Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-27 / 269. szám
2 JÜÖKl «JEPUJaAii 1923. november 27 Ä Hüföidi Kölcsön egye Eger, 1.923. november 26 Külföldi kölcsönünkkel kapcsolatban tendenciózus híreket terjesztenek, melyek a közvéleményt az ügy valódi állásáról megtéveszthetik, ügy tüntetik fel, mintha mi 809 millió koronát kérnénk, de az antant csak a felét hajlandó megadni. Ezt ia azonban előzetes belföldi kölcsön felvételének sikerétől teszi függővé Amint megbízható helyről közük velünk, mindenből egyetlen sző sem igaz. — mint tőzsdei manőver. Még semmi konkrétum nincsen. A Népszó vétség itt járt küldöttei éi a Londonba utazott magyar delegátusok most informálják Londonban a Népszövetség pénzügyi tanácsát, ott kidolgozzák a kölcsönre vonatkozó javaslatot, de ezt csak decemberben terjesztik a Népszövetség genfi ülése elé, mely akkor dönt ügyünkben, i Addig minden kombináció tendenciózus és i részben tőzsdei manőverre célzó hiresz- j telás. A volt tizes honvédtisztek egri találkozója. Eger, 1923. nov. 26. Megírtuk, hogy a volt tizedik ezred tisztjei legközelebbi találkozójukat Egerben tartják meg december hő 8 és 9 én. A helyi előkészítő-bizottság a találkozó programmjät már végleg megállapította. A programmot látva, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a találkozás első napjára tervezett színházi estély a közbejött igen fontos akadályok miatt elmarad. Az élvezetesnek ígérkezett estély elmaradását sajnáljuk ugyan, de elvégre nem olyan nagy baj a mai nehéz viszonyok mellett. A fő az, hogy az ország minden részéből összejönnek néhány órára azok, akik a nagy háborút a dicső 10. honvéd- gyalogezred kötelékében küzdték végig, s akiket a közös szenvedés és sok, sok diadal jőbarálokká tett. Az előkészítő bizottság egyébként a következő felhívás közzétételére kérte föl lapunkat: *A volt m. kir. 10. sz. honvéd gyalogezred, a 10. népfölkelő-ézred és az általuk fölállított összes alakulások volt tényleges, tartalékos és népfölkelő tisztjeinek f. évi december hő 8 án és 9-én, a ümanovai csata emléknapján, lesz az ezredtalálkozőjuk Egerben. A találkozó program®ja a következő : December faó 8 án este 8 órakor ismerkedési estély a Koronában, amelyen a résztvevők lehetőleg családtagjaikkal együtt jelenjenek meg. December 9-én reggel 9 órakor ünnepi mise lesz a minoriták templomában, amelyet Subik Károly pápai kamarás, volt hadosztályplebáno* mond. A misére menők 3/49 órakor a Liceum előtt gyülekeznek. Közben egy bizottság a 10. ezred Egerben eltemetett hőseinek sírjait koszorúzza meg. D. e. 10 órakor tiszti értekezlet lesz a Katolikus Körben, ahol Benkóczy Emil volt szolgálatonkivűü viszonybeli főhadnagy ismerteti a limanovai csata történetét, majd megbeszélik a volt tizes honvédek árvaházának ügyét. Déli 12 óra 30 perckor bankett lesz a Koronában. A rendező-bizottság kéri az ezred volt tisztjeit, hogy a bajtársias őrzés ápolása céljából mindannyian jelenjenek meg a találkozón. Részvétel Írásban, vagy a 11-es számú telefónon 'Benkóczy Emillel, vagy a 87-es számú telefónon Milassin Kornél őrnaggyal december hő 2-áíg a délelőtti órákban okvetlenül közlendő. Ugyanitt történnek a bankettre való je lentkezések is,« A Szabin Nők elrablása előadásaira előjegyzett jegyek szerdán délig okvetlenül kiváltandók. Apponyi teljes megértésre talált a tengeren túlon. Paris, MTI. Gróf Apponyi Albert még mielőtt elutazott volna Lsquietoba, szállásán fogadta az MTI munkatársát, aki előtt amerikai útjáról a következő nyilatkozatot tette: »Amerikai utamról a legjobb benyomásokkal térek vissza. A tengeren túl teljes megértésre találtam. Ami az amerikai közvéleményt Magyarországgal szemben illeti, ez a közvélemény annyira komplikált, hogy erről nagyon nehéz nyilatkozni, viszont rövid időn át folytatott érintkezés alatt alig lehet arról teljes képet nyerni. Nagy {vonásokban a magyar kérdés aiá van rendelve az amerikai általános felfogásnak, amely az európai hj^y- zettel szemben megnyilvánul. Erre vonatkozólag azt tapasztalom, hogy az amerikai közvéleményben két áramlat tartja magát felszínen. Az egyik áramlat a régi elvekre való hivatkozással nem ;akar törődni az európai ügyekkel és erősen küzd azzal a másikkal, amely érzi egy felől egy nagy nemzetnek kijáró kötelezettséget, másfelől erőteljes világpolitikai követelésekkel és cselekvésekkel óhajtja befolyását érvényesíteni. Megjövendölni nagyon nehéz, nogy melyik fog fölülemelkedni a másikon, de az emberiség szempontjából kívánatosabb volna, hogy az utóbbi győzzön. Ami Magyarországot illeti, nagyon csekély a tájékozottság. Megállapítottam hogy igen kedvező a hangulat. Feladatomnak tekintem, hogy megismertessem a mai kornak politikáját, mert ennek a politikának hibájáúl rójják fel az őszinteség hiányát, aminek szükségszerű következménye volt, hogy a monarchia összeomlott és hazánk elvesztette területének két harmad részét. A külföldi kölcsönnel kérdésével foglalkozva figyelmezteti haligatóságát, hogy vérmes reményeket ne fűzzenek hozzá. Ez a kölcsön is olyan mint más kölcsön ; vissza keli fizetni. Nemzet- gazdasági szempontból eredményt vár tőle : a korona stabilizálását. Versenyre készültünk. Odaszólt Lányi hozzám: — Neked ez nem megy. Elmegy Lajoshoz, megtanít rá. És én elmentem az én kedves Lajos ‘ barátomhoz és megtanított rá. Mást meg eiás tanított, El is hoztuk Budapestről az első díjat. Ott van a líceumi múzeumban. Megnézheti bárki. , Egyszer a dalárda után azt mondja nekem: — Gyere velem vacsorázni. — Nincs pénzem — Nem baj, csak gyere. Hát elmentem Elbeszélgettünk, kva- j terkáztunk. Egyszer csak azt mondja : — Színdarabot írunk ketten. Az én felügyeletem alatt te írod a szöveget. Is merem a színpadot. Színházi karmester voltam. Minden ebéd után dolgoztunk. Kedves, aranyos felesége, Dombay- leány, figyelmes háziasszony, szerető hitves és szerető édes anya. írás közben mindig gondolt arra, hogy ne zavarjanak bennünket. írjuk a darabot. Egyszer csak .Lányi felugrik, a zongorához megy, egész tűzzel veri a billentyűket, tapossa a pedált és egész erővel énekel. — Nótát csináltam. így szoktam. Menjünk tovább. Blahánénak írtuk a népszínművet. — Mindketten híres emberek leszünk egyszerre. Bejárja a mi darabunk az egész világot. Lesz pénzünk sok. És n6kem nem kell zongora leckéket adnom. Nevetett hozzá é* rendületlenül hitte. Csak az volt a baj, hogy mikor két felvonást együtt megcsináltunk, össze koccantunk. És nem lett a színdarabból semmi. Nem lettünk híres emberek s pénzünk sem lett és Lányi öreg korában még több zongoraleckét adott, mint valaha. A két felvonás ma is megvan nálam, ! valahol a sok irat között. * Pesten adott egy hangversenyt. Ki- i válogatott a Dalkörből 32 tagot és énekeltünk az »Otthon«-ban a pestieknek. Ott is kivívtuk az egri nevet. Hazafelé jővet azt mondom Lányinak : — Kár volt azt az énekest fölléptetni. Rám szólt mérgesen : — Ne bántsd! Az egy becsületes ember, nem tehet róla, hogy nem tud énekelni. . . * Aztán készültem szigorlatra, az elsőt le is raktam s a másodikra készültem. Találkoztam Lányival, rám kiált: — Mórt nem jössz próbára? — Nem érek rá. Tanúlok. — Olyan nincs. A verseny az első. Fölkereste édes apámat. És édes apám ráhn szólt: Szigorlat ide, vagy oda. Elmégy Fiúméba. És elmentem. — Egy gondolat bánt engemet . . . A muzsika méltó volt Petőfi örökszép rapszódiájához. Énekünk után a taps nem akart megszűnni. Százszor kihívíák Lányit, a szerzőt, a betanítót a karnagyot. S a fiumeiek mindenáron meg akarták ismételtetni az énekünket. * Nagy mulatság volt a dalárdái óra. Lányi, Maczki, Kapácsy gondoskodtak a muiaUatásuiikról. Hej, ba sokat nevettünk! De akkor még együtt volt a Nagymagyar- ország és mi fiatalok voltunk. Csupa vidámság, nevetés volt az élet. Azt hittük: Minden rózsa úekünk nyílott, Minden leány ránk kacsintott. Tele voltunk tűzzel, ambícióval. Lányi, Maczki, Kapácsy velünk nevetett és minket mulattatott. Hogy ne mentünk volna szívesen órára és óra után egy kis barátkozásra ! Voltak bor|azdáink. Köztük Imre Miklós, a Dalkör elnöke, kiváló derék magyar ember. Nagytekintélyű jogász. Mi, fiatalok büszkék is voltunk az elnökünkre. Eljött közénk Pásztor Bertalan. Az aranyszívű fiskális. Kedves, derűs kedélye, szókimondó természete mindig hangos hahotát váltott ki. Stullw daltestvérünk barátkozás közben mindig egyedül énekelte a szekund basszust Hol ilyen hősi érzelem, Hol ily vidító dal terem. Csupa kacagás volt a dalárda órája, mulatsága. „ Lányi tanítása máskülönben is csupa élvezet volt. Ó teremtette meg a férfikarnál a szavalást éneklés közben. — Fiúk^ ne harapjátok el a szót Hangsúlyozni kell még éneklés közben is.
