Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-30 / 272. szám
1923. novambar 30 ft SfatoHJsnj jVfpszeVeisIg propagandája a Vámügyiben. Eger, s;;23. nov. 29 A késő őszi és a kora téli idősszak alkalmas a propagandára. Ezt; az időt használja fel az Ősz. Kath. Népszövetség, amikor vármegyénk területén erős akciót fejt ki, körülbordozzs a Népszövetség zászlóját, a régi, elnémult szervezeteket új életre költi. F hő 25 ón Recsken és Sírokon tar tottak igen látogatott nspgyülést, miket Füleky Líjos és Piroska István nyitottak meg lelkes sz vakkel. A központ előadói Borján Ferenc titkár ás Csepela Lajos dr. esperes plébános voltak. Borján a kath, tömörülésről, Csepela dr. a házi iparról, kendertermelésről, fafaragó tanfolyamról szólt. Recsken, a szabadban tartott gyűlésen a nagyszámú hallgatóság kitartott, utána értekezlet volt, amelyen megalakult az első körzet, amelynek elnöke Piroska István, titkárai Tóth István és Vadassy Miklós lettek. A pétervásárai értekezletet a rossz időjárás miatt decemberre halasztották. Decemberi program: dec. 9-án Péter- vásárán népgyűlés, utána ért&keziat vagyis a körzet megszervezése, dec. 10 én délelőtt 10 órakor Hevesen értekezlet, délután Erdőtelken nópgyűlés. Dec 16-án: Deík, Haimaj, Abasár. Visonta, Ludas, Ugra bevonásával délután népgyúlós, értekezlet, délelőtt Domoszló központtal népgyűlés és értekezlet Kisnána, Vécs községek részére Dec. 17-óíí Vámosgyorkön népgyűlés, utána Karácsond, Adács, Fügéd, Boczonád, Erk bevonásával értekezlet a körzet megalakítása. A központ előadói: Borján Ferenc titkár ésdr. Csepela Lajos esperes plébános. Á Gárdonyi emlékmű.*) Eger, 1923. nov. 29. A mauzóleum. Neve Mausolos király nevéből származik. Ez a király akinek testvére és neje Artemisia, Kária királynője volt, Kr. e. 352-ben halt meg. Artemisia íístiga akarván neki a sírja lenni, férje hamvait mindennapi italába keverte Majd Görögország legnagyobb művészeivel készíttette el azt az emléket, Halikar- nasszusban, melyet Mauzoleion-nak nevez tek el. Egyike volt ez az ókori csudáknak. 1856—59 között ásetta ki az angol kormány maradványait. Később mauzóleumnak neveztek minden kiváló síremléket, különösen a nagyméretű és történelmi vonatkozású, vagy szoborművel miatt kiváló sírokat. A Gárdonyi mauzóleum keservesen nehéz feladat. Nehéz a művésznek, nehéz a közönségnek, nehéz a Bebek-bástyának. A művész nem talál hátteret és nem talál területet nagyobb méretű aíkotás számára- A közönség nem tud összehozni százmilliókat. Nincs meg a lelkesedéshez a pénze* a pénzeseknek pedig hiányzik a kultúrája. A Bebek bástya három old Írói szabadon álló falazat, melyet az idő omlaszt és a melyet a mögötte járó tíztonnás vasúti kocsik forgalma állandóan renget. Ide csak könnyűséget lehet tervezni. Könnyűséget is, olcsóságot is építménybe alkotni nem, lehet célszerű. Ha nézzük nagy íróink sírjait, nem találunk fölöttük mauzóleumokat. Legnagyobb költőnk Petőfi, akinek síremléke szívünkben van. Boldog lesz ez az ország, ha népe többi Költőjével együtt Gárdonyit is szivébe zárja. Kazinciy, Vörösmarty, Tompa, Jókai,-Madách, Arany János sírjai egyszerűségűkben költőiek. Eötvös József báróé a Dunára nézó magaslaton, más nagyjaink közül Kun Ko- csárd grófé, vasajtóval lezárt magas szik labarlangban, Különleges elhelyezésével bár, mégis egyszerűségével hat. Nem tudnánk mi egriek arra az egyszerű igazságra rájönni, hogy a Gárdonyi-mauzoieum egyszer kedvező alkatom volt arra, hogy a művészeket foglalkoztassa, tőlük többé- kevésbbé jó terveket hozzon, nekik igen kevés anyagi elismerést szerezzen, de nem alkalmas kivitelre!? *) Bár nem mindenben értünk egyet a cikk írójával, érdekességénél fogva mégis közöljük Szerk. Tegyük meg kötelességünket. Le- I gyünk tekintettel a kiválóan szépre a kegyeletességben, de ne ragaszkodjunk capj fosán a kivihetetlenhez. Mi ebben a kié| 1 melkedőbb emlékjelekkel ügy sem dicsek | vő Egerben, Gárdonyinak tuiajdonképen i nem is mauzóleummal, hanem szoborral tartozunk. Jóllehet a szobor jóval többe kerülhet, nem szabad annak gondolatán tűltenünk magunkat. Arany Jánosnak szobrot emelt a nemzet fővárosában. Szülővárosa, (az oláhhá tárba kanyarított Nagyszalonta) sem maradhatott hálátlan nagynevű fiához. Mikot arról volt sző, hová tegyék Arany szobrát, — kisebbszerű szoborról lehetett csak szó — nem tudtak kibékülni a Toldj-térí elhelyezés gondolatával. Ott már állott egy Kossuth-szobor. A Moldi- tér mellett lévő telken, sz űtcavonulon beiül áll a Csonka torony. Mikor Szalay Imréi, a nemzeti múzeum igazgatóját a szoborbizottság Nagyszalontára hívta a Ő meglátta a Csonka tornyot, rögtön kész volt a tervvel. — Van egy város, mely szülöttének szobrot akar állítani.Van egy Csonkatorony, melyben a költő ereklyéiből gyűjteményt őriznek, és amely tornyot a költő meg is énekelt. Miért ne egyesítenék az itt összhangzó tárgyakat? A piacról kertes bejáratot létesítettek a Csonkaioronyhoz. Annak bejárata fölé alkalmazták Aranynak ülő szobrát, a saját költeményéből vett dedikációval. Nálunk is van egy város, a mögötte i lejtő dombon áll a kőltő háza. Azé a köl I tőé, aki majd egész életével a városhoz és legnagyobb dicsőségével a várhoz tapad. Vagy választunk a várban olyan di szesebb helyet, ahol a költő sírját kellő hátterei szépen tudjuk elhelyezni, vagy kifejlesztjük a mostani területet úgy, hogy az méltó iegyen és díszesebb síremlékkel jelöljük meg a sírt, esetleg új pályázatot nyitunk és foglalkoztatjuk sanyargő haza, művészeinket, olyan tervezettel, mellen a síremlék a szoborral egyesítve jelentkezzék. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban esett olyan észrevétel is, hogy 1. az elfogadott tervet rögtön kivitelbe kell adni. Megai- kottatni anriyi követ, amennyi a fedezetből lehetséges és a további fedezet előteremtéséig raktározni. Ez nem látszik sem biztosnak, sam gazdaságosnak. 2. A meglévő összeget aranyérmekbe kell elhelyezni és a létesülő valutabank órcfedezetéb8 adni. Ad az érte mindig annyi névértéket, amennyit az arany ér. 3. Lehetséges volna biztos helyre kölcsönbe adni, még pedig aranyban, de arany kamatra is.. Ez azonban feielősséges és vesződséges vállalkozás, mely állandó pénzintézeti birá latot tesz szükségessé. Egy azonban bizonyos. A külföld ébersége nem akkora, hogy lelkesedésüktől Gárdonyi-kultuszt remélhetnénk. Hiszen Gárdonyi kizárólag ezé a kicsiny magyar népé. Itt nincs más hátra, mint leszállani a lóról és a magunk erejével és gazdálkodva gyűjteni azt tovább is és módosítani az események váratlansága folytán hirtelen tett intézkedéseket, módosítani a célszerűtlen határozatokat. Annyi szeretettel, amennyivel ezt a kérdést kezelik Egerben, lehet GárdonyiStégerwald nem lesz kancellár? Berlin, MTI, A Berliner Tageblatt, Vossische Zeitung és a Vorwärts jelentései szerint azon nyilatkozat után, melyet a német nemzeti demokrata párt tett a poroszországi konzervatív koalíció kérdésében, a birodalmi polgári blokk megalakítására vezető tárgyalásokat meghiusítoU- nak lehet tekinteni. Ezzel az említett lapok szerint Stégerwsld kancellári jelöltsége is megfeneklett Ellentétes felfogású a Lokal Anzeiger, mely azt írja, hogy Stégerwald az esti órákban a birodalmi elnökhöz ment, hogy vele megbeszélje a kormányalakítás kérdését. Beavatott heiyen nyilvánosan megáll.ipítjáií, hogy Stégerwald megbeszélése nem mondható a kancellári állásra való megbízásnak. A megbeszélések alkalmával egyáltalán nem történt semmiféle döntés. Mindenesetre m'eg kell várni, hogyan végződnek a porosz tartományi gyűlés tárgyalásai és hogy ezzel kapcsolatban milyen álláspontra jutnak a birodalmi pártok. Esős idők bosszúságai. — A mérnöki hivatal figyelmébe —• Eger, 1923. november 29. Még a városi*cseber is ki mert nyitni a száját panaszra? Esik? Hát jő Kemény gyalogjárón végigsétál legalább is a külvárosig. De a falusi ember csizmát kénytelen hűzni, ha csak a szomszédba ak ;r | is átnézni. Néhol meg lóhátra rakják a ; gyereket, hogy iskolába vihessék! Bor- sodmegyében csak mostanában dobják el a flammand-pászlorok láclábát, mert gyalogjárót építettek Nagyszerű dolog az a városi gyalogjáró! Űri és úszta. Tiszta, mert az eső lemossa. A régi jő időkben gondoskodtak arról, hogy okvetlenül a gyalogjárót mossa minden esővíz, még az is. «melyik a háztetőre esett. Ezért készítették az eresz levezető csövét ügy, hogy pontosan boka magasságban ontsa a vizet. Ha jársz a város utam, okvetlenül tavakon és folyókon kell gázolnod. És ez így van az első aszfalt létesítése óta. A mérnöki hivatal szereti a célszerű és takarékos újításokat. Most tervezi az új járókat és javításokat. Hisszük, hogy azokon a helyeken, ahol a javítással egyidejűleg ez kivihető, az ereszek levezető hoz méltót és szépet alkotni.
