Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-12-08 / 279. szám

300 korona Eger, 1923. december 8. szombat XL. évi. 279. ss; Előfizetési dijak postai szállítással aAn . . 7000 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K ;- nem fogadónk el. gwr isxsr;; *jat^BawieggaswiaMBiBBoami POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BRBZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Tízesek ünnepén. Esrer, 1923. dec. 7. A volt tizedik honvédezred vob tisztjei bajtársi összejövetelre gyűlnek a mai Dapon Eger őoi falai közé. A kis ország minden részéből eljönnek ide a volt oaj- társak, hogy annyi év után, még jobban megerősítse» azt a testvéri barátságot, amelyet a vérzivataros, nehéz időkoen, zúgó, öldöklő veszfdelmek között fogadtak egymásnak. Ide jönnek, a történelmi múltról me­sélő patina* kövek közé, baráti kézszorí- tásra. meleg lelki ölelésre . . . Hogy meg­lássák egymás könnyes szemében azt a verőfénye« jövőt, amiért együtt harcoltak a nagy orosz télben, az olasz Alpok dolo­mitjain . . . Ünnep lesz tehát itt, az emlékezések­nek bús, édes ünnepe. Egy szép, egymást szerető é* megértő nagy család sátoroa napja . . . Itt lesznek azok is, akik a nagy meg­próbáltatások óráiban a tősgyökeres ma­gyar ezr=d fejei voltak: Daubner Samu, volt ezredparancsnok, majd a dandár ve­zetője, jelenleg altábornagy es Sáfrán Géza volt ezredparancsnok, jelenleg tábornok. Magyar fiúk! Volt tizes honvédek, úgy-e emlékeztek rájuk? Apátok helyett édes apátok volt mindakeitő; akkor, ott az ellenség előtt, ahol a legjobban érezte­tek a lélek magányát. Atyai gondosko dásuknak, szeretetüknek melegét minden­kor éreztetek < kár «állásban» véd'étek a magyar vonalat, akár mozgó harcban in­dultatok rohamra a magyar o-izáéít . . . Oh, hányszor érezték k értetek dobbanó szívük áldásos melegét, ha itthonról ért benneteket valami baj. valami bánat! Ha beteg volt z eszony, a gyerek, vagy ha tit két ért el < harcos sores: -> véráldozat, . . . Magyar szívük minden dobbanása a tiétek volt, értetek aggódó, féltő gondo­la íjuk ott lebegett fekatéllő, véres, piros rajvonalak fölött . . . Itt vannak ők, most is a lélek ünn pén, közöttetek, volt egri honvédek . . . Ünne petek legyen hát ez a nap Emlékezzetek a dicsőséges, véres napokra s telketekben meglátjátok az ő képüket . . . Igen, Daubner és Sáfrán tábornokok képe bevésődött szívetekbe és soha nem hal­ványulhat el ott, mert mindkettő a jó apa áldó gondviselő kezét tartott s a fejetek fölött a legnagyobb veszedelmek idején. Fel tehát a szívekkel és ünnepeljetek, volt egri honvédek! Az angol választások eredménye. London, MTI. Reuter. Feladatott haj­nali 3 órakor. A tegnapi választások ered­ménye szerint a konzervatívok súlyos vesz­teségeket szenvedtek, a liberálisok és munkáspártiak pedig győzelmet arattak. Liberális képviselő 30, munkapárti 24, a konzervativek 3 mandátumot kaptak. Az ellenzéki pártok csaknem valamennyi man­dátuma a konzervatívokból emelkedett többségre, de ahol a konzervatív mandá tűm érvénveeül, a vál osztók nagy része ott is ellenzéki. A választások eddig így állanak : konservativ 110 liberális 59, mun­káspárti 76, függetlenségi 7. 350 válasz­tás eredményét holnap fogják kihirdetni. Míg mindig a föídbírtols-noVdlát tárgyalja a jiúz. Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 7,11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla házelnök. Nyomban» megnyitás után megállapítja a Ház tanácskozó képességét és 10 percre felfüggns ti ez ülést. Tizenegy órakor nyitotta mag újból az ülést Beje­lenti, hogy Rassay Károly a kölcsön ügyé ben, Gömbös Gyula pedig'a magyaróvári választások ügyében kért és kapott szó­lásra jogot. Áttérnek ezután a földreform novella folytatólagos tárgyalására. Első szónok Csontos Imre. Kifejti, hogy a kisgazdák azzal az eszmével jöttek a parlamentbe, hogy a földreformot be­csületesen végrehajtsák. Semmi más nem köti őket a parlamenthez, mint a földmű­vesek segélyezése, figyelmezteti képviselő társait, hogy nem elég a bajok ismerete. Ö is szeretné, ha meg lehetne tenni, hogy ingyen adjanak földet, azonban tudja, hogy a mai viszonyok közt ezt nem lehet keresztülvinni. (A szociáldemokratáknál állandó köz- beszölások hangzanak, el, hogy zavarják Csontos Imrét.) Csontos Imre a szociáldemokraták felé : Én tisztelem az Ölök felfogását Tudom, hogy becsületesen akarják végrehajtani, de éppen a forradalomnál azt láttuk, hogy olyanok kerültek felül, akik az agitációhoz értettek jól, végül azonban becsapták a földműves népit. Természetes birtokaiból ki akarta:, kergetni a parasztokat és való­ságos jobbágyokat akartak csinálni belő­lük. A földreformot nem valósították meg, ellenben heieűzték a nép ,t a forradalomba, amelyre végül az ország elvesztése kö vetkezett. Nekünk becsületesen kei! segítenünk a szegény népen Nem helyesli a nagy­birtok politikát, ahol egy ember kezében öiszpontoiúl a nagy gazdaság. Felkiáltások balfelől: Hát az egyéb kötött vig,önökhöz mit szól? Csontos: Nem akarja, hogy úgy tűn­jék fel a dolog, hogy erőszakkal nyúlnak az egyház vagyonához és csak kéri, lás­sák be, hogy ilyen gazdasági politika ne­kik sem válik hasznukra. A kisújszállási választásoknál zsidó kortesek azt híresz- telték, hogy a kisgazdák sorsán nem se­gítenek, szegénységben hagyják és csak a szegény népet izgatják. Propper közbeszól: Hát mikor a füg­getlenségiek korteskedtek ? Csontos : Ma is függetlenségi vagyuk, különb, mint maguk! Kéri a nemzetgyű­lést, fogadja el a törvényjavaslatot. Ö örömmel üdvözli és elfogadj >. Sziágyi emelkedik szólásra és mentelmi bejelentést tesz. A Katolikus Kör kulturdélutánja. Eger, 1923. december 7. Városaink művelt közönségé ek élénk emlékezetében van az a magas színvonalú előadás sorozat, »melye* éveaen át ne­mesen szórakoztató keretben, nyújtott a Katolikus Kör Az idei télen is folytatja ezt a ren­des munkát a Kát. Kör » első kultúrdél- utánját m \ dee. 8-án, délután 5 órakor rendezi a következő műsorral. 1. Megnyitó. 2. Huszthy Zoltán éne e. 3. P. Oslay Osw Id * löadása : Több katona öklöt és több édesanyai Rzívet az életbe ! 4. Mészöly Agátha szavalata. 5. Fógel Elemér gordonka játéka. A buuurdélutáüra vendégeket is szí­vesen lát a Kát. Kör. Belépő díj nincs, de a költségekre szives adományokat kö­szönettel fogadunk. A kuvikok. Eger, 1923. december 8. A nagyközönség a lapok híradásai­ból már eléggé ismeri a külföldi kölcsön ügyének mai állását s azt. is tudja, hogy a Népszövetség kívánsága szerint a nagy kölcsönt egy kisebb összegű belföldi köl­csönnek kell megelőznie. Alig lett ismeretessé ez az utóbbi ki­vánalom, máris országszerte szomorú je­lenségek t-paszialnatók. A legképtelenebb rémhírek keltek szárnyra : pénzlebélyeg zésről, rószakos kölcsönakcióról, raktá­raknak állatni lefoglalásáról. Bár ezek a híresztelések ismerőien eredetűek, forrá­sukat mégis sejthetjük, habár nem itt tu­dunk ujN ;! rámutatni. Csak annyit aka­runk megjegyezni: szomorú jelenség az, amelynek minden eszköz jó zűrzavar kel­tésére, ra sg ha ennek következménye.- épen az ország jut is válságos helyzetbe. Né­melyeknek p dig csaw annyit akarunk tudtukra adni, hogy Magyarország nem val mi f' jőetehen ám, amelynek tőgyére kapaszkodva arannyal szívjuk tele ma­gunkat s addig majd kipukkadunk a n?gy hazafieágtől, de rögtön gálád hazug­ságokat terjesztünk, mihelyt egyszer arról esett szó, hogy talán áldoznánk is vala­mit a »forrón szeretett fejőstehénért « Különben is semmiféle áldozatról nincs sző ! A pénzügyminiszter igen világos sza­vakkal jelentette ki, az egységes párt szer­dai vacsoráján, hogy erőszakos intézkedé­seket nem tervez. A páriám nr. fogja elő­zetesen. megvitatni a javaslatot, s csak az utón kerül majd törvénybe, illetve vég­rehajtás alá. Ez ellen a mód ellen — azt hisszük — senkinek kifogása nem lehet. Az ország nem eshet el a gazdasági, harc ban csak azért, mert itt bizonyos körök­ben olyan gyenge az állami és egyéni er­kölcs érzése, jóllehet a kölcsönadók a leg­nagyobb biztosítékot számíthatnak az ál­lam részéről. Nem lehet egészen levetkőz­ni az embari érzelmeket, mert itt tulajdon- képen az egész ország lakosságának sor­sáról vau szó, amely életviszonyainak meg kö .nyebbedését várja a nagy külföldi köl- csöntől, Ezt viszont a belföldi kis köl­csön nélkül megkapni nem fogjuk. Ha te­hát ezen a ponton megfeneklik a magyar­ság reménykedése, akkor azok a tömegek, amelyek a háború és az zt követő béka minden szörnyű kínját szenvedik: tudni fogják, hogy hol keressék újabb végtelen

Next

/
Thumbnails
Contents