Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-01 / 273. szám
2 EGEI NÉPÚJSÁG 1923. december 1. Az állandó választmány javaslatát ezzel a kiegészítéssel elfogadták. Bejelentették az önkormányzati tisztviselők viselt áilásBÍt az összeférhetetlen «ég szempontjából. Tudomásul vették. A közpénzek kamatoztatása állandó jellegű betéteknél 80%, átfutó betéteknél évi 40°/'o kai történi». Tudomásul vették. Az igénybe nem vett házhelyeknek nyílt árverésen való értékesítéséhez a képviselőtestület hozzájárűlt. A lakásépítő akció keretében volt a tanácsnak olyan terve, melynek kivitele egy miltiárdnál többet kivánt volna. — A népjóléti miniszter százmilliós kölcsönt adott, mely 2l/2°/0 évi kamattal 25 év alatt fizethető vissza. Ebből a tűzoltó laktanyai, a posta-udvari városgazdái épület építkezése és a város érdekében kívánatos gazdasági épületesnek a tűzoltósággal együlíe* elhelyezése vihető keresztül. A halaspiaci iskola földszintes részeinek emeletre hú zása tehát elmarad A népjóléti miniszter nagy kedvezményeket ad, az építkezés igen olcsó. — A tanácsnak a kivitelre a felhatalmazást megadta a képviselőtestület. A Gárdonyi mauzóleum létesítése érdekében a 130 milliót követelő kiviteli terv fedezetét további gyűjtéssel kell biztosítani. Az eddigi gyűjtés csak 3 milliót hozott, a Breznsy Imre tanár által kezelt gyűjtés eredménye kb. 4V,—5 millió, a város hozzájárulása 200 ezer korona. Az összeg kiegészítése érdekében a gyűjtő- bizottság megszervezését ajánlja. (Lapunk más helyén közöljük a névsort.) Egyhangúlag elfogadták. Bayer Henrik előadta a színészet támogatása tárgyában, hogy a vallás és közokt. miniszternek felírnak, hogy az ingyen színházat, 300 ezer K villanyvilá- gítási segélyt és a vigalmi adót ajánlja fel a város a színtársulatnak, de a szükséges pótlásokra 5 millió segélyt kérnek. Ha ezt nem kapnák meg, a vigalmi adót nem engedhetné el a város. Kakuk Ignác: A mozinak a színház idejében való zárva tartását kívánta, mert a «zinház nemesitöbb hatású a mozinál. Trak Gézi h polgármester felkéri a képviselőt, hogy javaslatát, mely egy meglévő szabályrendelet módosítását tenné «zükséges3á, külön tegye meg. A város szabályozás 10 milliót kívánó tervét Varga László szakértőre bízzák. Több kisebb tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért. Jubileum a postán. Eger, 1923. november 30. Csütörtökön este, az egri posta hivatalos órái után rögtönzött meleg kis ünnepség folyt le a hivatali főnők szobájában. Ide gyülekezett az egész személyzet, hogy Schönk Gyulát, az egri posta ellenőrét, szolgálatba lépésének 25. évfordulóján ünnepeljék. Melna Gyula főfelügyelő, a posta- hivatal főnöke üdvözölte először a jubilánst s meleg szavakkal nyújtotta át neki a m. kir. postafóigazgató következő elismerő iratát: «Ellenőr úr f. évi november hó 29-én tölti be állami szolgálatának huszonötödik évét. — Amidőn ez alkalomból egy negyedszázadon át kifejtett buzgó működése és példás szorgalma feletti elismerésemnek adok kifejezést, egyúttal kívánom, hogy további működésével a postaintézet és a haza javát még hosszú időn át szolgálhassa.» A hivatali főnök beszéde .után a kartársak nevében Erdélyi István és Frits Ferenc tolmácsolták a hivatali társak őszinte jókívánságait, míg az altiszti kar nevében Sass József üdvözölte a jubilánst, akinek azeretetük jeléül szép ajándéktárgyat nyújtottak át. A Temps cikke Bethlen politikájáról. Paris. (H-ivas nov, 29) A Temps hosszú cikket szentel Bethlen István gróf miniszterelnök Európával szemben folytatott politikájának, mellyel Magyarországot az elszigeteltségből ki akarja vezetni. Megállapítja a lap hogy az első sikeres lépés után, melynek eredménye Magyar- országnak a Nőpszövetség tagjai közé való felvétele volt s ami csak igen sok akadály elhárítása után sikerült Bethlennek, — most azon dolgozik, hogy a szomszéd államokkal felvegye az összeköttetést. Ezen a téren türelemre van szükség, azonban az eddigi eredmények már is sikerrel kecsegtetnek, ami elsősorban Bethlen gróf kitartásának köszönhető. Hála enne« a tisztán látó és következetes politikának. Magyarország elméletileg már kiemelkedett elszigeteltségéből, hogy gyakorlatilag is kivihető legyen az ország megélhetése és talpraállása Bethlen gróf most külföldi kölcsönt kíván felvenni, mely a magyar miniszterelnök politikájának logikus és szükséges következménye. Most már nyilvánvaló, hogy senki se akarja Magyarországnak ezt a jogát elvitatni, hogy az európai koncertben helyét újra elfoglalja. Mindazok a személyek, akik Magyar- országot meglátogatták, megállapították, hogy az országban a rend és nyugalom teljesen helyre állott és minden feltétel megvan a béke-állapotok felé való lassú de fokozatos haladásra, így tehát semmi akadálya nincs már annak, hogy Magyar- ország helyét Európa nemzetei között elfoglalja. Vannak ugyan apró politikai csoportok, melyek szélsőséges célok szolgálatá- i ban állanak és külföldi hatalmak segítségét akarják igénybe venni céljaik elérésére anélkül, hogy a népben talajuk volna. Az egész ország elitéli azt a képviselőt, aki Bsjorországgal akart tárgyalni«. A magyar nemzeti érzés visszautasítja az ilyen eszközöket és a magyarok távol állanak attól, hogy magukat német befolyás által vezettessék. Szellemi csemegét! Eger, 1923. november 30. Amióta az ország darabokra szakadozott, nagyon megdrágult az olvasmány. És ez nagy baj. A nép jelentékeny része nemcsak megtanult olvasni, hanem érdeklődik is a szellemi szórakozás iránt. Sajnos azonban olyan drágák a magyar könyvek, hogy olyant, amilyent a nép kezében látni szeretnénk, alig képes megvenni magának. Nem maradt más hátra, mint az, hogy onnan vegye az olvasmányát; ahol olcsóbban jut hozzá. És most, mikor már örvendhetnénk azon, hogy nemcsak a kalendárium az egyetlen betűje a magyar családnak, kétségbe kell esnünk, mert a nép és diákság kezén mindenütt ponyvát, rettenetesen izgató mozidrámi szövegeket látunk, amik olcsók, színes tábláikkal {elköltik a figyelmet, de a fiatalság fejébe hajtják a vért és szörnyűségesen megrontják az ízlését. Az elemi és a középiskolák ifjúsági könyvtárai már igen meg vannak viselve a pótlások évtizedes hiánya következtében. Népkönyvtárak, ahol voltak ős a rút időknek áldozatul nem estek, a frissítésről nem tudtak gondoskodni. Az oláh, cseh-magyar tárgyalások egyik izgató pontja a magyar könyv forgalmának biztosítása is. Kemény dió, mert a magyar betűk mögül magyar lélek tör elő, az pedig éltet, izmosít és lelkesít. Azt várjuk, hogy a könyvkiadás megkönnyebüljön a nagyobb fogyasztó közönség idekötáBÓvel. Rákosi Jenő moi- tanában úgy nyilatkozott, hogy ezek a nehézségek ma európai tünetként léptek fel. Mégis meg kell indítanunk a könyv felkarolását. Fel kell támadniok az ifjúsági könyvtáraknak és népszerűsíteni kell a népkönyvtárakat. A családi ház legszebb ékessége a jól megválasztott könyvekből állő házi könyvtár. A műveit nép, a művelt földmíves nép is, szereti a könyvet és lakásában, a tiszta szobában, mindig akad egy polc, ahol nemcsak az iskolás gyermekek könyveit őrzik meg, hanem egy-egy Petőfi-kötet, Gárdonyi regény, néhány népies történeti munki i3 megvo- núl. És ezt a könyves polcot gyarapítják a gyerekek tovább. Így lesz foganatja a régi magyar közmondásnak, mely a fiúkra biz egy kötelességet, mondván : — Tanulj fiam s iégy okosabb apádnál! KIS HÍREK a. jN AGY VILÁGBÓL Külföld, Stegerwald a lelki niegujhő- dástól várja Németország főlsámadását.— Franciaországban azt huzik, hogy Anglia titkon Gibraltár elcseróléséről tárgyal Spanyolországgal. — Olasz—spanyol szövetségről tárgyalnak Rómában. — A balga kormány enyhíteni akarja a Ruhr megszállást. — A rajnai megszállás legnagyobb összege 230 millió arany márka lehet. — SteyerDen a munkásság szeretné kiverni a szeparátistákat. — Földcsuszamlás, robbanás és tűzvész volt a londoni földalatti vasút vonalán. — Svájc utat kap a tengerhez. Magyarország. Ma nyílik meg a va gyonmeutő vásár karácsonyi kiállítása. — Gyilkosságra való szövetkezéssel vádolják a bomba merénylőket. — Újabb fenyegető levelet kapott a francia követség. — 50 %-kal emelik a rokkanteilátási iiletóaet.— A volt népbiztosok mint vámcsalók állanak a bécsi törvényszék előtt. — Rövidesen megnyitják a testnevelési ügyosztályt a .kultuszminisztériumban. — Holnap dönt a főváros a/ inségakció megindításáról.— A kántortanítők nagygyűlést tartottak. — Helyi forgalmi kérdésekről tárgyaltak Hidasnémetiben a csehek és magyarok. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. \
