Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-07 / 278. szám
2 £(*R1 N&PUJSAU 1923. decamber 7. tűztek ki, de nagy darab földön! Á sok külső jel árúlja el a belső egységet. A belső egység az erőt. Az erő a hatalmat. Az ünnepi istentisztelet. Belső egységet mutatott a Minoriták temploma is. A 9 órai misén nemcsak a zenével felvonűlt hadsereg jelent meg, hanem ott volt a m. kir. csendőrség, a m. kir. pénzügyőrség és az államrendőrség, valamennyi — tisztikarával együtt. A polgári hatóságok részére fenntartott padsorokban a fölezentelt püspökkel a főkáptalan képviselete, a vármegye és a város főtieztviselöi a díszruhás hajdúk kíséretében, a kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. pénzügyigazgatőság, kir. tan- felügyelőség, a magyar államvasutak küldöttei, az összes helybeli szerzetes rendházak képviselői, úgy az Angolkisasszonyoké, mint az Irgalmas nővéreké, a jogakadémia, a szak- és középiskolák tanártestületei foglaltak helyet. A templom úgy megtelt, hogy a piac közönsége már nem is talált bejáróhelyet és olyanok is voltak, akik a rendház-folyosón keresték a bejárást. Az ünnepi nagy misét Frinth Jenő tábori lelkész mondotta, négy nemzeti hadseregbeli vitéz minisztrálása mellett. A kóruson Matuska János művészi orgonajátéka közben felhangzott az ősi magyar ének hangja is . . . Ne feledkezzél el Szegény magyarokról! Minden iskola szünettel ünnepelte a kormányzó nevenapját Üdvözlő táviratok Hevesvármegye közönsége nevében Jsaák Gyula alispán a következő táviratot intézte Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóhoz: A Főméltóságú Kormányzó Úrnak Budapest, Kabinetiroda. Hevesvármegye közönsége nevében mély hódolattal járulok Főméltóságod elé kormányzósága negyedik névünnepén. Ajándékozza meg a Gondviselő hosszú és boldog élet örömeivel Főmél- tőságodat és eDgedje bölcs kormányzása alatt talpraállni, megizmosodni ezt a szegény Hazát, melynek minden polgára Főméltóságoddal együtt akar ott lenni a mielőbbi föltámadáson. Isaák Gyula, Hevesvármegye alispánja. •• Trak Géza h. polgármester, Miklós napján a város közönsége nevében a köve tkező üdvözlő táviratot küldötte a kormányzó kabinetirodájának: Kormányzó Űr őfóméltóságának Budapest Eger város közönsége nevében hódolattal köszöntőm Főméltőságodai névünnepe alkalmából. A megcsonkított h^za nehéz sorsra jutott polgárai Főméltóságod magsa személye iránt ragaszkodó bizakodással várják a hajnalhasadást. Trak Géza, h. polgármester. so»» 00»» X»o aswip o » »»»> so« osw ■•»o e »no»« fa egri «íszIrosoK 600 Koronával emeltéit a marhahús árát. Mit szói hozzá az Árvizsgáló Bizottság? Eger, 1923. dec. 6. Ismét kellemetlen meglepetésben van része a piacot járó háziasszonynak. Tgnapről mára 600 koronával emel ték a mészárosok a marhahús árát kilo- grammonkint, így mától kezdve 6600 kor. a marhahús kilója. A borjúhús valamint a sertéshús ára megmaradt. Az előbbié 7600, az utóbbié 8000 korona. A mészárosok a marhahúsnak nagymértékű emelését avval magyarázzák, hogy nem tudnak elég marhát beszerezni, másrészt pedig Miakolczot hozzák föl például hol 7000 koronán is felül van a marhahús kilója. Különben a vásárló közönség nagy bosszúsággal vette tudomásul a hirtelen áremelkedést és inkább a disznőhúsos székekben vásárolt, úgy gondolkozván, hogy a 8000 koronás diszuóhús többet ér, mint a csonttal alaposan megspékelt 6600 koronás marhahús. Tizedikén nyílik meg a szegények konyhája. Eger, 1923. december 6. A városnál, a Közellátási Vállalatnál, a jó szürkenénikéknél, a Napközi Otthonban serényen készülődnek a szegények konyhájának megnyitására. Jő, áldásos is lesz ez a könnyeket letörlő intézmény, hisz annyi a nyomorgó, annyi az éhes szegény ebben a mi, kicsiny városunkban is, Szerencse, hogy Eger városának derék h. polgármestere nem csupán hivatali kötelességből, hanem mélyen érző szivének sugallatát követve — mindent elkövet arra nézve, hogy a város szegényei minél megfelelőbb, minél bőségesebb meleg ételhez jussauak és e szükségleteik mielőbb biztosíttassanak. Mint értesülünk az u. n. szegények konyhája hétfőn, december 10-én déli 12 órakor nyilik meg. Jelentkezők már is bőven vannak rá s eddig összesen 206 felvéted jegyet osztott ki Situonyi Nándor dr. tanácsos Ezenkívül Trak Géza h. polgármester érintkezésbe lépett a Napközi Otthon vezetőivel is és a tanácskozás eredménye j az lelt, hogy a h. polgármester még 100 ! gyermek élelmezését vállalta a város részéről, míg a Napközi Otthon 80 gyerine- ! két fog ellátni a társadalmi ekeiéből. nek fehér márványlópcsöit mintha gigászok számára építették volna. Hajónk a kikötő elé ér. Meglassítja menetét, az elénkbejött napbarnított arabs révkalauz elfoglalja a helyéta parancsnoki hídon, hogy bevezesse hajónkat. Megállunk. A horgony nagy zuhanással hull bele az öböl tükörsima vizébe. A hajó zenekara megszólal ás a tündérváros aranyos kupolái a Marseilles dallamát visszhangozzák. Pár perc múlva már afrikai föld van a lábunk alatt. A forgalmas kikötőből lépcsők visznek föl a városba, a kontrasztok, a sötét emlékek és a jelen gazdagság városába. De mielőtt felmennónk, még egyszer körülnézünk, annyira lenyűgöz a benyomás. A három afrikai alaptónus: a tenger kékje, a halvány, sápadtkék ég, melynek színét mintha az izzón sütő nap lopta volna el, és a sárga fövény, mint aláfestés, — itt is megvannak. Iít-ott nehány, a tenger másik oldaláról idetévedt bárányfelhőt látni, melyek mintha tudnák, hogy nem ide, az örökös napfény hazájába tartoznak s szerényen húzódnak meg a látóhatáron. Ha nem a három alaptónust és a krétaszinű házak fehérjét az összes színek legkülönbözőbb árnyalatai tarkítják: a pálmák, sötét ciprusok, a sápadt, poros kaktuszok, az ezüstös olajfák zöldje, a lapostetejű házakon pompázó virágoskertek szinpom- pája. A tökéletes alakú pálma-csoportok és a szeszélyes, aranyozott kupolák közül kiemelkedő karcsú, hőfehér minaretek fürdeni látszanak a mindent elárasztó fényben. Színek nompája mindenfelé. Szölőskertek, pálmacsoportok, virágoaborua fák . Valóságos paradicsom a sivatag kapuja előtt, «gyémánt smuragdba foglalva.» mint az arabok nevezik Algir, vagy a bennszülöttek nyelvén El Dzsezair városát. *Felérünk a lépcsőn. Amit először meglátunk odafent, az szinte kijózanítón hat : egy pompás, d8 teljesen európai stilu palotasor, a «Boulevard de la Ré- publique«, mely Franciaország bármely városának díszére válhatna, de itt, a hajóról élvezett tipikusan keleti panoráma után bizony a csalódottság érzetét kelti fel bennünk. Ez a boulevard, valamint a háta mögött húzódó főutca, a «Rue Carnot*, teljesen modern, európai jellegű. Ha az em bér nem látná a fezt viselő, rongyos, de mosoiygó arab gyerekeket, a bennszülöt tek tarka, festői csoportjait: nem gondolná, hogy Afrikában van. annyira uralkodik az európai jelieg, az elegáns fogatok, autók, villamoskocsik, szóval minden, ami az európai nagyvárorok utcai képét jellemzi. Itt vannak Algir legszebb üzletei, igazán francia ízlésre és csínra valló középületei, modern kávéházai. Itt a tulaj- donképeni élet csak este kezdődik, ami a rettenetes forróság miatt érthető is. Míg nappal csak a bennszülöttek, kereskedők, tengerészek, munkások, szóval csak azok láthatók, kiket foglalkozásuk kényszerít ki az utcára, addig estefelé, mikor a nap bucsúsugaraival csókolgatja a tündérváros aranykupoláit, az egész elegáns világ megjelenik a gyönyörű díszkertekben és ........... í. . . Jíp JM. _ « i . A festői egyeuruhájú afrikai zuávok zenekara játszik a * Square Bresson« pál- maparKjában és le egész a »Jardin de Marengo»~\g telve van az utca hömpölygő, tarka ember-áradattal. Itt sétálnak tarka egyenruháikban a francia gyarmati csapatok tisztjei, katonái és a tengerészek; a hölgyek párisi toalettjei összevegyülnek a bennszülött arabok ős berberek fehér humuszaival, sokszinii turbánjaival. Fel-feltüoik a bennszülött nagyurak pompás, aranytól csillogó seiyemruhája, a régi, szabadabb időkre emlékeztető handzsárrai, tőrrel, pisztolyokkal megrakott, drágakövekkel díszített színes öv. S a kultúrától elpuhult nagyúrnak m őst francia pincér hozza a hűsítőt és a . . . Figarót. Az utcákon a bennszülött mór ivadék franciául kiabálja nyakába akasztott boltjának kétes értékű áruit. . Kelet és Nyugat: a romantika és a villanyfény, a cilinderes és arany-vállrojtos enrőpai s a félmeztelen 6zerecsen, mind itt nyüzsög előttünk* a Carnot-utcán, egy tömeggé forrva Ö6sze. Mielőtt megnéznök a hamisítatlan afrl kai városrészt, hol a benszülöttek laknak, nézzünk szét a már nagyrészt lebontott városfalakon kívül eső európai negyedben. Algir 160 ezer lakosa közül 40 ezer az európai, — leginkább francia és spanyol. A többi arab, berber, kabyl és zsidó. Az európaiak, az általuk lakott városrészt, — nem tekintve néhány sablonos utcát — remek, Olaszországra emlékeztető, gyönyörű kertektől övezett villákból és kedves palotácskákból állő negyeddé fejlesztették
