Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-13 / 156. szám
aiWttl «EPUJÜAti 1923. július 13. indítani a gazdasági reformmunkát és minden poklon kérésziül az új gazdasági rendszert gyorsan végrehajtani. Bármilyen fantasztikusnak is tartsák a pesszimisták, mégis kijelentem, ország-világ előtt, hogy kellő előkészítés után 24 órán belül meg lehet állítani a mai nemzet- és kultúra- romboló rendszert és ettől a perctől nem- 1999#**&&!■* (!»'! 90 C9M W)* «p-S*# zetünk meg lesz mentve, mert gazdasági életünk ismét életrevaló lesz Ha pedig a mostani rendszer továbbra is fennmarad, nemzetünk rövid időn belül teljes rabszolgaságba kerül. Ezért a történelemben a mostani nemzetgyűlés Isten és ember előtt viseli majd a felelősséget. .. Mesl(í Zoltán szerint a többsági párt ettírt eredeti programújától. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai . ülését Vall órakor nyitotta meg Huszár Ká j roly alolnök. Napirend szerint áttérnek az J indemnitási vita folytatására. Első szónok Meskó Zoltán. A kor mány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. A kormány sem a zárószáma- : dást, sem a költségvetést nem terjesztette be. A pénzügyminiszter az in ő emui tás vi táját megelőzően maga tartott expozét. A miniszterek az indemnitási vita alatt nem tartózkodtak az ülési teremben. A kormány a nemzetgyűlés utasításait figyelmen kivüi hagyja. Annak idején indítványt terjesztett a nemzetgyűlés elé a háborús konjunktúrák vagyon-megadóztatása tár gyában. Az indítványt nem fogadja el. Később a túloldalok nyújtottak be ez irányú indítványt, amelyet a nemzetgyűlés el is fogadott, mindamellett a kormány a mai napig sem hajtotta végre. Határozati javaslatot nyújt be: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a háborús konjunk- túrás vagyon megadóztatására elrendelt utasítást hajtsák végre. A kormány politikáját bírálva megállapítja, hogy a többségi párt eltér az eredeti programrnjától. Valamikor keresztény földműves kisgazda és polgári párt volt ez a párt, de ma már csak a címe az. A kereszténységet nem szereti hangoztatni. Nyíregyházán egyetlen szónok ajkáról sem hangzott el a keresztény sző, pedig a kormány ennek a szónak köszönheti létét; ennek köszönhető, hogy ma jogrend és konszolidáció van az ország ban. A kormány intézkedései nem szolgálják a kereszténység egyetemes érdekeit. A kormánypárt megalakulásakor az 1921 évi 40. törvénycikk alapján állott, ma a párt legtöbb tagja tudni sem akar a szabad király-választó programmról. A keresztény intranzigens politikát félre lökték. Gömbös Gyulát lemondatták ügy ve zető állásáról és ma csak figyelő állásban vau pedig tudhatná, hogy ez hálátlan szerep. Mit valósított meg a kormány a keresztény programmből? Nem valósította meg a katolikus autonómiát, nem torta ie a bankokráciát. Teljes intézkedésekre van szükség. A középosztály lerongyolódott, pedig a legfőbb erőt képviselte a keresztény irányzat kebelén belül. A kormány ezeket is cserben hagyta. Nem mozdította elő a keresztény munkástömegek jóié- j tét sem. Beszél a párbajról, kijelenti, hogy mint katolikus ember, sohasem fog párbajozni, de ezért ezt nem tartja diffamáló- nak. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés az igazságügyminisz- tert, hogy terjesszen be törvényjavaslatot a párbaj 6llsni védekezésről és a becsület megfelelő védelméről. A javaslat minősítse a párbajt közönséges bűncselekménynek, zárja ki a párbajozőkat politikai jogaik gyakorlásából. Beszél a numerus clausus- ről, melynek ma is híve. Rámutat arra, hogy ezt a törvényt ma már nem tartják be A pécsi egyetemen pl 840 hallgató közül 717 nem keresztény, hanem zsidó. Kéri a kultuszminisztert, nyilatkozzék j világosan állásfoglalásáról. A drágaság kérdésével kapcsolatban kijelenti, hogy nem izgatás az, ha erről a kérdésről tárgyalnak. Kívánja a legerélye- sebb rendszabályok megtételét az árdrágítókkal szemben. Hivatkozik arra, hogy már a háború alatt is a legerólyesebben követelte az anomáliák megszüntetését ezen a téren. Most is azt kívánja, hogy a kormány egészen a kivégzésig menő statáriális intézkedéseket léptessen életbe. Az Árvizsgáló Bizottságokra megjegyzi, hogy ezek élén kiváló emberek állanak, a baj ott van azonban, hogy a bizottságnak nincs hatásköre és hogy a bizottság igen rosszul van dotálva. A földreformmai kapcsolatban kije lenti, hogy feltétlenül szükségesnek tartja a becsületes és valóban végrehajtott reformot. A gazdasági felügyelők igen sok esetben a nagybirtokosok érdekeit kép viselik Kívánja a biráktől, hogy ha meg kezdték egy községben a tárgyalást, fejez zék is azt be. A bírák javadalmazását fel kell emelni, ellátásukról a községeknek kell gondoskodni. Furcsának tartja, hogy ügyvédek vállalják el a nagybirtokosok védelmé!, kijelenti, hogy az ügyvédek a földreform tekintetében semmit sem tehetnek, A munkásságot tisztességesen kell fizetni. (Az ülés tart.) Ünnep az egri postahivatalban. Huszonötéves szolgálati jubileumát ülte az egri posta két tisztviselője. Eger, 1923. július 12. Bensőséges, szinte családi s ünnep ség volt a napokban az egri kir. posta- hivatalban. Az egri posta két derék, szorgalmas tisztviselője: Martinecz László főelienőr és Kiss I. Béla ellenőr ülték meg postaszolgálatuknak huszonötévé« jubileumát. A hivatalos órák után a postahivatal nagy szobájában gyülekeztek a posta tisztviselői ős alkalmazottai, hogy melegen, testvéries érzéssel szorítsanak kezet két jubiláns társukkal. Legelőször Melna Gyula posta és távirda főfelügyelő, postafőnök intézett az ünnepeitekhez elismerő e érdemeiket méltató beszédet, majd Erdélyi István felügyelő szólott hozzájuk, tolmácsolván a tiszíviselőtársak üdvözletét, mit Martinecz László társa nevében is meghatottan köszönt meg. M; jd Frits postafőtiszt szintén gyönyörű beszéd kíséretében átadta az ünnepeiteknek a hivatali személyzet ajándékait, apróbb értéktárgyakat, amelyek a mai nehéz időknek megfelelően, nem ma teriális, hanem erkölcsi értéküknél fogva voltak igen becsesek az ünnepelt hivatal- társaknak. Mi, akik talán a iegjobban tudjuk értékelni a postatisztviselők nehéz és felelősségteljes munkáját, az egri társadalom nevében üdvözöljük a derék, jubiláló postásokat ős kívánjuk, hogy működésük további idejét is a régi buzgalommal és akaraterővel töltsék el a magyar közgazdaság szolgálatéban. A kánikula végre csakugyan beköszöntött. Tűrhetetlen meleg az utcákon s az emberek — ha nem muszáj — nem is indulnak ki hűvös szobáikból. Az uszoda is telve van már napok óta, hűs vizében egyforma örömmel lubickol a gyermek, ez élemedetí körű. A nap sugarai az ország fővárosában is rémesen égethetnek. Az ebből származó agynyomás rémes képeket rajzol egyesek leikébe A reggel-délben-este újságírói agynyo- másukban botrányvárosnak: tették meg Egert, ezt a mi igazán nagyon csendes kis városunkat. Naprói-napra Írnak róla olyan históriákat, amelyek sohasem történtek meg és nem is fognak megtörténni Dobó városában. . . Szinte kacagni lehetne azokon a merő kitalálásokon, melyeknek éle nagyon jól ismerjük merre irányul. A tizenkét napos újdonságnak — amelyet a jól értesült, kitűnő, gyors sajtóorgánumok feltaláltak — azonban lehet, hogy nem a napsugár, a forró, az izzó júliusi kánikula az oka. Lehet hogy más. Apró, jelentéktelen kis fiatal földi lények, akik nap-nap után a valutáról és kérész tény erőszakoskodásokról beszélgetnek az egri főutcán, kiknek hosszú napok után eszükbe jutott, hogy jő lenne tőkét kovácsolni az Agrár-esetből és egy füst alatt »elintézni« a képzelt pofonokat, az Ébredőket, az Egri Népújságot s mindazokat a magyar és keresztőnyleikű személyisegeket, akik egyszer-máskor kifogyva keresztényi türelmükből meg merték mondani a magukét. . . . Lehet, hogy innen fúj a szél, igy a kis csahosoknak köszönhető, hogy Eger belekerült a reggel-délben-este házi »pofozó *-jába. — Kibírjuk ! SZÍNHÁZ ÉS ZfíNE. Heti műsor: Pénteken: Váljunk el! Szombaton: Három a kislány. Vasárnap: d u. 6 órakor, teljes esti világításnál Bajadér, este 3/49-kor: Debre- czanbe kéne menni. Debreczenbe kéne menni Ferkas Imre 3 felvonasoä, dalos játékát "adta szerdán este a Czakő színtársulat. A vérszegény, kis darabot elég szépszámú közönség nézte végig. A művészek nem túlságos nagy kedvvel játszottak, talán a nagy hÖ»ég miatt, talán a fáradtságtól. Fekete Béla jő Balog Nagy István volt. Jancsó Jolán a felesége szintén. B. Polgár Bélától már jobb alakítást is láttunk. Vadnay kitűnő és kacagtató volt Huber Károly szerepében. Grétét Pallay Gabi játszotta. Louit igen kedvesen és bájosan Mareinka Vica. Latabár (Tommy) beszéde nem volt a magyar nyelvet törő amerikánus beszéde. Vadnay Ili és Soós Mihály jók voltak. Az igazgatót kérjük, hogy mielőbb súroltaasa föl a színpadot, mert a táncok alatt valóságos porfelhő zúdult a közönségre, valamint askor is, amikor Soős az ostornyóilel végigvágott a korcsma «tetején».
