» sáros csizmával taposhat templomod szőnyegein ! A háromhajós templom belseje különben többő-kevésbbé ugyanaz, mint a többi arab templomé. Székek nincsennek benne. Az igazhívö sokkal kényelmesebben végzi el vallásos kötelességét, az imádságot, amennyiben lehasal a földre, a szőnyegre. Imádsága végeztével a legtöbb mindjárt itt is marad egy kis szunyőká- láBra. Amerikai útitársnőm nevetve lépegette át a mélyen horkoló templomlátogatók humuszos alakjait és megjegyezte, hogy biz’ ez a hűvös mecset különb hely & sziesztázásra, mint a forró kövezet ott kint az utcasarkon. De én nagyon elszo•) Ennek az útleírásnak 1. része az E. N, 278. számában jelent meg. Szerk. morodtam, mikor az arabok közt is pusztítani kezdő destrukció e rombolását láttam, mely igen elhalványította a fantáziámban élő képet a Tuniszban és más keleti helyeken látott komoly, tiszteletet követelő arab mecsetekről. Siettem is kifelé, hogy ne fájjon nagyon ez összehasonlítás a szomorú, profán valóság és képzeletem képei között. S a mecsetből eltávozva, szomorú meghatottsággal tekintettem egy szerű, komoly fehér falaira. Ebbe most, a huszadik században, sáros cipővel is be lehet menni s hová imádság után, vagy talán helyett, horkolni is eljárnak a semmirekellő igazhivök. A mecsettől néhány lépésnyire, ahol most a vásárcsarnok van, volt valamikor a rabszolgavásár. Nem messze ettől a mecsettől van a város legnagyobb és legrégibb, a XI. század elején épült mecsetje, a *Dzsama el Kebir.» Ez a mecset Algír egyik legrégibb műemléke. Bár a franciák és törökök többször átépítették: mégis megőrizte középkori jellegét. Hetvenkét pilléren nyugszik a mecset tizenegy hajója, melyek közül az öt középső rővídebb, úgy, hogy a mecset közepén körülbelül 200 négyszögméternyi szabad tér marad, hol a rituális mosakodásra használt szép, régi szökőkút van. Érdekes, mily sok emberből áll ennek az arab székesegyháznak a személyzete : egy mufti, két imán, tizenkilenc tu dós, tizennyolc müezzin (énekes), nyolc hezzabin (koránolvasó), három gondnok és tizenhárom templomszolga, összesen hatvannégy ember. Úgy látszik, hogy itt némely mecsetben éppen elegen vigyáznak az igazhivök lelki üdvösségére. * A francia városrész legszebb épületei közül kitűnik : a Conseil Generál szép rönesszánsz kapujával, mely a török uralom idején valamelyik európai hatalmasság konzuljának a palotája volt; a római katolikus érseki palota, mely a francia invázió előtt az arab dey rezidenciája volt, a török Hasszán basa által épített, de e franciák által lebontatott nagy mecset helyén, valami különös, mór román stil- keverékben épült székesegyház, melyben Jeromosnak, a kereszténységért a XVI. században vértanúhalált szenvedett katolikus arabnak a csontjai pihennek. Jeromost, még mint kisgyermeket ejtették foglyűl egész csapat honfitársával együtt az abban az időben itt háborús kodó spanyolok és Oránba vitték, ahol az ottani vikárius megkeresztelte és fölnevelte. Később valami hadi esemény alkalmával ismét honfitársai keze közé került, kik arra akarták kényszeríteni, hogy ismét muzulmán legyen. De ö inkább megszökött és Uránba ment vissza, beállott katonának ée megházasodott. Evek múlva az algíri kalózok fogságába került, kik Algírba hurcolták Az igazhivök, módfelett
