Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-22 / 265. szám
2 LGKi JSEPOJ&Ab 1923. november 22. vánta, hogy a kai. öntudat és az állam polgári érzület közötti elleutét áthidalta« sék. Olaszországnak a vallással szemben épen ezért új alapokra kellett helyezked nie. S ezt megtette a fascists kormányzat. Itt Mussolini rámutatott a hitoktatásnak az iskolákba való bevezetésére és a családok vallásos szokásainak a tiszteletére. Az olasz nép, jelentette ki végül Mussolini, nagy megnyugvással látja azt az odaadó hódolatot, amelyben hazájában az egyház feje részesül. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest. MTI. nov. 21. A nemzet- gyűlést d. e. 11 órakor Huszár Károly al- elnök nyitotta meg. Az interpeilációs könyv felolvasása után az autók megadóztatása tárgyában benyújtott törvényjavaslatot vették tárgyalás alá. Vass József népjóléti miniszter szólalt fel először. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy az autók megadóztatása az inség- akció nagyobb mértékben való kibővítését és az inségakció céljaira szükséges összeg biztosítását célozza. A népjóléti miniszter felszólalása után a benyújtott javaslatok közül a Meskó Zoltánét fogadta el a Ház. A törvényjavaslat elfogadása után az interpellációkra tértek át. Jönnek a műkedvelők. Még a tél is mosolyog arra a hírre, hogy az EGRI MŰKEDVELŐK december elsejére, vagy másodikára újra kinyitják a Városi Színház kapuját.: A tél tudja, hogy neki nem szabad még decembereskedme, mert a Műkedvelők tisztelettel elbliccelték a novemberi fellépést Ennélfogva ő hozza helyre a hibát, mondván ; «Nekem igazam van, a Műkedvelőknek is igazuk vas. Csak a kalendárium csináló Méhner Vilmosnak nincsen igaza. Miért csinál olyan naptárt, amelyikben pontosan december 21.-án kezdődöm Én. A múltkor is csak a színlapra írták hogy a színház fűtve és olyan nyarat talált mindenki, mint a parancsolat. Sokat okoskodjék Méhner, még tavaszt is esi nálok decemberben. Mert az ilyesmi Tőlem kitelik, ... de azért jó lesz, ha Marosyék is velem tartanak !» KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. A német kormány hajlandó lemondani a Raina- és Ruhr-vidókéről. — A birodalmi gyűlés mai ülésén még nem dől el a Stresemann-kormány sorsa. — Angliában is gyökeret vert a fascizmus. — A nagykövetek tanácsa egyszerűen tudó» másúi veszi a német trónörökös hazatérését. — Az angol liberális párt a jóvátétel rendezését kívánja. — A német vasutak szénvásárlására 3 millió font kölcsönt kap tak Londonból. — Zsidóellenes tüntetés volt a bécsi egyetemen. — Ismét meghalt a Carnevon expedíció egy tagja. — Ghika román herceg katolikus pap lett. — Németországban 20 milliárdos bélyeget kell a levélre ragasztani. — Havensíein, a német birodalmi bank elnöke meghalt. — Megalakult az új osztrák nemzeti tanács. — Dálfranciaországban földrengés volt. — Wirth kancellár állapota javult. — Scharr német professzor új csillagot fedezett föl. — Ludendorff ellen visszavonták az el fogatő-parancsot — Vilmos császár harmadik fia Meránban üdül. — Aranymárkában kérik a fizetésüket a német színészek. — Olasz-spanyol katonai szövetség hire érkezett. Magyarország. Avenol és Salter bíznak Magyarország talpraállításában.—Dőhmelt, Vikárt és Gált szabadon bocsátotta az ügyészség. — Tegnap a Bazilikában ünnepi mise volt Ottó királyfi születésnapja alkalmából. — Reynald szenátor vissz auta zott Párisba. — Osztrák-magyar vívőver- senyt rendeznek Budapesten. — November 25-én ünnepi ülést tart az Akadémia. — Giesswein-rtquiem volt Győrött. — Kath. Akadémiát állítottak föl Zágrábban. — Döntő fordulat előtt áll a bombamerénylet nyomozásának ügye. — Elkészült a fővárosi törvényjavaslat. — 130 milliárd a főváros költségvetése. HÍREK. Eger, 1923. november 22 Személyi hír. Mázy Engelbert tanker, főigazgató az egri középiskolák meglátogatására Egerbe érkezett. Halálozás. Részvéttel vettük a gyász- jelentést, hogy Bella Gusztáv Jászapáti község adóügyi jegyzője 59 éves korában Jászapátin elhunyt. Szombaton várják a kormángzót Diósgyőr be. Mint Miskolczről írják, a diósgyőri vasgyárban szombat reggelre várják a kormányzó érkezését. A fogadásnál a távollevő kereskedelmi minisztert Dvorak Hubert központi igazgató helyetesiti. Afgyár megtekintése után bankett lesz, amely után a kormányzó elutazik. Az Urak Mária-Kongregácíója ma délután 6 órakor a líceumi Kongregáció-Otthonban rendes heti ülését tartja. A mélyebb problémák iránt érdeklődő férfiakat a Kongregáció szívesen látja. Szabad rendelkazési jog felfüggesztése. A m. kir. minisztertanács Recsk hevesmegyei községben a háztulajdonosok szabad rendelkezési jogát további intézkedésig felfüggesztette. A Dalkör zongorájára Beniczky Györgyné Egercsehiből 10.000 koronát küldött szer kesztőségünkbe. A libavásár. Rengeteg libát hoztak be tegnap a falusiak, pedig hát hetivásár sem volt Egerben. Darabját 65—70—80 ezer koronáért vesztegették. Sok el is kelt belőlük, de sok meg is maradt. Csirke, tyúk is volt bőven, az ára azonban megfizethetetlen. A baromfipiac egyébként érdekességgel is szolgált, amennyiben sok vadnyúl is húzódott meg az aprójőszágok között. Darabját 15.000 koronáért vesztegették volna — de vevő alig alig akadt reá. A szomolyai kalácsok is megjelentek a mai piacon. Szép pirosra sütötték őket a szomolyai menyeesüék. Volt is nézője elég. PuUonos, hátis anyókák, zsebbe dugott kezű, didergő inasgyerekek ugyancsak körülállották a kalácshegyet s csak úgy csörgött a nyáluk a kívánságtól. A bak- taiak közül (hisz búcsú lesz náluk Katalinkor!) többen vettek is belőle darabját 3000 koronáért! Csoda e, ha helyes világnézetének szemüvegén a dolgokat úgy látja, amint látja és nem másként? És ez a tisztult íz lés adja a kulcsot ahhoz is, miért óii át ezt meg ezt, igy meg igy és miért nem mást és másként. Mindezekhez járul, hogy Erdély történelmi levegőjében él több éven át. Ott, ahol minden rög és minden udvarház, minden vár és minden város a nagy múltról beszél ; ott, abban a világban, amely Jósika Miklóst és Kemény Zsigmondot megihlette És valóban, a Werner Gyula irőaaű- vészete rokon a magyar történeti regény két úttörőjének írói művészetével. Hiszen a legnagyobbak elmúltával — és pár évtizedes szünet után — Werner Gyulával kezdődik a magyar történeti regény másodvirágzása. ügy Gárdonyi, mint Her- e&eg Ferenc ugyanis csak őutána fordulnak e műfaj felé a legtökéletesebb sikerrel. Jósika, eleven meseszövése írónknál is meg van, valamint pompás leiró képessége, mindamellett ama terjengős modorosság nélkül, mely a nagy száműzöttnek Brüsszelben és még inkább Drezdában annyira sajátja lett. Tárgyai komolyak, nem egyszer fenségesbe hajlók, de a Kemény Zsigmond tárgyainak zordsága és tragikus természete nélkül. Szerencsés kezű a kor, vagyis a történelmi keret megválasztásában is. Akárcsak Jókai. Visszamegy a XVII. század elejére (Besztercei diákok), kiaknázza a kuruc-korszakot (Forgách Simon) s nagy szerencsével és talán legszebben rajzolja meg Ferenc császár korát (Hunok harca). A szabadságharc utáni kornak gyönyörű regénye a »Megvirad még valaha«, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia a Péczely' díjjal tüntetett ki. A kiegyezést megelőző évek kedvező háttér gyanánt kínálkoznak első regényéhez, az Anteusz-hoz, mig a boszniai okkupáciőval indul a »Kendi Imre házassága« c. regénye. íme, egész sorozat, amely igazat ad Vogüé-nak : á regényírók a kor hisztori- kusai; de úgy ezek a művei, mint társadalmi regényei — Olga, Andrásfalvi de Andrásfalva, Nyárutó — egyúttal Taine-1, a nagy franciát is igazolják ; szerinte : »... a regényíró lélekbúvár, aki a cselekménybe helyezi a lélektant.« Werner Gyula úgy az egyik, mint a másik szempontból is kiállja a legerősebb bírálatot. A történelmi levegő nála mindig tiszta, mindig átlátszó ; korfajz szempontjából minden műve kifogástalan és hü : akár a besztercei szászok és magyarok, hazafias önfeláldozásának küzdelmes korát rajzolja ; akár II. Rákóczi Ferencz eszményi felbuzdulásának évei kerülnek a tolla alá; akár a Bach-korszak lelki világát nézi szerencsés szemmel és ecseteli nem mindennapi sikerrel. Leginkább otthon van mégis — és ez szinte csodálatos — a biedermeyer-kori »Kaiserstadt«-nak barátságos levegőjében, melynek kedélyes melege csak úgy árad a Hunok harcából. S ugyanitt enged betekintést a bécsi udvar kulissza-titkaiba, oly ízléses biztossággal és oly finom érzékkel, mintha egész életét ott élte volna le a »Ballpiatz« palotájában. Ilyen kifogástalanok jellemei is. Hősei egészséges világnézetéből tisztult ízléséből sarjadzanak. Rendszerint kemény- vágású emberek s ezért rokonszenvesek előttünk akár a halált osztó fegyvert forgatják, akár verseny-ivást rendeznek a régi cinteremben, akár a bécsi udvar parkettjén képviselik a magyar faj erejét * és érdekeit. Sőt rokonszenvesek még akkor is, amidőn a szabadság nélküli keserűségben sírva vigadnak és vigadva sírnak s ebben merül ki egész életök. Regóny-aiakjaiban sem az író túlzott szeretetét, sem rendkívüli ellenszenvét nein találjuk meg, mint akár Jókainál, akár Mikszáth-nál. Nem rajtolja el, nem rontja el őket, mint e két jelesünk szokta, hanem az arany középszer embere marad mindenkor. így alakja valódi emberek : húsból és vérből, erényekből és hibákból valók. Valamint a korokat és jelenségeket, úgy a személyeket is a maguk valőságá ban figyeli, látja és értékeli. S míg kortársai — a legnagyobbakat leszámítva — jobbára pesszimisták : Werner Gyulát megmenti ettől egészséges világnézete, szilárd erkölcsi ereje. Bár óhajtanám, a részletezésre nincs terem, mégis rámutatok arra: hogyan rajzolja meg a Haza nehéz napjainak, a Bach-korüzaknak magyar nőit »A nők csak olyan kötelességtudók a nehéz napokban, mint anyáik voltak a nemzeti ébredés idején. Kedvvel végzik ezernyi munkájukat a háztartásban; szőnek, fonnak, varrnak, gazdálkodnak; fölnevelik gyermekeiket: nem esnek kétségbe a Haza sorsán. S míg férjük és fiaik búba-bánatba merülve pazarolják vágyó-
