Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-11-30 / 272. szám

Ára 300 korona Eger, 1923 november 30 péntek XL. évf. 272. az. Előfizetési díjak postai szállítással tBB bóra . . 7000 K j Égés* és félévi előfizetés! Heggeä évié 20000 K I -- -nem fogadnak el. P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BEEZNAY1MRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Egy táborban. / Eger, 1923. Boverober 29. Az Egységes párt vacsoráján jelentős beszédek hangzottak el. Heinrich és Huszár azt fejtegették, hogy ami őket a miniszter elnöktől elválasztja, az csak árnyalati különbség és nem a nagy elvekre, csak a részletkérdésekre terjed ki. Biztosították a miniszterelnököt támogatásukról mind­azon felmerülendő kérdések esetére, ame­lyeknek megoldása országos, egyetemes, nemzeti érdek ; amikor el kell némulni a kis differenciáknak, hogy helyet kapjon az országépítő, komoly törekvés. Bethlen István válasza nyugodt és tárgyilagos volt. Örömmel vette komoly politikai barátainak mellette megnyilat­kozó bizalmat s egyben beszéde során nemcsak a magyar, de még a világpolitikai helyzetre is vetett egy-egy pillantást. Meg­állapításai élesek és józanok. Utalt arra, hogy Európa államainak túlnyomó részé ben koalíciós uralom ven, nem divatból, hanem a dolgok kényszerítő ereje folytán. ' A háború és következményei, úgy a győztes, mint a legyőzött országokban nehéz helyzetekét teremtettek. Oly prob­lémák merültek fel, amelyek elintézése lehetetlen volt a régebben divatos párt- politika elveinek szigorú betartása mellett. A háborút nem pártok, de nemzetek vi­selték, tehát szükségszerű következmény, hogy a bajokat sem gyógyíthatja meg ez vagy az a párt, hanem csakis az egész nemzet igazi közvéleményét képviselő pártok együttműködése. A belpolitikai helyzetről tett megál­lapításai nem kevésbbé igazak és mélyek, Frappáns szavakkal felelt azoknak, akis őt gyöngeséggel vag*y ingadozással vá­dolják.: Ő eddig minden cselekedetében tisztán megmutatta, hogy van türelme és vannak idegei a helyzetek megérését bevárni, amikor elérkezik az alkalmas pillanat a beavatkozásra és döntésre. Nem felelhetett mást vádlóinak mint azt, hogy ezeknél az ügyeknél is, amikat épen most akar likvidálni, el kellett jönni az alkal­mas pillanatnak, mikor a beavatkozás már nem teremthetett veszélyesebb helyzetet, mint amilyen ellen a beavatkozás épen irányult. Hangsúlyozta a tervszerű kitar­tást, mint amely egyedüli út komoly sike rek elérésére. Az ország közvéleménye csak örvend­het e nagysulyú politikusok békés egyetér­tésén. Hiszen ezek a beszédek, ez az együtt- lét valószínűleg csak biztató előképe an­nak a nagy egyetértésnek, amelynek ki kell fejlődni a nemzet józan, becsületes elemei között: annál is inkább, hogy egy erőteljes tiszta közvélemény támogathassa a vezérek országépítő munkáját Szilágyi Eajos feleslegessel; tartja Klais fogifatartását. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 .órako" nyitotta me« Szeítovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után jelenti, hogy Ulain Ferenc mentelmi ügyé­nek l?ét részre osztott tárgyalását tovább folytatják. Szilágyi Lajos az első szónok. Véle­ménye szerint bűncselekménnyel állunk szemben és zaklatás kérdése nem forog fenn. Az elnöki előterjesztést nem látja mindenben megfelelőnek, mégis kéri, hogy az ügy tisztázása végett májéi előbb tár­gyalják a bíróság előtt ezt ai ítényes kér­dést. A kérdés két részt illetőleg egyéni véleményt táplál, amennyiben az őrizetbe- vételt helytelennek tartja. A mentelmi jog megsértését látja ebbeu a tényben. Telje­sen feleslegesnek tartja a fogvatazlást. E tekintetben csatlakozik Eckhardt Tibor véleményéhez. Kijelentését bátran teszi meg, bár tudja azt, hogy egy politikai álláspontot foglal el. Semmiféle célzatos beállítással nem Lhet eltéríteni attól, hogy ebben a kérdésben is megmondja az iga­zat. Ennek dacára Ulain Ferenc a legöl- lentétesebb politikai álláspontot foglalja el vele szemben. Sokan azt mondják, hogy ő a fajvédőkhöz közeledik. Ez nem áll Meg­állapítja,, hogy nem lehetett tisztán látni a fajvédők álláspontját. Miután kiváltak az egysége« pártból, u.ost már nyilt Hsak­kal harcolnak és tisztán lehat őket kö­vetni Mindenben az őszinte ezembeáliás híve. Szeretné, ha az egységespártban levő ellenzékiek is nyíltan szint vailaná- nak. Sokkal hamarább tisztázódnék a mai helyz t. Bartns Andor: Tessék megmondani, ki azok ? Ne gyanúsítson! Szilágyi Lajoi: A kiráiypucc# idején történt kel ma is elitéi'. Álláspontját azon­ban ezídóhen is kifejtette. Azok akik Göm­bös Gyulát támadják, tévednek, mert Göm­bös nem felelhet az akkor történtekért. Helytelennek tartja, hogy sokan örülnek annak, hogy a fajvédőket ugyanolyan sors érte, mint annakidején a legitimistákat. Ezekben a ^kérdésekben általában a szo­ciáldemokrata párt álláspontját magáévá te­szi. Azonban nem érti, hogy a szociáldemok­raták miárt nem vonják le a következmé­nyeket? Megmondják ugyan véleményü­ket, de nem szavaznak, hanem passzív semlegességet mutatnak. A szociáldemok­raták ahelyett hogy nyíltan az igazság mellé állnának, pártkérdést csinálnak. A bácskai magyar iskolák sorsa. Eger, 1923. november 29. A «Vojvodinában» a kultúrpolitika gyökeres reformokon megy keresztül. — A közeli napokban ugyanis az itt működő összes tanítóknak Belgrádban államvizsgát kell tenniök a szerb-nyelv tanításában elért haladásukról. Jellemző tényként említjük, hogy nemrégiben ugyanilyen vizsgát kellett tenniök a vajdaság középiskolai tanárai­nak, amelyen a vizsgázók 60%-a elbukott. Ha valaki megbukik 6 hőnap múlva pót­vizsgát tehet. A szerb iskolapolitika azon­ban ravasz rendszerrel írtja ki a magyar szót. A tanulóifjúság közül a polgári is­kolák 4. osztályú tanulói még tudnak magyarul, a harmadikosak kevésbbé, az elenlisták azonban egyáltalán nem. A vallásos közfelfogást nem sikerült teljesen elnémítani, bár e pár esztendős uralmuk alatt erre tűzzei-vassal töreked­tek. Kénytelenek — habár csak fakultative is, a vallásoktatást újból visszaállítani az iskolákban. — Vallásoktatás az elmúlt év­ijén még csak a templomokban folyhatott. Úgy látszik, komolyan csak a magyar hezafiságot üldözik, mert a német anya­nyelvű polgárok még ma is tarthatnak fönn német iskolát és a szerb iskolákban németül is tanulhatnak gyermekeik, csak éppen magyarul nem. Eddig az áilami tisztviselők gyermekei, ausztriai iskolákban is folytathatták tanul­mányaikat, de mivel Ausztriához Magyar- ország még mindig közelebb van, mint Jugoszláviához, most már ezt is veszélyes­nek látják a magyar házafiság szempont­jából és így ez a kedvezés megsziint. S?ját földrajzi tankönyveiket is ki­tiltották ez tskolábői, mivel a nem politizáló tankönyviró abban Magyarországnak meg­felelő helyet biztosítót*. Inkább tankönyv nélkül tanítanak tehát, csakhogy igazságot ne tanuljon a gyermek Magyarországról. A német-nyelvű népnaptárakből (me­lyek Magy rországon készültek) a magyar vonatkozású ünnepeket kitörülte a cenzúra, de a lorettói litániából cMagyarorezág nagyasszonyát» a németajkú nép soha ki nem hagyja. A magyar lelkeket minden elnyomás mellett is ébren tartják a magukat felál­dozó kath. papok és magyar tanítók, akik minden elképzelhető alkalmat fölhasznál­nak arra, hogy a magyar haza sorsával együtteírő lélekkel rezegtessék meg az el­nyomottak lelkeit. Nagyon megható, hogy a hazafias magyar Mária-énekeket a hívek ajkáról eltiltották, de azokat a prelúdiumok mo­tívumaiból kitiltani még sem lehetett, (ej.)

Next

/
Thumbnails
Contents