Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-12-04 / 275. szám

ára 300 korona $ger, 1923. december 4. kedd. XL. evf. 275. sa. Előfizetési díjak postai szállítással gOB hónt . . 7000 K Égés* és félévi előfizetést Negged évre 20000 K --- nem fogadunk el. ■b bmb aaiiiii i■■ itonsMMVJWMng»waoi«igflc-.TrT«8»ia»aM POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BHEZNÄYIÄRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. 1 mai korszellem. — Ridegség, szeretet, humanizmus, altruizmus. — Eger, 1923. december 3. Á régi pogány klasszikusokat for­gatva, a görög, római magánjogot kutatva, Egyiptom piramisainak lábainál, a hajdani Babilon romjainál elmélkedve: kemény, rideg, pogány társadalom bontakozik ki tizenkéttáblás törvényével, heloták nyo­morúságos sorsával, a koloeszeum véres játékaival, Fáraók ostorcsapásaival, győzők könyörtelen uralmával. A kegyetlenségig menő formalizmus, a gyöngébb eltaszítottsága jellemzi e haj­dani idők szellemét. Bár Rómában a plebs lassan kivívja jogait a néptribunátus in­tézményével, de uralomra jutva, a «populus Romaaus» a világ diktátorává lesz. Igaz, hogy a bölcseletbe a plátői elmélyedés, később a stoa beviszik az enyhébb szel­lemet s igaz, hogy Traján, Aurelián csá­szárokat megihleti e szellem, de csak pil­lanatra, mert a vérszomjas Diokletiánok bokáig gázolnak keresztények vérében. ▼égre új tan érkezik Keletről. E tan a szereteti. Nem érzelgősség. Erő, energia, akarat, szellem. Körforgásában két pólusa van: az isteni és a felebaráti szeretet, szerzője Ó, aki mondotta: Én vagyok az át, az igazság és hz élet. Felsőrendű, soha nem álmodott erény ez a szeretet, amely­ről a pogánynak sejtelme sem volt. Addig a cívis, a polgár szó jelentette a jogot, de a barbár lenézett tárgy, csak «res» volt. Ez. a szent szeretet testvérekké tette Mitridates barbárjait, a médeket, a zsidó­kat, a helléneket; a népvándorlás tömegeit. Ez a szent szeretet csodákat müveit: át alakította a lelkeket, az életet; természet feletti eszményben foglalta össze az em­beri nemet, amelynek közös atyjává az Istent tette. E szeretet uralma évszázadokon át ünnepelt volt a földön s mint felséges királyné uralkodott a szíveken, de szol­gált is, mint Márta, vagy mint az irgalmas szamaritánus, avagy a vagyonát osztogató. Zacheus. A XV. század renesszánsza forduló pontot jelent itt. A klasszikus kor formái, komoly, kimért igazságai, rideg, parancsoló törvényei a kereszténységtől átitatott kor­szakhoz közel hozták a klasszicizmust. A hit világánál élő XV. századunk nem tért le teljesen a jó útról; kacérko­dott a pogány műveltséggel, új felfogást vitt az életbe, mert a »zent szeretetet esz­ményinek, égiesnek találta, helyette földibb érzés után kutatott, mit megtalált az egye­temes érzelemben, a humanitásban, az emberies szeretetben. Pedig ez pőílékféle az igazi helyébe; talmi ezüst a csengő színezüst után. De a humanizmust, mint nagyszerű találmányt hirdették a XV. - XVII. száza­dok büszke férfiai. Új dolognak kürtölték, pedig valójában a szeretet gyönge árnyő- kocskája. A bölcsészek, a szociológusok, a szabadkőmivesek csakhamar kisajátí­tották, verték mellette a nagy dobot, le­nézték a szeretet törvényét, holott az egyetemesebb, általánosabb, szentesítettebb, szebb volt az ő humanizmusuknál. Hisz a langymeleg, nagy dolgokra képtelen hu manizmus eltörpül sz. Vincze, a keresztről nevezett sz. János, a szegény rabszolgákért önmagát feláldozó klavéri sz. Péter csodái alakjai mellett, — humanizmus lidércfény a szeretet forrása mellett. A humanizmuson rágódó új korunk félretette az élet nagy kérdéseinek meg­oldására képtelen emberiességet, ezt a szép, ideális fogalmat és üzleti számításába más ideát állított be: az altruizmust. Az al­truizmus fogalma alá tartozik a szövet­kezés, a kisemberekért létesített minden intézmény. A védtelenek, az élet harcában megállani képtelenek védelmére kieszelt ! munka — altruizmus. Az életszükséglet hívta elő. Az újságok, a szaktudósok, a : tőzsérek, a gazdák, a politikusok felkapott j szava. Nóé bárkája, amely megmentheti a világot 2 pusztulástól. Szinte egyedüli I orvosság az élet ezernyi bajára. Igen ! eszményi gondolat — a gyen­gék védelme : szép ha az erős áldoz az í altruizmus oltárán. Kérdem, nincs-e mér* | téke áldozatának ? Mi szabja meg a meny- nyiséget, milyenséget? Odadobott valami I még nem az altruizmus szolgálata. Vissza kell térnünk az isteni Mester- ; hez, az ő felséges tanításához : a feleba- ' ráti szeretethet. Humanizmus, altruizmus I szép dolgok, a ridegség kemény iga. ! Igazi értéköket—csak a szeretet adhatja. ! Szeretet néluül a humauizmus, az altruiz­mus — pengő cimbalom A világról írva ; van «mundus vult decipi«, ezt akarja, hogy | megcsalják — így hát jő neki a Áingli- : tangli, nem kell a szép szimfónia. 1 Dr. Gs. L I _ A nemzetgyűlés ülése. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülé­sét 3/412 órakor nyitotta meg Pesthy Pál aielnök. Kegyeletes szavakban emlékszik meg az elhunyt Széchenyi Miklós gróf nagy­váradi püspökről, akinek nemcsak fárad­hatatlan nagy munkássága kelti fel a rész­vétet, hanem azok a lelki szenvedések is, melyeket a nemzetre nehezedő megpró­báltatások mértek rá élete utolsó éveiben. Kéri a nemzetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg. A Ház hozzájárul. Az elnök ezután megemlíti, hogy a december 1-ón tartott zárt üléssel kapcso latban egy képviselő egyik napilapban nyilatkozatot tett. Felhívja a képviselők figyelmét arra, hogy a zárt ülések tárgy- anyagát még személyes vonatkozásokban sem tegyék szóvá. Jelenti, hogy a földreformnovelia tár­gyalása előtt a földmivelésügyi miaiszte- rium részéről Balázsovics miniszteri taná­csos volt jelen. Jelenti, hogy Létay Ernő és Hegy- megi Kis Pál a földreform novella törvény­javaslat bizonyos rendelkezéseivel szem­ben külön véleményt terjesztettek be. Ezután áttérnek a földreform-novella tárgyalására. Az Egri Dalkör Lányi-hangvereenye, mint a vezetőségtől értesülünk, dacára a telt háznak, az ala­csony belépő díjak és a mintegy 600,000 koronát kitevő kiadás miatt csak Kb. 180,000 kor. tiszta haszonnal zárult, mely összeget a zongora bölcsön törlesztésére j fordított az egyesület. A hangverseny alkalmából a zon­gora-alapra felülfizettek : Vitéz dr. Bobory György főispán 15,000, Dutkay Pál, pre- \ látus-kanonok 10,000, dr. Dallos Iván 10,000, Müller Ferenc 4000, Károly János 3000, Buday Zoltán 2500, Nádasy Ferenc plébános, Sarud 2500, N. N. 2500, Szalay | Pál 1500 korona. Ezenkívül újabban adakoztak a zon­gora-alapra : Beniczky Györgyné, Eger- csehi, 10000, Sülé János, plébános, Felné­met 5000, dr. Kele István, plébános, Mező- tárkány 5000, Láng Nándor 1000 koronát, míg Hölcz Gyula, a »Miskolczi Daláregy- let« gazdája, 25,000 koronával az »Egri Dalkör« alapító tagja lett. Érdekes itt megemlíteni, hogy a zongora-alapra eddig befolyt kb. 1.000,000 K adományból 300,000 koronát vidékről kapott az egyesület. Ér­tesülésünk szerint a vételár és kamatai­nak kifizetéséhez még kb. 350,000 kor. szükséges. A magunk részéről reméljük, hogy a hétfői Lányi-hangverseny hatalmas er­kölcsi sikere jelentősen megszaporította a Dalkör barátait s most már azok is támo­gatására sietnek az egyesületnek, akik eddig a Dalkör ujjászervezési mozgalmát, 8zalmalángos kísérletnek tartották. J

Next

/
Thumbnails
Contents